Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-04 / 51. szám

V 2 JNYÍRTIBÉK 1925. március 4. á protestantizmus társadalommentő feladatai, i Br. Kaas Albert és Dr. Básó Lajos előadásai a nyíregyházi ev. Luther-szövetségi estélyen, Knthy Dezső beszámolója hol landiai átjárói s a protestáns világszövetség megalakulásáról Nyíregyháza, március 2. A Nyirvidék tudósítójától. Az őszinte, igaz szó erejével ható, impozánsan nagy érdeklődéssel kisért egyház és társadalomépitő előadások hangzottak el március 1-én, vasárnap este a helybeli ev. templomban, a Luther Szövetség vallásos estélye alkalmából. Nemcsak az illusztris előadók, személyének varázsa, hanem még inkább az előadás minden emberi lelket foglalkoztató tárgyköre voltak azok, melyek a vallásos estély iránt még a népes számú ev. gyülekezetben is szokatlan érdeklődést váltottak ki. Megemlékezünk mi is az evangelikuso.k estélyéről, Tnert a gondolatok mélyén nem a felekezeti érdekek, hanem a sokkal nagyobb és magasztosabb fontosságú társadalmi érdekek gyöngyszemei csillogtak s érdeklődésre tarthatnak számot a társadalom bármely rétege részéről is. Részletes tudósításunk az estélyről a következő. Most kell megmutatni, van-e keresztény erö. Vasárnap este 6 órakor közénekkel és Paulik János ev. lelkész magas szárnyalású imádságával vette kezdetét a vallásos estély. Az estélyt Geduly Henrik püspök beszéde nyitotta meg, aki a fővárosi vendégeket a szeretet, bizalom és tisztelet hangján üdvözölve, rámutatott az előadók jövetelének céljára, mely cél e szavakban foglalható össze: »Most kell megmutatnia a keresztyénségnek, van-e benne alkotó erő, tud-e a válságos időkben irt adni a sebekre, tud-e magasztos célt kitűzni, a különféle pályákon működő, ellentétes világnézetet valló, széttagolt társadalomnak összefogó erőt adni.« Ebben a válságban az egyéni élet átformálásától vár sikert. A külvilág hazugságai. A püspök megnyitó szavai után br. Kaas Albert nemzetgyűlési képviselő, az orsz. Luther Szövetség elnöke mondja el beszédjét. A külvilág tolongásával, divatjával és félhazugságával szembeállítja a templom csendjét, lelkierőt nyújtó örök igazságát. A templomban az igazság ellenállhatatlan erejét kell keresnünk, mely fegyverré válik a társadalomban élő erkölcstelengel szemben. Szemléli a ki nem forrott gondolatok harcát. Látja, hogy erre a harcra szervezkedés folyik. Szervezkedik az osztály osztály ellen, a felekezetek egymás ellen, szervezkedik a tudomány is. E körülmények hozzák magukkal, hogy szervezkedni kell az evangélium egyházának is. Fel kell vennie a küzdelmet az egyházellenes, romboló . irányú iskolákkal. Az élet nem filozófia, és nem puszta elgondolás, hanem cselekedet. Viszsza kell adni az embert önmagának, hogy önmagára találva tudja az embertársát is szeretni. Erre szövetkezett az evangélium egyháza a is, hogy ledönthesse a társadalom- g ban fennálló válaszfalakat. rák élnek, kulturák halnak, egy marad örök, az evangélium. A beszéd nyomán fakadt hangulatot igen sjépen mélyíti Hajdú Ajina urleány, az Operaház ösztöndíjas növendékének szólóéneke, aki egy Chorált énekelt tisztán fcsengő, a művészi tökéletesség felé erősen közeledő hangon Kiss István orgonakisérete mellett. Ugyancsak jól hatott Kopcsó János ev. hitoktató szavalata, aki Porkoláb Gyula: Luther cimü költeményét tolmácsolta lendületes