Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-01-08 / 5. szám
1S25. ianu4r 8. JSÍYÍRYIDÉK 3 szépirodalomhoz sem. Ha Csehország magát kuiturállamnak tartja, nevetséges, liogy korlátokat állit a tudomány és irodalein elé, lia nem eng'edi, hQgy könyvek, folyóiratok és lapok akadálytalanuf jUssaakn át cseh területekre. Az ellenzék ezt a kérdést is állandó napirenden tartja. — Igen fontos kérdés a szlovák és russzin autonómia kérdésének elintézse is, mert enélkül az ellentétek végfeg ef nem simulhatnak. A gazdásági kérdésekben váló önállóságért a szlovákok a magyarokkal és ruthénekkel együtt küzdenek a icseh 1 centralizáció ellen s a legközelebbi választások véglegesen igazolni fogják, hogy a cseh kormány rövidlátása, hangzatos; szocialista jelszavak mögé bujtatott türelmetlen sovinizmusa döntő vereséget fog szenvedni a tótok, magyarok, németek és ruthének igazságával széniben : i van Mosjoyli n | Natalia Lissenko | Ivan Mosjoylin | Natalia Lissenko | A DIADALBAN ~l — Dje Dame januári száma megjelent. Kapható az Ujságboltban . Nyíregyháza iparosainak és kereskedőinek érdekképviselete állást foglal a hatósági üzemek ellen. Nyíregyháza, január 6. A Nyirvidék tudósítójától . A kereskedelmi és iparkamarától, a következő nyilatkozatot Icaptuk a hatósági üzemekről. < - , < Régi kívánsága az az érdekeltségnek, j hogy a községek és városok saját adófizető polgárságuknak ne csináljanak versenyt azáltal hogy akár a kézműves iparnak keretén belül, akár pedig azon tulme- i nő iparüzemeket vállalatokat, il/etőleg ke- ; reskedelmi vállalatokat létesítenek. Az \ 1884: XVIIT. t. c. hatálya idején a küz- f müiparosság tehetetlenül állott minden ! ilyen törekvéssel szemlén, mert a jogi s személyek s jgy a hatóságok is bármilyen ; iparágat űzhettek, hogyha megfelelő ké- j pesitéssel biró üzletvezetőt állítottak a ! műhely, illetőleg az üzem éiére. Az ipar- | törvénynovella az érdekeltségnek emiatt ? folyvást rfölhai\gzó panaszát honorálta is, amikor 4-ik szakaszában a jogi személyek által a részvénytársaságokat és szövetkezeteket is édeértve, képesítéshez kötött iparnak a kézműves jellegű iparűzés szo- j kásos keretein belül való űzését teljesen i megszűntette, a községekre és városokra nézve pedig azt rendelte, hogy a községek j képesítéshez kötött ipart a kézműves jel- | legü iparűzés szokásos keretem belül j csak a közérdek által indokolt esetben és •' csak a kereskedelemügyi miniszter előze- j tes jóváhagyása által űzhetnek. Azonban bármennyire is megnehezi- | tette az uj ipartörvény a községek és vá- ' rosok iparűzését, ez a kézmüvesiparosok- f ra nézve valami kézzelfogható nagy gya- i korlali előnyt nem jelenlett, mert hiszen í épen 1923. november l-ig már megkezdet- j ték működésüket mindazok az ipari üze- 1 mek, melyeknek működését a kézmüiparosok kifogásolták. Ezeknek az üzemeknek a keletkezése ugyanis a háborús u. n kötött gazdálkodásra visz vissza, azonban í a háborús gazdálkodás leszerelésével • együtt ezeknek is el kellett volna tünniök, » ehelyett azonban a községek ezeket az üzemeket továbbra is fönntartották, sőt lulajdonképeni munkakörükön tulmenőleg kifelé épen ugy dolgoztak, közszállitásokban fésztvettek, inüit bármelyik más kisipari üzem, holott azokkal a terhekkel, amelyekkei egy kisiaprosnak meg kell küzdenie, ezek az üzemek megterhelve nincsenek s igy nagyon természetes, hogy a versenyben óriási előnnyel indulnak, amivel a kisiparosok megküzdeni képtelenek. A kamarák számos alkalommal tettek előterjesztést a minisztériumoknál, hogy ezeket a hatósági üzemeket a miniszteriális főhatóságok sürgősen szüntessék meg. Végre is sikerült eredményt elérni, mert a belügyminiszter ur 171000— 1924. számú rendeletének 6-ik szakaszában (lásd Budapesti Közlöny 1924. évi 226 sz.) elrendelte a különböző városi üzemek revízióját abból a szempontból, hogy mindazok az üzemek, amelyek nem hasznot hajtók, megszüntetendők. Ugyanez a szakasz kifejezetten kimondja, hogy «OIy, üzemeket, vállalatokat, melyek a kisipar erdekeit sértik,, amennyiben azok fenntartása közérdekből nem szükséges, szintén meg keli szűntetni.» í Noha ez a belügyminiszteri rendelet már október 7-én megjelent, eddig