Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-16 / 38. szám

2 JSÍYÍRÍIDÉK 1925. február 17. Az alkotmányosság teljes helyreállítása. Alkotmányos életünk kiépítése szempont­jából két nagyon fontos törvényjavaslat ke­rült az egységes párt utóbbi értekezlete elé. A belügyminiszter hosszasan ismertette a vá­lasztójogi törvényjavaslatot, amelyet ugyan­érdemi részében nem tárgyalt az egységes­párt, de főbb vonásaiban már tiszta képet ka­pott annak alapelveiről. A költségvetési vita utolsó napjait éli már a parlamentben s ezt egy-két apró pénzügyi és más vonatkozású ja­vaslat letárgyalása után követni fogja a vá­lasztójog törvénybe iktatása. A javaslat ki­nyomatása most folyik s azt hisszük, pár na­pon belül teljes egészében tudomást szerez annak részleteiről is az ország. Eddig már annyit tudunk, hogy a törvényjavaslat 171 szakaszt foglal magában s lényegében az 1922-ik évi választójogi rendeleten épül fel. A másik törvényjavaslat, amelyet az egysé­gespárt szintén tárgyalás alá vett, legutóbbi értekezleten a főrendiház, mint egyik fontos alkotmányjogi pillérünk visszaállításáról szólt. Miként maga a párt, ugy mi sem aka­runk ezeknek a javaslatoknak lényegbeli tár­gyalásaiba bocsájtkozni, mert megvárni kí­vánjuk azt az időt, amikor annak legapróbb részletei is nyilvánosságra kerülnek, de már most örömünket kívánjuk kifejezni afelett, hogy az egységespárt programmpontjai eme két legfontosabb szakaszát megvalósítás elé viszi. Annak idején a választások alkalmával az egységes párt zászlaján felirva láttuk azt a programmpontot is, hogy az alkotmányos­ság visszaállítását a parlamenti ciklus alatt megvalósítja. Ennek kiépítése terén lényeges lépés a választói jog törvénybeiktatása és a főrendiház helyreállítása. Kívánatos, hogy az egységespárt mind a két törvényjavaslat meg­vitatásából alaposan vegye ki a részét, mert olyan fontos alkotmányjogi kérdések ezek, amelyektől függ az ország elközelgő politikai elete, sőt az állam nyugodt és a társadalom konszolidációs munkája. Maga a párt is érez­te mily fontos, korszakalkotó lépés előtt áll s ezért aggályos körültekintéssel kivánja meg­vitatni mind a két törvényjavaslat apró rész­leteit is. E célból a párt legkiválóbb szak­férfiai közül a párt különböző társadalmi osz­tályokból kikerülő tagjai közül bizottságot küldött ki, amelyik pontról pontra véve még azelőtt, hogy a párt .egyetemének plénuma elé kerülne a javaslat, már megvitatják s a simításokat a javaslaton megejtik. Ilyen kö­rültekintő birálat után egészen bizonyos, hogy egy abszolút hibátlan törvényjavaslat kerül a nemzetgyűlés elé, amelynek törvényerőre való emelkedése hisszük, hosszú időt nem fog igényelni. Ez alkalomból üdvözöljük a kormányt és azokat a szakminisztereket, akik e két fontos törvényjavaslat megalkotását vé­gezték, mert beigazolva látjuk, hogy a kor­mány minden erejét összeszedve igyekszik az egységespárt programmpontjait megvalósi. tani, amelyek között első helyet foglalják el az alkotmányosság teljes helyreállítására vo­natkozó törekvések. — Vertse Mária zongoraművésznő március 10-iki hangversenyére a jegyek Ferenczinél kaphatók. A nyíregyházi Ipartestület elmúlt éve mozgalmas és ered­ményes volt. Nyíregyháza, február lő. A Nyirvidék tudósítójától. A nyíregyházi Ipartestület elmúlt évé­nek tevékenységét figyelemreméltó cikkben foglalja össze az Iparosok Lapjának vezér­cikke, amelyet Pisszer János elnök irt. A cikk a többek között a következőket mondja: A testületi élet élénkségét és emelke­dett voltát itt, ehelyütt külön kiemelnünk nem kell. Hiszen mindannyiunk előtt még mindig ott lebeg a képe azoknak a rég ebben alig tapasztalt látogatottságuaknak mond­ható gyűléseknek, amelyeket egyrészt maga a Testület a saját tagjai, mint azoké, amelye­ket a kereskedő világgal egyetemben tartott i meg. Sajnos, sok l<4."dés volt olyan, sok olyan tárgy volt, amely megmozdulásra kénysze­ritette a Testületet. A forgalmiadó, a kény­szerkölcsön, a betegsegélyző ügyek, a ke­reseti-, a jövedelem- és vagyonadó, valamint más egyéb