Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-16 / 62. szám

JSFÍNIMIOÉE 1925, március 17. UBMMI •MBaKOManNmMiim;, Jön Jön í francia baba Mae Muray és a Kétéltű ember (Börtönök lakója) a Diadiaiba. csonka. A mindent önmagadért helyett mindent a Hazáért gondolata és érzelme hassa át a lelkeket és a sziveket. Ez a hazafias kötelesség tegye ismét eggyyé a nemzet fiait, hogy a Haza poraiból újraéledjen . Nagy hatást keltő beszéde után á tanitóképző-intézet növendékeinek kis zenekara Lakatos Zoltán V. éves növendék vezetése mellett szebbnél-szebb régi magyar Kossuth-nótát és kuruc dalt játszott el sjrva-vigadást keltő kiváló sikerrel. Schantli Jenő «Nem engejük a Kárpátokat* cimü irredenta költeményt szavalta el lelkes érzelmekkel. Majd Gregori József: Allegória cimü nagyértékü költeményét adta elő tárogató kísérete és a szerző által készített szemléltető kép bemutatása mellett Szabó Károly iparos ifjú a közönség óriási tetszését kiváltva. A rendezés Kiss Andor e. titkár érdeme. Ezután a zenekar irredenta dalokat adott el őügyes feldolgozásban. Végezetül Smiják István e. elnök mondott ügyesen egybeállított fajsúlyos beszédet. Megállapítja, hogj' a sülyedésben lévő magyar hajó hiába röpíti szét szikratávíró módján a világ nemzeteihez az «S. Ö. S.» — Mentsétek meg a lelkeinket! tengerész-vészkiáltást, senk isem jön segítségünkre. Egy magún kra hagy atottságui i kb an kuíturfölényünknek minél magasabbra, különösen a szomszédos ilenséges államok kulturnivóján felül emelésében látja a Hazafennn maradását. Ennek a szolgálatára hívj afel az Önképző Egyletet. — Ezután az ünnepélyt berekeszti. A Kossuth és Petőfi pályadíjak kiosztása az ev. főgimnázium március 15-iki ünnepélyén . Nyiregyháza város polgársága még' Kossuth Lajos életében s az ő hozzájárulásával nevére alapítványt létesített, melynek évenként esedékes kamataival olyan tanulót jutalmaznak minden év március 15-én, aki a tanártestület által kitűzött pályatételt a legsikeresebben ,de önmagában véve is értékes munkát jelentően megoldotta. A március 15-iki pályázat köre egy év óta kibővült. A tanártestület javaslatára az iskola hasonló alapítványt létesített Petőfi emlékére is, melynek kamatai ugyancsak március 15-én kerülnek kiosztásra. A folyó iskolai évben «Gróf Széchenyi István törekvései és hatása Magyarországon» cimü tételt tűzte ki a tanártestület pályatételü! a Kossuth alapítvány kamatának elnyerésére, míg .a Petőfi pályatétel cime: «A természet szeretete Pető f| költészetében)) volt. A két pályázatra négy dolgozat érkezett be, melyek közül a Kossuth pályatételt egy tanuló, a Petőfi pályátételt pedig 3 tanuló oldotta még sikerrel. A tanártestület kebeléből alakult bíráló bizottság javaslatára a főgimnázium kormányzó tanácsa a jeligés levelek felbontása alapján a Kossuth pályadijat Bodor Pál VIII. o. tanulónak ítélte oda. A csaknem 100 oldalra terjedő munka alapos és sokoldalú tanulmányozásról tesz ta nubizonyságot. A bírálat szerint nem egy helyütt túlhalad egy középiskolai dolgozat keretein. Meglepő készséggel rajzolja a Széchenyi korabeli magyarság politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait. Széchenyi müveiből s" naplójából vett adatokkal kiséri po Iitikai pályafutását. Stílusa világos, lendületes, magyaros. A Petőfi pályatétel három pályázója egyaránt értékes munkát végzett s igy csupán a kisebb hibák figyelembe vétele mellett lehetett megállapítani az érték sorrendjét. A bírálat alapján első lett Országh Pál VIII. o .t. a második Preisz Tibor VIII. o. t. a harmadik Gál Lajos VIII. o .t. Mivel pályadíj csak egy volt, a második helyre felsorolt munka szerzőjét az iskola külön jutalomban részesítette, mig a harmadi mü szerzője nyilvános dicséretet nyert. A jutalmakat Bogár Lajos h. felügyelő osztotta ki buzdító szavak kíséretében a március 15-iki