még nem tapasztaltuk, hogy annak végrehajtásával a városok komolyan foglalkoztak volna. A kamara kötelességének tartja azt, hogy ennek a rendeletnek a végrehajtását éber figyelemmel kisérje s ott, ahol a rendelet végrehajtása iránt semminemű lépés nem tétetik, a kezdeményező lépéseket az ország többi kamaráival együttesen megtegye. / — 48-as h«nvéd9zázados özvegye évek óta betegen fekszik s beteges leányával együtt a jószívű emberek támogatását kéri. Adományokat a Nyirvidék kiadóhivatala továbbit. rüt, hogy a belépőket megszabadítsa a barátkozni akaró háziállatoktól. Tenkő zavartan állott meg a kapu alatt. Kis fia, aki még mindig a kezét fogta, ijedt rántással húzta őt vissza a kapu felé. Ha igaz az, hogy az emberek lelkét a házuk tájékáról is meg lehet ismerni, akkor ez a környezet nem nagyon biztathatta Tenkő Bandit arra, hogy az egyetlen fiát itt hagyja. Sivár lehetett itt a gazda lelke, mint ez az udvar, ahol a szem annyi kis zöldet nem láthatott, fi mennyin egy csepp harmat megülne hajnalban ... Minden lépésnél csirkeitató edényekbe, kacsaetető korpás salátás tálakba, disznó-vályúkba botlik az ember. — Szopós malactól kezdve százötven kilós hízóig mintapéldányok sütkéreznek az őszi verőfényben ; csirke, kacsa, liba, pulyka hatalmukba kerítik a folyosót, verandát s az tíuvarnak ama részeit, amelyet a négylábúak —- beleértve a kutyát és macskát is, — még el nem foglaltak. Tarkította a társasságot a három maszatos gyerek akiket csak azért lehet a társaság többi tagjától megkülönböztetni, mert kezükben fogják a nagy darab hófehér kenyeret s nem a földről eszik. A folyosó falához kukoricás zsákok támaszkodnak. A lyukas zsákokból kikandiáló csöveket vígan csipegeti egy hatalmas kakas s hangos szóval hirdeti hölgyeinek a kitűnői leletet. ' i i í I , I ! í i ' OSSI OSVflLbfl u i A konyha ajtajához piszkos cseléd dül. Buta, de azért konfidens arccal hallgatja a párbeszédet. ! ; i — Tessék elhinni, hogy még igy is ráfizetünk. És az a rengeteg bosszúság velük. Tessék elhinni, hogy az én három gyerekemmel nincs annyi bosszúság, mint egy kosztossal. Szót nem fogadnak, fitymálnak mindent, bántják az én gyerekeimet. Tessék elhinni, csak azért tartunk, mert azt tartjuk az urammal, hogy ahol hat ember jóllakik, jut ott tíznek is. És igy legalább még jót is teszünk egy-egy szülővel. Kati, kergesd le a tyúkokat a folyosóról! Ni már a tengerit esrik a gyalázatosok ! Aztán eredj ki a kocsihoz, hozd be a fiatal ur motyóját a kocsiról ! Hogy nincs itt a holmi ? No akkor majd érte mégy a fogadóba. Hogy még tetszik gondolkozni ? Tessék elhinni, hogy sehol sem törődnek annyit a gyerekekkel, mint nálunk. Az én uram még meg is veri, ha szükség van rá. Tessék elhinni, hogy vannak kosztos helyek, ahol még a cipőjüket sem tisztítják ki. Nálunk az nem létezik ! | Még vagy egy negyed órát beszélt az asszony és Tenkő Bandi arca mind busább és busább lett. Végre valami haszontalan ürügyet hozott fel a távozásra és nagynehezen megszabadultak. / i •' j özvegy Katona Józsefné, olvasta elszántan a harmadik címet. Kishid-utca 3. Gondolatban előre látta a hatgyermekes özvegy assszonyt, amint az ő fiát hetediknek odaülteti az asztal mellé s azontúl az mindig hetedik lesz, aki a tálból kap, utolsó, akit becéz a néni, de első, aki a rendetlenkedésért kikap. Majdnem könnyes szemmel nézett a kis fiára, aki ugy meg volt illetődve az ö fontos sszemélyiségétől, amely az apának annyi gondot okoz, hogy eltekintve egy előbbi tiltakozó mozdulatától, semmi pozitív jelét nem adta annak, hogy sorsa intézésében szerepet kér. Kis idő múlva a Kishid-utcára értek. A Kishid-utca a mezőre torkollott. Előtte folyt el a kis folyó, amelyen át gyalog! híd vezetett a legelőkre. Világosszürkére festett vaskerítés mellett haladtak el, mielőtt a hármas szám elé értek volna. Be nem lehetett látni a sűrűn ültetett orgona bokroktól. Kellemes, világos szinü falból három fehér keretes tiszta szemű virágos ablak tekintett az utcára. Amint beléptek, egy hatalmas kutya komoly szemekkel mérte őket végig fektéből, s mint aki meg van elégedve a szemlével, lomha mozdulattal felkelt s hang nélkül utat engedett a belépőknek. (Folytatjuk.) COUBftl