tárgyalásra, megbeszélésre és a tagoknak nyújtandó felvilágosítás adására alkalmas témák egész sokasága tárult a Tes­tület tagjai elé, amelyek mind kellő megvi­lágításba kerültek lelkes és önzetlen elő. adók előadásai utján. Még az állami költ­ségvetésnek kritikáját is volt alkalmunk kellő megvilágításban meghallgatni. Mozgalmassá tette Testületünk é,etét. Nyíregyháza város centennáriumi ünnepsége is, amelynek keretében megtartott kiállítás élénk tanúbizonyságot nyújtott a testületi ta­gok alkotó képességeiről. Közfunkcionáriusaink reprezentánsait küldöttségeink gyakran keresték fel, hogy sokszor jelentkezett sérelmeinkre orvoslást kérjenek. Ezek a küldöttség járások legtöbb­ször eredményesek voltak, vagy legalább enyhitő hatást tudtak kiváltani, ott, ahol a törvény szigorú betűi mást meg nem enged­tek. Előljárósági üléseink, különösen a sze­gődtetések és szabaditások aktusainál, a templomi áhítat ünnepélyességével voltak ékesek. Hallani is már az eredményt. Az iparostanonciskola igazgatója elismeréssel szól az ifjak nagyobb igyekezetéről, nagyobb illemtudásáról és az iskolamulasztások erős csökkenéséről. A tagtársak közül is mind töb­ben nyilatkoznak oda, hogy észrevehető a tanulóifjúság munkájának komolyodása, joöb magaviselete és általában a tanoncok tanuló kedvének, komolyságának nivóemelkedése. Az előljárósági ülések látogatottsága, sőt sokszor közel teljes számúnak mondható volta bizonyság volt amellett, hogy minden ügy alapos megértésre, beható megvitatásra és a testületi tagok érdekeinek megfelelő megoldásra talált. Mindezek emelkedetté tették a Testület tekintélyét kifelé, ugy a hatóságokkal, mint a magánosokkal szemben is, ugy, hogy az ez irányban kitűzött cél felé való haladásnak már meg vannak a súlyos nyomai. Vagyoni tekintetben is gyarapodásról le­het beszámolnia az elöljáróságnak, mert azo­kat az értékeket, amelyeknek birtokába ju­tott, konzerválta és nem engedte értékcsök­kenésnek; kitenni akkor, amikor a korona­érték romlott. Sajnos, a már elromlott érté- 2 kek feljavítására alkalom nem volt, de azok az értékek, amelyek a közelmúlt esztendők­ben az elöljáróság gondjaixa bízattak, való­ságos értékükben megőriztettek. Nagy vonásokban ezeket kellett elmon­danunk ehelyütt, a tagok tájékoztatására. A beható jelentéseket a közgyűlés tárgyai kö­zött nyeri a Testület, hihetőleg a tagok tel­jes megelégedésére. Egyet a legszigorúbb vizsgálat is .meg­állapíthat és ez az, hogy a tisztikar törekvé­sét mindig a tagok érdeke irányította és az a lelkesedés, amely minden iparost kell, hogy áthasson akkor, amikor egy oly hatalmas testület vezetői közé kerül a tagok bizalmá­ból, mint aminő a Nyíregyházai Ipartestület. Koenigsmark előadások kezdete 6 és 9 óraisor. Szerdán, csütörtökön, pénteken az Apollóban. A magyar nemzetmentés és faj­védelem parlagon fekvő területei Egy vidéki városka analfabéta tanfo­lyamán olyan tanulmányfők bukkannak fel azelőtt, akit a lélek analízise is érdekel, hogy Victor Hugó és Maxim Gorkij erősen meg­rajzolt »mísera plebs«-tipusainál ránk sok­kal megrázóbban hatnak — azért, mert e típus a miénk s kiáltóan szomorú emlék az elmúlt idők mulasztásainak. A tanulmány­főknek csupán egyik szomorú kategóriájá­ról óhajt szólni most e pár sor. Három lány jár többek közt az analfa­béta tanfolyamra. Első látásra erősen 20 éven túlra becsülné őket az ember. Külsejük szá­nalmasan elhanyagolt és szennyes. Vonásaik erősek, hangjuk rekedt és mély. Legtöbbször ők az első megérkezők. A terem akkorára már meleg s ők a kályha mellett állva, beszélgetnek. Ifyenkor már az asztal m5r,ett ülök, — egyszer egy ilyen beszélgetésre felfigyelek: — Jössz a Fortunába? (Egy sokadik rendű nagy csárda neve ez.) — persze, az éjjel is ott voltam. — Mikor jöttél haza? — Háromkor. És te? — Reggel, — szólt az nevetve, — de Előadások 5,7 és 9 órakor. Hétfőn RGIÁ Dráma vad szirteken, viharos tengeren 7 felvonásban. Főszerepben: Leatrice Joy, Percy Marmont, Rado<phe Menyou és Laica Winter. Előadások 5,7 és 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents