Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-04 / 51. szám

1925. március 4. JSÍYÍKÍIDÉK 3 Fél milliárdot csaltak ki Farkas és társai a kivándorlóktól. A szabolcsi kivándorlók szenvedései Cuba szigetén. Akció indnlt a kivándorlottak visszaszállítására. Nyíregyháza, március 3. Saját tu­dósítónktól. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a nagy port fölvert útlevél­csalási ügyben Farkas Miklós nyíregyházi szabómester Vay Ádám-utca 5. szám alatti lakos már november óta vizsgálati fogság­ban ül . Az első nyomok. A mult év november havában ugyanis a máriapócsi csendőrörs­nek tudomására jutott, hogy Kis­várda vidékéről sokan vándoroltak ki Franciaországon keresztül Cüba szigetére. Utána jártak a dolognak s megállapították, hogy a kiván­dorlottak egyike sem váltott útleve­let s hogy kivándorlásukról sem a községi elöljáróságoknak, sem a főszolgabírói hivatalnak, sem pe­dig az alispáni hivatalnak nem volt tudomása . A csendőrség tovább folytatta a nyomozást, kihallgatta a kivándor­lottak hozzátartozóit, akik azonban semmi felvilágosítást nem adtak. Csak annyit sikerült megtudni, hogy a szabolcsi falvakba sürün ér­keztek levelek Cuba szigetéről, aine íyek tele vannak keserű panasszal Elmondják a levélírók, hogy a sza­bolcsiak rettenetes sokat szenved­nek a tropikus hőségtől s teljesen nincstelenül állanak a vadidegen országban. Annyira éheznek, hogy a szemétládák hulladékaiból táp­lálkoznak a patkányokkal együtt. Menekülés Cubáróf November hó vége felé egyes szerencsésebb csillagzat alatt szü­letetteknek sikerült hazajönniök az Eldorádónak vélt Cubáról. Ezek már kellő felvilágosítással szolgál­tak a csendőrségnek s elmondot­ták, hogy valamennyiüket Farkas Miklós nyíregyházi szabómester csábította kivándorlásra s ugyan­csak ő szerzett nekik útlevelet Bu­dapesten. Körülbelül ugyanebben az idő­ben több más szabolcsi csendőr­örs hasonló kivándorlási ügyben nyomozott, amelynek eredménye szintén az fett, hogy a kivándorlás­• ra csábítottak Farkas Miklóst ne­vezték meg főbünösnek. A csendőr­örsök a nyomozás eredményéről értesítették a nyíregyházi állam­rendőrkapitányságot, ahonnan Szczitovszky Miklós detektívet küld ték föl Budapestre a nyomozás to­vább folytatására és Farkas elfo­gására ." Elfogják Farkast. Farkas Miklós ugyanis időköz­ben neszét vette a dolognak és el­tűnt Nyíregyházáról. "Előbb Deb­recenbe, majd mikor ott is égni kezdett talpa alatt a föld, Buda­pestre ment, ahol álnév alatt foly­tatta tovább gyalázatos üzelmeit. Szczitovszky-nak sikerült is megál­lapítania, hogy Farkas Miklós a fő­városban hol egyik, hol másik kávéházban jön össze bűntársaival, s több napi kutatás után sikerült is őt egyik kávéházban feltalálnia. Természetesen nyomban őrizetbe vette és Nyíregyházára kisérte. — Itt azután a súlyos terhelő okok alapján letartóztatták és kihallga­tása után átkísérték a kir. ügyész­ségre. Az áruló levél. Farkas Miklós a kihallgatás so­rán nem árulta eC bűntársait s igy a további nyomozás egyelőre meg­feneklett. A szerencsés véletlen azonban egy levelet juttatott a rend őrség kezére, amelyből kitűnt, hogy Jenován János oláh származású budapesti ügynök a Farkas Miklós üzlettársa. A levélből szerzett érte­sülés után Ozory