ünnepély alkalmával. Az ünnepi beszédet Outtmann József VIII. o. t. szavalta el. Gál Dénes, Fekete Lukács, Barna Béla és Varga Lajos VII. o. t. figyelemre méltó előadásbeli készséggel játszották el Bihari: Requíem vonósnégyesét. — Szabó Sándor VIII. o. t. hatásosan szólaltatta meg Jókai: A kőszívű ember fiai c. regényének «Perhelia» fejezetét. Az ünnepi beszéd íróját és az alkalmi költemény szerzőjét tartalmas munkájukért'jutalomban részesítették. A főgimnáziumi énekkar szereplése hatásosan egészítette ki az ifjúság márciusi ünnepét . A leánygimnázium nemzeti ünnepeHalk, leányos szordinóval ünnepelte meg a leánygimnázium március Idusát. 11 órára zsúfolásig töltötte meg az érdeklődő közönség és a tanuló ifjúság a főgimnázium dísztermét. Az ifjúsági énekkar a «Hiszekegy»-gyel nyitotta meg az ünnepélyt. Utána Kiss Júlia Tóth Kálmán «!<ik voltak a iionvédek» c. költeményt adta elő. Az ünnepi beszédet Osgyáni Erzsébet VIII. o. t. mondotta. Az előadói képességéről városszerte ismert urleány csak öregbítette eddigi hírnevét. Beszédében ügyesen foglalta össze a márciusi ifjak hagyományait követő magyar lányokra "váró kötelességeket. Majd ismét az ifjúsági énekkar szerepelt: Móricz—Hoppé: «Könyörgés» c. darabját adta elő. Bieuer Ilona Vi. oszt .tan. Székely: Magyar ábrándját játszotta el kellő készültséggel. A műsor utolsó száma Batta Izabella szavalata volt, aki Petőfi, a Ledőlt szobor c. költeményét adta elő. A szépen sikerült ünnepélyt az ifjúsági énekkar által előadott «Szózat» zárta be , A nyíregyházi városi felsőkereskedelmi iskola hazafias ünnepélye a Városi Színházban. Felsorakozik az ifjúság, hogy a magyar március szent napját méltóképen ünnepelje s lobogó tüzét élessze ujra-meg újra azon gyönyörű nap emlékének, melyen eiü berfeletti küzdelemmel nekivágott egykor a magyarság, hogy a szabadságot kivívja ! A Városi Felsőkereskedelmi iskola mindenkor nagy ünnepet ül ilyenkor, az idén is nagy előkészületeket tettek, aminek tegnap a tomboló közönség láthatta eredményét ! Az iskola keretében működő 8. sz. »Turul« cserkész csapat cserkészei színdarabbal remekeltek s ámulatba ejtették a közönséget készültségükkel. Valami hatalmas, ihletett lélek leng körülöttük, arcukat rajongó, hittel tele ragyogással sugározza be, ami nem lehet más, mint Márciusunk, Kossuthunk, Petőfink, Jókaink szelleme ! Meghatva, könnyezve, az ifjúságba vetett reménység áhítatával nézte végig a közönség a fiuk hazafias szellemű előadását. Ez ünnepély keretében tüntette ki Margócsy Emil igazgató az ifjúság azon tagjait, akik arra tevékenységükkel méltókká váltak és első helyen megemlítette Dienes István magántanulót, aki mint ilyen, nem vehetett részt az iskolában kihirdetett verspályázaton, de gyönyörű verséért dicséretben részesült s azt el is szavalta. A hazafias verspályázaton Adorján András IV. évi. nyerte az egy drb. 10 aranykoronát. Három diák Jókai plakettet kapott jutalmul : Zsukotinszky Rudolf IV. évf., Timár Sándor IV. évf. és Stima Gyula IV. évf. A magyar Hiszekegy elhangzása után, melyet kedvesen, ünnepélyesen Kaszás Rózsika adott elő, Kollonay Zoltán tanár, a 89. sz. »Turuk cserkészcsapat parancsnoka mondta el megnyitó beszédét, ö a Márciust, a Hazát, a Szabadságot vette ajkára ,de emellett kiérzett minden szavából az ifjúság iránti szeretete, a bennük való nagy bizodalma s hogy érzi szerepének nagy jelentőséget, mikor minden szabad idejét a jövő nemzedék nevelésével tölti ; érzi, hogy munkája nem lehet meddő, de egy erős sugár lesz, arnely a mostan annyit' szenvedő nemzet jövőjébe bevilágit. Gyomlay László háromfelvonásos ifjúsági színmüvét, a Szabadkai diák-ot adták elő a »Turul« cserkész csapat cserkészei. A főszereplő, a »Szabadkai diák« Stima Gyula IV. é. t. volt. A színpadon otthonosan mozog, a drámai erejű jeleneteket igen jól ábrázolja