Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-05 / 28. szám

j'HYIRfflÜEK 1955. február 5 Diadal Mozgó. Egy szőke kislány ma még gyári mun­kás, aki a bün útjára téved és szeretője lesz egy hálánál is könnyelműbb bárónak. Ettől kezdve csörög az arany és csurran a vér aZ egész kalandordrámán keresztül, amelyet »Az emberiség átkav. cimmel mutat be ma és holnap a Diadal-Mozgó. A darabban Lee Parry, Violette Napierska és Lugossy Béla játszák a főbb szerepeket. I * »Az emberiség átka« tartalmas és moz­galmas film; benne van minden, ami jelleg­zetessége a kalandordrámáknak, s emellett ráismerhetünk benne a való életre. A szőke kislány, Marianna, egynehány férfi letiprása után csinálja meg fényes karrierjét. Mil­liárdok ura lesz, aki most már fölemeli magá­hoz a tönkrement bárót. f* »Az emberiség átkán. elejétől végig leköti a néző figyfölmét, s igy igazán érdemes meg­nézni. A nagy történelmi filmek, kacagtató vígjátékok között vágyik az ember az olyan filmdarabok után, amelyek a való életet kér­lelhetetlen realizmussal vetitik a vászonra. »Az emberiség átkán pedig épen ilyen film, s ezért nagyon sokan fogják megnézni. _ yertse M^ría zongoraművefeb­ruár 19-iki hangversenyére jegyek Feren­ezinéi kaphatók. A Keresztény Munkás Otthon felavató ünnepélye. Délután 3 órára színültig megtöltötte a közönség: munkások, polgárok és tisztvise­lők egyaránt a Kiss-tér 10. szám alatti Ott­hon pompás nagytermét és az ide be nem fértek a szomszédos heelyiségeket. Az ér­deklődők száma mintegy 5—600-at tett ki. A példás rendet a munkásság tagjai és az iparos ifjak cserkészcsapata tartotta fenn és kalauzolta szives udvariassággal az érkező­ket helyeikre. A cserkészek emlék-levelező­lapokkal kledveskedtek a vendégeknek, ame­lyeken az Otthon főhelyén. elhelyezett há­rom gyönyörű festmény reprodukciója volt. A megjelentek között ott láttuk az ide­genből jött vendégek és kiküldötteken kí­vül a város minden rendű és rangú polgá­rát: az egyházi es világi notabilitásoktól kezdve le a legegyszerűbb testi munkásig. Három óra után néhány perccel a le­leplezendő három festmény alatti főhelyen elhelyezett emelvényen megjelenik Lakatos Lajos, a párt elnöke és lelkes szavakkal, a Magyar Hiszekegy jegyében megnyitja az ünnepélyt. 1 i Majd Klekner Károly dr., kórházi igaz­gató-főorvos foglalja el a közönség ^ él­jenző tapsa kíséretében a szónoki emelvényt és az Otthon helyiségeit, valamint a beszé­d ealatt leleplezett képeket átadja a mun­kásságnak. Az ünnepi beszéde a következő volt: Keresztény Testvéreim! Amikor a nyíregyházi ker. szoc. párt otthont készített a munkásságnak, tette ezt abból a meggondolásból kiindulva, hogy al­kalmat adjon a keresztény munkásságnak arra, hogy a napi munkájának végeztével, amikor teste és lelke pihenést, üdülést ke­res, olyan helyen +alálkozhasson munkástár­saival, ahol azok környezetében mindenki­től Islzeretettel és megértéssel körülvéve egy­másközti beszélgetések és szellemi tudását erősítő előadások révén a tudatára ébredhet annak, hogy az osztályharc nem az életben való boldoguláshoz vezető ut, hanem az ép­pen ellenkezőleg, ennek egyik legfőbb aka­dálya. Amikor a materialista világnézetű nemzetközi szociáldemokrácia megteremtői felállították tantételeiket, az ördög vigyo­rogva szemlélhette munkájukat, hogy mi­csoda nagyszerű eszköz lesz az néki az em­beri társadalom békéjének a megbomlasz­tására, a társadalmi egyenetlenségek foly­tonos és féktelen gerjesztésére, milyen nem remélt pompás módszer lesz ez az ember­tömegeknek egymásra való uszítására. Mert hogy a nemzetközi szociáldemokrácia fölté­telei közt megvan : Elvenni az egyiktől mind­azt, ami őt emberré teszi, ami őt boldoggá teheti, s ráfogni, hogy azt nem ők, a tan­tételek megalkotói, hanem a másfoglalko­zásu embertársai vették el tőle. Minő po­koli elgondolás volt elvenni