erővel. Kitihy Dezső Hollandiáról. Élénk figyelmet váltott ki Kuthy Dezső ev. lelkész, egyetemes előadónak hollandiai útjáról tartott beszámolója. Élénk színekkel ecsetelte az alapos, minden munkában a tökéletesség felé törekvő hollandok szinte emberfeletti küzdelmét, melyet vivniok kell a természet s a tenger erejével s amely harcban a hollandus aratott győzelmet. Egy jellemző holland közmondással világítja meg a holland nép alkotó munkaerejének nagyságát : »Isten a tengert, mi hollandusok a partokat teremtettük«. — Feltárta a holland Vaderek és Muderek lelkét, melynél nemesebbet az emberi nyomorúság enyhítése iránt érzőbbet nem talál a világon. Kiemeli azt az áldozatkészséget, melyet az elcsigázott, sápadt magyar gyermekek megmentése érdekében tett az a csupa sziv nép. A hollandok nagyszerű erényeinek alapját abban találja, hogy ez a néfj vallásos, amely vallásosság nem pusztán a vasárnapi templomlátogatásban s a házi istentiszteietek gyakorlásában merül ki, hanem életet jelent náluk, ftt azután rátér az 1924. márciusában Harlemben tartott protestáns világkonferencia fnéltatására s szines képekkel világította meg a holland protestáns öntudat nagyszerűségét. Figyelemreméltó jelenségként említi," hogy amikor az egyes államok protestáns egyl'.ázának kiküldöttei országuk fe lekezetközi viszonyairól tartottakelőadást, minden felszólaló anyanyelvén tette meg s egy holland tolmács nyomban fordította a minden résztvevő által ismert német nyelvre. A konferencia végén pedig felzendült az Erős vár a mi Istenünk diadalmas melódiája. A polgári kötelességek. Kuthy Dezső beszéde után az Ev. Vegyes Énekkar szerepelt, melyet Dr. Rásó Lajos egyetemes ügyész előadása követett. A polgári kötelességek teljesítéséről beszélt, mely kötelesség mértéke a háború óta sokkal nagyobb. Aki ma is csak a békébeli mérték szerint akarja a nemzettel szemben leróni kötelességét, az nem hü fia a hazának. A háborúban sok nagy áldozatot hoztunk, sokan a legdrágábbat adták a haza oltárára, életüket. A harc tart ma is, csakhogy ma ez a harc az erkölcs háborúja az erkölcstelenséggel. Folyik ez a harc a gazdasági, politikai és társadalmi élet terén egyaránt. Mivel minden küzdelem csak szervezkedéssel biztositható, szervezkednie kell az evanlikus egyháznak si. Részletesen tárgyalja ezután az ifjúság nevelésére aíka Imas egyháztársadalmi szervek létesítésének kérdését s rámutat különösen annak a munkának a fontosságára, amelyei a nők végeznek. A mindvégig magas színvonalon mozgó vallásos estélyt Dr. Vietórisz József városi tisztifőügyész szavai rekesztették eb, aki ígéretet (tett a fővárosi előadók előtt, hogy Nyiregyházán az ev egyház az áltáluk kijelölt utakon fog járni. A Himnusz és egy egyházi ének eléneklése után ért véget a vallásos estély. Mosjoukin Lissenkó Apolló Mind többen váltanak engedélyt antóval való személyszállitásra. áz elmnlt évben 356 iparengedélyt adott ki a nyíregyházi iparhatóság. március 3. SajátNyiregyháza tudósítónktól . Nyíregyháza város ipari életére jellemzőek azok az adatok, amelyek Tóth László aljegyzőnek, iparhatósági biztosnak működésére vonatkoznak. Ezek szerint a városi tanács, mint I. fokú iparhatóság 1924. évben kiadott összesen 358 iparigazolványt és iparengedélyt, melyek kategóriák szerint" a következőképpen csoportosíthatók: Kézműves jellegű kisiparra 