Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-08 / 5. szám

2 JSÍYHÜTIDÉK 1921 január 8. Egységes harcol indítottak a cseh megszállás alatti magyarok, tótok, németek és rnsszinok a cseh állampolgársági törvény megváltoztatására. Irta: Va»'6a Béla tir. Cseh hivatalos körökben, a legilleté- | késeibb helyről nyert értesülésünk szerint i a cseh parlament már a karácsonyi szünet Után napirendre tűzi a cseh szociáldemokrata párt kezdeményezésére létesült törvényjavaslatot, mely az állampolgárság és' az illetőség kérdését van hivatva rendezni. A törvényjavaslatot Dérer volt pozsonyi teljhatalmú miniszter fogja előterjeszteni . . i Az egyesűit ellenzéki pártok s a magyarság, a tótok, németekés ruthének képviselőinek erőteljes sürgetésére szánta reá magát a szociáldemokratapárt, mely tudvalevőleg' Csehországban kormánypárt. —. hogy az eddig érvényben levő állampolgársági törvény, revideálja uj törvényjavasla- . tot készit, melytől a -nemzetiségek^ tü- j rehnetlenkedésénck s az egyre ismétlődő parlamenti zavaroknak lecsendesedését reméli. Kétségtelen, fejti ki informátorunk, —• hogy az eddig érvényhben levő állampolgársági törvény sok tekintetbben igen sérelmes, különösen a magyar, tót és ruthén őslakosság szerzett jogait sérti és negligálja. A kormány csak végszükség, mondhatni kényszerhelyzet hatása alatt szánta rá magát "az állampolgársági törvény módosítására, de most már sehogysem térhetett ki az ellenzéki pártok egyre ismétlődő türelmetlen követelései etől. Bizonyos ,hogy az állampolgársági kérdés az egyik legélesebb ütközőpont, melyen megtörik a parlamenti béke és a nyugodt kormányzás lehetsége annyival is inkább', 1 mert az ellenzék követeléseinek igazságáról ma már a kormánynak — akarva, nem ( akarva — tudomást "kell vennie. A ma még érvényben levő 1920. évi 236. sz. állampolgársági törvény tudvale- • vőleg csak azok állampolgári jogát ismeri el ,akik 1910. január 1. előtt szereztek illetőséget a jelenleg cseh , megszállás alatt levő valamelyik városban vagy községben. Nyilvánvaló, hogy tz a törvény sok ezer polgárt, különösen a magyarságot, — akik mint tisztviselők vagy munkások 1910. január 1. után kerültek a mostani Csehország területére s azóta ott csáládott alapítottak s egész existenciájuk odaköti őket — igazságtalanul, indokolatlanul földönfutóvá teszi, különösen ha meggondoljuk ,hogy a cseh hatóságok fifgjyelmen kívüt hagyják azt a körülményt, hogy az állampolgárságot nemcsak kérelem utján, üe hallgatólagosan 4 évi egyhelyben lakás és a községi terhek viseléséhez való hozzájárulás által is meglehetett szerezni a magyar állampolgársági törvény és a közigazgatási bíróság döntvény,én alapuló gyakorlat szerint. A cseh törvény értelmében nem elegendő a négy évi helybenlakás és községi adófizetés igazolása, ha azonkívül az érdekeltek nem kérték annak idején az állampolgárságot. Ez a legjgorombábh jogfosztás, melyet ma már a cseh kormánykörök is beismernek. Az uj állampolgársági törvényjavaslat gyökeres módosításokat ígér. Dérer javaslata értelmében ugyanis a cseh állampolgársághoz joguk van mindazoknak. akik már 1917. október 28-a előtt bármilyen rövid ideig a mostani Csehország területén állandó lakásuk volt. Ennek a javaslatnak a parlamentben, mely úgyszólván ellenzék nélkül működik, a legrövidebb idő alatt törvényerőre kell emelkednie. Ha ez a törvény, tető alá kerül, előreláthatólag sok ellentét simul Sok nyitott seb fog begyógyulni, mert igy nem lesznek kitéve örökös zaklatásnak azok, akiket az eddigi törvény megfosztott állam polgársági joguktól. Az uj törvény sem kielégítő tdjesen, mert nem helyezkedik arra az egyedül igazságos ^ l&lláspoutra, hogy a békeszerződés aláírásának napját tekintse az állampolgárság lnegszerzesének időpontjául. A magyarság, főleg a tisztviselők, nem is tehettek hűségesküt addig, amig felettes hatóságaiktól — akkor meg természetesen magvar kormánytól — erre uTasítást nem kaptak. Ilyen utasítást pedig a magyar kormány soha kt sem adott, ami érthető is, hiszen Magyarország ^tiltakozott az ország területének megcsoiÍKÍlása etlen s minden törekvése odairányult, hogy a külföld számottevő köreit meggyőzze Magyarországi igazsága felől. Minden erejével arra törekedett tehát a magyar kormány, hogy megakadályozza az ország határainak meg csonkítását. nem is fordíthatott figyelmet arra, hogy a békeszerződés Benes által ügyesen becsempészett időpontokat revideáltassa, mert az utolsó pillanatig