s beszédhangja erős, kellemes csengésű. Kiirthy Emil Debrőy magyar tábornok szerepében rutinos méltóságos tudott lenni; Fazekas István III. é. t. Krispovics szerb tábornokot adta nagyszerű maszkirozással, jól megjátszva; Kruetic kormánybiztos: Tímár Sándor IV. é. t. rokonszenves, ügyes volt; — Czimbolinetz Endre, a kis Laci diák igen jól, kedves természetességgel szerepelt; Kosztics főhadnagy Vay László III. é. t. jó alakítást nyújtott, humoros volt és természetes a berúgott ember szerepében. Racskó Béla, mint szerb káplár igen jól játszott; Salamon Miklós mint Kiss Péter hírvivő s mint Hettyei szerb őr kettős szerepében nagyszerűen megállotta helyét; Mátyás János, Képes József, Adorján András, Szöllősy Géza igazi tipikus, lelkes, kedves diákok voltak, érthető természetességgel jon 15 éves detektív ábrázolták — önmagukat! Nyárády Péter bujdosó énekes: Hornyik András, Simon János, Kovács Kálimán, Halász Ottó a többi bujdosók jól maszkírozott alakok voltak, ügyesen szerepeltek; Brummer Ernő sváb kereskedő: Szekretár Ferenc, Miklics adjutáns: Leskó András. Sztrenkovics szerb tiszt: Sándorfi Béla, szerb őrmester Bacskay Zoltán, Miki: Földes Iván, Magyar káplár: Farkas Ferenc, szerb telefonos tiszt: Kántor Antal mind igen jók voltak kisebb szerepeikben. Az ügyes rendezésért Zsukotinszky Rudolf IV. é. t. illeti elismerés ! Prológot Hajdú Márta és Buzinkay Margit mondtak kedvesen, zinkay Margit mondtak kedvesen, tapsokat aratva; Ábrányi Emil két gyönyörű versét: Március 15-én és Petőfi, Jókai c. Moskovits Gizella és Friedmann Irén szavalták nagyon jól, ügyesen. Igen értékes, szép ünnepély volt, tapsolt és lelkesedett a közönség a Magyar Jövő fiainak ! A polgári leányiskola szabadságünnepe. Mint minden évben, most is meggyújtotta a polgári leányiskola ijusága a márciusi nagy napok emlékezésének szent lángját. Az ünneplők szemeiben a lelkesedés magasztos tüze égett és a fájdalmas jelen megcsonkítottságunkra figyelmeztetve, még fogékonyabbá tette lelkünket a szabadság eszméje iránt. Március 15, az ifjúság ünnepe volt mindig és hogy a mai ifjúság megérti e nap jelentőségét, •ízt fényesen bizonyította be az ünnepély. A dalkör sorakozik fel és Mayer Lipótné tanárnő kiváló vezetése mellett a Talpra magyar örökké élő melódiája csendül fel. Ezután Schwartz Aranka IV. A. o .tanuló szavalja el mély átérzésseí Inczédynek «Petőfi» c. költeményét. Csupek Ilona III. b. o. tanuló ,mond ünnepi beszédet, méltatja a nagy nap jelentőségét, szembeállítja napjaink keservét viselő magyarság szenvedését, a szabadságot kivívta magyarság boldogságával, a csonka hazát az egységes ország gyönyörű képével. Majd Garay Gizella III. b. o. tanuló szép szavalatát hallgatjuk, azután ismét a dalkör énekel a kuruc költészet lelkesítő dalaiból, Suhanesz Irén IV. A. o. tanuló lép a dobogóra és megkapó feldolgozásban egy ma szomorúan aktuális költeményt szaval el. A dalkör énekszáma zárja be a jól sikerült ünnepélyt, melynek fáradhatatlan rendezéseért Vajdáné Vietórisz Aranka tanárnőt illeti a legteljesebb, elismerés . A Nyíregyházi Gazdálkodó lljak Egyesülete. a Gazda-Otthon nagytermében rendezett szépen sikerült ünnepséget. A Hiszekegy« eléneklésével nyitotta meg az ünnepséget a Sulyánbokori énekkar, amelyet Fidler János tanitó dirigált lendülettel. — Utána Paulusz Márton m. kir. gazdasági tanácsos tartott nagyhatású megnyitó beszédet. »Nem az az igazi magyar — úgymond — aki hangosan veri a mellét és kiabálja, hogy magyar vagyok, hanetn az, aki a munkás élettel párosult honfiúi szeretet óvatosságával őrzi a haza érdekeit. Szabadság és munka, e kettő kell a magyarnak. Ne azt nézzük, hogy ki milyen templomban imádja Istenét, hanem milyen szivvel.« Hétfőn Kedden Hatfön üedden a Városi í^ 25 ULlOlbQ SJLJLL üfei a Városi / Mozgóba. Főszerepben: EMIL JANNINGS. -fH Mozgóba.