97 drb. Engedélyhez kötött iparra 88 drb. Kereskedelmi üzletre 111 drb. Piaci árusításra 62 drb. Az egyes iparágak közül az fc, Kultu- j múlt évben különösen sokan váltottak igazolványt kereskedelmi üzletre, az ősz folyamán pedig autóval való személyszállitásra. — Ez utóbbira kiadott engedélyek szá ma 7 volt. Az iparbeszüntetések száma 24. Kereskedői és gyári tanoncszerződés 101 esetben köttetett. Munkakönyv 81 drb. adatot! ki. Gyáripari vállalatok 280 munkás munkakönyvét jelentették be. Bérmozgalmák terén városunkban az 1924. év csendes esztendőnek tekinthető. Munkabeszüntetés csak szórványosan s az is csak rövidebb időre történt. Ipari telepekre 9 esetben adott az iparhatóság telepengedélyt. Nagyobb gyári vállalkozás nem volt. A nyíregyházi zsidó dalkör hangversenye. Nyíregyháza, március 3. Saját tudósítónktól. Az utóbbi időben életjelt nem mutató zsidó dalkör uj lendülettel kezdte meg működését és vasárnap délután 6 órakor hangverseny keretében mutatkozott be a zsidó hitközség nagy számban megjelent hivei előtt. A hangverseny az izraelita elemi népiskola nagytermében folyt le. A műsor élén Lichtman Lukács Vilmos elnök közvetlen szavakban méltatta a zsidó dalkör ujraébredésének jelentőségét, majd dr. Bernstein Béla főrabbi mondott lendületes beszédet a zsidó egyházi ének múltjáról. Rámutatott az ősi énekszervezetekre, a zsidók hajdani hatalmas kórusaira. Az ősi énekek a zsidók szétszóródása után elvesztek, vagy elvegyültek különböző népek dalköltészetében. .Ujabban ismét felvirágzott az énekköltés, a dal kultiválása, amely hatalmas erőt ad a lelkeknek. A nyíregyházi zsidó dalkör is az ének kultuszával fokozza a lelkekben a hitet és a bizakodást. Dr. Bernstein főrabbit a hallgatóság hosszasan megtapsolta, majd Adler Sándor kiváló vezetésévei megszólalt a fehérsipkás dalárda, amely preciz betanulásban adott elő égy héber szövegű énekkompoziciót. A szép dalszámot előadó ifjakat lelkesen megtapsolták. Ezután Friedmann Vilmos rabbi, hittanár kezdte meg értékes elmélyedés alapján megirt tanulmányát, amelyben a zsidó daíköltészetet méltatta színes, hatásos előadásban. Rámutatott a dalköltészet varázserejére, arra a csodákat tevő hatásra, amellyel a dalköltészet 3 zsidóságot a jobb jövő hitének magasságára emelte a megpróbáltatások napjaiban. A kitűnően jellemző idézetekkel átszőtt előadásért melegen ünnepelték Friedmann Vil mos rabbit. Most a dalárda Lányi: Magyar ifjúság c. hazafias gvujtóhatásu dalát adta elő, azután Rosenblüh Ottó szavalta el Kiss József «Jehova» c. költeményének egy nagy egységét kitűnő értelmezéssel, árnyalással, nagy hatást keltve. A szép szavalatot újra énekkari szám követte s az előadott héber ének keretében Adler Sándor melegen zengő baritonja és ének előadói készsége jól érvényesült. A kórust Handel László bravúros hegedüjátéka követte Hándel- Hubay: Lórgettó-ját, majd egy Vecsev számot játszott el könnyed és meleg előadásban, Bodor Pál preciz harmónium kísérete mellett A műsort Beethowen: Isten dicsőségével végezte a sok reményre jogosító fiatal dalárda . m | Tavaszi és nyári g DIVATLAPOK legnagiobb választék' a& == kaphatók az UJSÁGBOLTBAN. ^íiiiiiiiiiifiiiiiniiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiP Apolló | •mm*** Mo^iotibin í Apolló Szerdától j Spanyolvér j Lissenkó j • : ; < ; i : i Szerdától Spanyolvér