István rendőrta­nácsos, a bűnügyi osztály főnöke február hó elején több detektiv­vel Budapestre utazott, ahol sike­rült Jenovánt elfognia, továbbá megállapította azt is, hogy a sza­bolcsi kivándorlók útleveleiket a budapesti rendőrfőkapitányság ufc­levélosztályán nyerték. Farkas és társai ugyanis az ott alkalmazott rendőrirnokokkal összejátszva, bu­dapesti lakosoknak tüntették íe. őket, sőt, miután földmives foglal­kozásuaknak nehezebb kijutni, a jámbor szabolcsi kisgazdák mint pincérek, soffőrök, kertészek stb. szerepeltek az útlevelekben, ame­lyek nem direkt Cubába voltak ki­állítva, hanem Franciaországba, ahol uj útlevelet, illetve vízumot kap tak a kivándorlók s csak igy jut­hattak el a Nyugatindiai szigetcso­portra. Farkasék természetesen az­zal hitegették a jámbor kivándorló­kat, hogy innen könnyen cffuthat­nak majd az Egyesült Államokba. 150 dollár egy magyar. Farkaséknak nem volt fontos, hogy a kivándorlók eljutnak-e majd igazi céljukhoz, az Észak­amerikai Egyesült Államokba, ne­kik az volt "a fő, bogy az illetők lefizessék a 150 dollár" dijat fejen­kint s azután hagyják el az orszá­got. Azt hitték, hogy aki egyszer Cubába kerül, sohasem lesz módjában visszajönni, hogy vádat emeljen a lelketlen kufárkodás miatt. Ozory rendőrtanácsos két buda­pesti rendőrdijnokot hozott magá­val Nyíregyházára. Az egyik most előzetes letartóztatásban van, a má­sikat a vizsgálóbíró szabadlábra helyezte. Most már kezdett tisztább lenni a kép. Kiderült, hogy legkevesebb 50 szabolcsi embert csábítottak ki­vándorlásra s tőlük mintegy 500 millió korona összeget csaltak ki A bűnszövetkezetnek legfőbb tagja egy előkelő budapesti ur, aki azonban jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik. Nyilván megneszelte a dolgot és most igyekszik kimene­külni az igazságszolgáltatás lesújtó öklének csapása alól . A nyomozás természetesen to­vább folyik, mert a rendőrségnek az a gyanúja, hogy még igen sok kivándorolt van, akiről eddig nem tudnak . Kisvárdáról Klein Sándor ter­ménykereskedőt tartóztatták le, mert kiderült, hogy ő is több em­bert szállított ki Cubára, de le van tartóztatva Kovács György kislétai parasztgazda is, aki felhajtója volt Farkas Miklósnak. Miután a kivándorlottak hely­zete Cubán tűrhetetlen, akció in­dult meg a hatóságok részéről, hogy ezeket a szerencsétleneket mielőbb hazaszállítsák . Nyíregyházán az elmnlt évben 130 uj lakás­sal szaporodott a lakások száma. Hány nj lakóházat építettek ? Nyíregyháza, március 3. A Nyir­vidék tudósítójától. A város képviselőtestületének februári közgyűlésén hangzott el a mult év eredményeit áttekintő pol­gármesteri jelentés, amely az uj házak és lakások szaporodására, te­hát a lakásínség csökkenésére vo­natkozó következő megállapításo­kat tartalmazza : Az elmúlt évben egyszobás lakó­ház építtetett 24, kétszobás 17, 3 szobás 11, 4 szobás 2, 5 szobás 1, 6 szobás 1. Ekként az 1924. év­ben kiadott engedélyek alapján a lakások száma, ideszámítva a vá­ros által épített 6 drb. a pénzügyi palotában és a Máv. lakóházbán épült 10 darab egyszobás, 33 drb kétszobás, 13 drb háromszobás és 1 drb. négyszobást s levonva ezek­ből a lebontani engedélyezett 3 drb. és a város által lebontott 1 drb. lakást: 116 lakással szaporo­dik. A mai pénzügyi palota a pénz ügyőrségi épület és a Máv. épüle­tében elhelyezendő osztálymérnök­ségek által kiürítendő lakások szá­ma 14—16-ra tehető, vagyis az ál­lámi, városi és magántevékenység /által a lakások száma kereken 130 drb.