bizott a békeszerződés szerzőinek igazságosságában. — A békeokmányt kényszer hatása alatt irta alá Magyarország, Benesék pedig a becsúsztatott dátumokra állampolgársági' törvényt építettek, mely szöges ellentétben áll a joggal és az igazsággal. A készülő uj állampolgársági törvény szelleméből következik egy másik nagyfontosságú kérdésnek, az elbocsátott tisztviselők sérelmeinek orvoslása is. Jogi tétel, hogy aki területek birtokát veszi át, köteles annak átvenni terheit is. Akik a Magyarországtól elcsatolt területeken közszolgálatban töltöttek el évtizedeket, azokat nem lehet megfosztani éietexistenciájuktól. Ezeknek a jogtalanul elbocsátott tisztviselőknek Csehország köteles kenyeret adui es pedig vagy visszahelyezni régi állásukba, vagy végelbánás alá vonnj és nyugdíjazni őket, ha már nem bíznak bennük az állami' szolgálatban. A magyar és német értelmiség igen sokat szenved azáltal is, hogy Csehországba — különösen pedig a volt magyar területekre nem engedik be a tudományos "és ízé pírod almi könyveket és lapokat. Az orvosok, ügyvédek és más szellemi szakemberek nem tudnak hozzájutni a magyar értelmiség szellemi szükségleteihez, a Kosztot keresek a fiamnak! Irta : Palóc. ; 1. Csendes szeptemberi délelőtt van. Az utcák sarkán fátyollal letakart szőlő, körte és almahegyek csalogatják az éhes darazsakat. A levegőben, mintha úszna, szállong az ökörnyál. Ősziesen álmos fáradtság ömlik el az emberen, állaton, utcán, tájon. Csak a gimnázium udvarán nagy az élénkség. Az ódon sárga ház két hónapos álmot törült ki a szemébe^ s fViss vakolástól, meszeléstől egy kicsit etbolonditva, újra a kis város legnevezetesebb épületének érzi magát. Az igazgató Íróasztala előtt egy apa áll a kis fiával. Első gimnázista. Az apa alig harmincnyolc éves, szépszál magyar ember. — Még egy kérésem volna igazgató ur kérem. Valami jó helyet tessék a fiacskámnak ajánlani ! Kis gyerek még, tetszik tudni, üt éve, hogy meghalt a feleségem, olyan helyre szeretném adni, ahol, hogyis mondjam csak... A szemével fejezte be a mondatát, aminl aggódó, féltő szeretettel tekintett a kis gimnázistára, aki görcsösen fogva apja kezét, ha lehet, még több aggodalommal viszonozta a tekintetet... Az igazgató jóságos mosollyal nézte őket, majd egy darabka papirosra ráirt három timet és átadta az apának. — Ha sorba megy uraságod, hiszem, megtalálja, akit keres. X. Y. volt szolgabíró, Káposzta-utca 4. olvassa hangosan az apa, amint kijöttek a kapun. ! \ • • •• 1 Nézgelődés, kérdezősködés után elértek a Káposzta-utcára. Magasföldszintü, szép kül sejü ház volt a négyes. , Szorongva nyitottak ba a diszes rácsos kapun. Az udvaron gyönyörű nagy virágos szőnyeg volt kiterítve a porolórudon, a tágas tornácon a reggeli takarítás jelei : seprűk, szemétlapát, törlőruhák hevertek szerteszéjjel. Az udvar hátulsó részéből visítva szaladt elő egy csinos szobaleány, nyilván a szolga üldözése elől menekülve, aki porolóval a kezében lihegve rohant utána. Amint meglátják az idegeneket, megváltozik a kép. A szolga buzgón porolja a pokrócot, a szobacica egy rántással helyreigazítva magán, ami elcsúszott, illedelmesen megkérdi, hogy mit parancsolnak ? — A nagyságos asszonyt keresem. — A nagyságos asszonyt ? Fölénnyel mosolyog. — Ö ilyenkor még alszik. Akaratlanul is az órájára nézett az apa. Tíz óra lesz öt perc múlva. Talán rossz helyen járnak, nem itt adnak diákoknak kosztot? i | ; , Biztosítják róla, hogy igenis jó helyen tetszenek járni, de az ur úgyis csak két órakor,jön haza a hivatalból, a főzéssel még ráérnek, a reggelit meg ő, a szobaleány szokta beadni az urnák is, meg a diákoknak is. Na

7 gyon szeretnek itt lenni a fiuk. Az egyik, aki most járta másodszor a nyolcadik osztályt, nagyon szépen hegedült. Minden este hangverseny és tánc volt. Soha éjfél előtt le nem feküdték. Azért mégis az öt közül csak kettő bukott végleg, kettő javíthat, egy meg átment, annak disznó szerencséje volt stb. stb. stb. Tessék eljönni ugy másfél óra múlva, akkor már fogadhat a nagyságos asszony. Nagyot sóhajtott Tenkő Bandi, mikor a kapun kivül voltak. — Ez nem az igazi ! — X. János városi pénztárnok, olvassa tovább. Hunyadi utca 31. Eljöttünk mellette, menjünk hát vissza. Alacsony hosszú ház volt, ahova beléptek. — Jaj a kaput csukják be, mert kiszaladnak a csirkék, — kiáltotta egy ijedt hang s a hang tulajdonosa lompos slafrokban, papucsban szolgálatkészen kapott fel egy sepAz Apollóban Az Apollóban SW COLIBRI