-bal szaporodik. A magánépitkezési bizottság 22 ülésén kiadatott ezenkívül 99 tető­javításra, 51 fedélhéjkicserélésre, 41 átalakításra, 1 jégveremre, 13 ké­ményre, 6 raktárra, 26 toldalék épí tésre 15 istálló és kocsiszínre, 10 kamrára, 9 kerítésre, 13 mellék­épületre, 7 sírboltra, 3 kemencére, 1 malomépitésre és 4 nagyobb homlokzatjavításra (Vármegyeház és 3 templom) szóló engedély, elintéz­tetett végül 76 drb. építkezési pa­nasz. —• jönnek a Filharmonikusok A La Fontaine Társaság nyíregyházi csoport­jának megalakulása. Sasi Szabó László kormányfőtanácsos a La Fontaine társaság csoportelnöke. csak akkor gyarapodhat igazán, ha a nagy európai kulturközösségbe kapcsolódik. Tegnap, hétfőn délután 6 órakor már alakuló ülést tarthatott a La Fontaine-isták nyíregyházi cso­portja, amely eléggé tekintélyes számmal vett részt az ág. ev. fő­gimnázium dísztermében lefolyó műsoros alakuló ülésen . Az uj egyesület célja. A megjelenteket, élükön dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármesterrel, Énekes János ka­nonokkal Szabó vezérkari száza­dossal,, Schack Béla és Vikár Béla dr.-t Kardos István a Bessenyei Kör főtitkára üdvözölte, rámutatva a La Fontaine társaság kulturális célkitűzésének jelentőségére. Utána Schack Béla főigazgató gyönyö­rűen ivelődő, a lelkek mélyebe ható mondatai hangzottak fel. Jókairól beszélt, az ünnepelt mesemondó­ról, akinek szelleme annyira kon­geniális a La Fontaine-isták törek­véseivel, hiszen Jókai is hirdette, hogy a nemzetek felett egyetemes nagy emberi értékek vannak, ame­Iyelíhez emelkednünk kell. Sasi Szabó László üdvözlése Schack Béla melegen üdvözölte a La Fontaine társaság nyíregyhá­zi csoportja élén Sasi Szabó László Nyíregyháza, március 3. A Nyir­vidék tudósítójától. A nvugati nap fénye ragyogtatta meg a 'magyar tölgy koronáját, Szabolcs ősi földjén felsorakoztak az európai kulturhatásokra figyelő magyarok, akik nem csüggednek a megcsonkitottság napjaiban, akik tudják, hogy az integer Magyar­országért való harcot a kultura fegyvereivel vívhatjuk meg. Ezek a lelkes kulturemberek a La Fon­taine társaság zászlója alá sorakoz­nak s az ország nagyobb városai­ban megalakítják az európai mű­veltség fényét vetítő központokat, a La Fontaine társaság vidéki cso­portjait. Az első vidéki csoport Miskolcon alakult meg, ahonnan Vikár Béla, Schack Béla dr. Nyír­egyházára jöttek az itteni csoport megalakítása céljából. Az alakulást a Bessenyei Kör készítette elő s ebben a "kulturális munkában kü­lönösen dr. Sasi Szabó László kor­mányfőtanácsos, a Nyirvidék fő­szerkesztője, Kardos István kultur­tanácsos, Margócsy Emil igazgató, Bácskay József, Gál Gyula, taná­rok fáradoztak szép sikerrel. A ki­bontott zászló köré lelkes örömmel csatlakoztak mindazok, akik az ide­gen irodalmak ismerői, akik tud­ják, hogy egy nemzet kulturája sem lehet elszigetelve a többitől, sőt Ég|p& A szerda csütörtöki Mr Mosjoukine Lissenkc előadásokat i •a­uri szalonzenekar kíséri. •F

Next

/
Thumbnails
Contents