az anyagilag) és szellemileg szegényebbtől még azt is, ami a számára megmaradt arra, hogy élete ne csak elviselhető, hanem szép is és megelé­gedett is legyen, elvenni tőle a hitét, Iste­nét, vallását, hogy ezáltal elveszitvén lété­nek igazi célját, rendeltetését egyedül a földi élet nyújtotta anyagi javak megszerzé­sében és állati ösztönei kielégítésében lás­sa. Elkészülni arra, Tiogy amikor majd, ha a szegény ember a földi javak hajszolásá­ban nem talál megnyugvást s amikor nem tud többé munkája gyümölcsében gyönyör­ködni, mert nem azt nézi már, hogy szép-é és jó-é, amit csinált, hanem, hogy mennyit adnak érte, amikor majd igy eivesziti ön­becsülését és ennek következtében mesterből robotos tömegmunkás, igavonó állat válik, de elveszitvén önmagát, hajlandó másban keresni nyomorúságának okát és feltámad 1 benne az elveszett boldogulás újból való megszerzésének vágya, akkor elhitetni vele, hogy ő egy külön társadalmi osztály, akin a többi csak álősködi/.<, s ha boldogulni akar, ugy azt a többit neki előbb el keli pusztil-j tariia, s amikor az elvakult gyűlölettől fű­tött ádáz harcban megvadul s vértől izzó vörös szemei már elsötétülnek s nem "lát sem jobbra, sem balra, mert neki már úgyis minden mindegy, akkor észrevétlen elvenni tőle a még megmaradt családi tűzhelynek a melegét és elhitetni vele azt is, hogy a haza csak üres fogalom, amely csak az ő rajta élősködő meggazdagodottaknak nyújt általa biztosított menedéket, de ő maga mindenütt csak idegen, akinek sehol nincs otthona. S mindezen elvett lelki kincsek he­lyébe támadt' ürességet megtölteni gyűlö­lettel a megelégedettnek látszó más foglal­kozású felebarátai iránt s a folytonos bér­harcok látszólagos sikerei által elkábult tö­meget a szervezettség fegyelmével megaka­dályozni abban, hogy mást is meghallgat- £ hasson, nemcsak őket, nehogy másokat is­meghallgatván, magához térjen, mindez oly pokoli elgondolás, hogy nem is embereknek, de nem is félisteneknek, hanem az"ördög fiainak kell tartanunk azokat, akik mindezt kigondolták és végre is hajtották. Tervük­nek kedvezett az emberi műveltség roha­mos emelkedése a tudomány és technika terén, amely nem tartott lépést az általános műveltség elterjedésének a lassúságaival s ezáltal a nem kellőleg előképzett elmékben a fogalmak és érzések Összezavarodását ered­ményezte és vált okozójává annak, hogy még ma is annyi sok szegény, sajnálatra­méltó eltévelyedett felebarátunk a rabja en­nek a pokolian hamis elgondolásnak an­nál is inkább, mert amilyen heves, hangos és türelmetlen a hamis igék hirdetőinek a harcmodora, hogy az elkábított elmének ideje se maradjon a nyugodt elgondolásra, oly lassú, oly mondhatnám tétlen az ellene való védekezésnek a megmozdulása. S ez a dolog természetéből folyik. Mert akinek a lelkében nyugalom van, a lelki egyensúly békéje és harmóniája lakozik, aki nem gyű­löl, hanem szeret, az el nem tudja képzelni, hogy hogyan hihetik el irni-olvasni tudó, ma­gukat képzett munkásoknak tartó emberek azt, hogy az emberi boldogulás mértéke nem a megelégedettség, hanem az anyagi javak felhalmozásának a nagysága, hogy hogyan nem lehet megérteni azt, hogy az a gazdagabb ember, akinek kevesebbje van, de azzal meg van elégedve, nem pedig az, akinek sok ezer hold földje, sok háza, iga­vonó marhája, értékpapírja van, ott még több hiányzik néki hozzá, hogy azt érezze, hogy ez már elég is. Azok nem tudják meg­érteni azt, hogy hogy "lehet elfelejteni azt, amit már minden kis gyermek, kell, hogy megtanuljon légyen az iskolában, hogy a meg­elégedettség, amely mindenkit gazdaggá tesz, nem az anyagi, hanem a lelki javak felhal­mozásából származik, amely lelki javak meg­szerzéséhez nem az osztályharc vezet, ha­nem azokra mindenki szert tehet, akár anya­gilag szegény vagy gazdag, akár szép, akár csúnya, akár erős, akár gyenge, akár okos, gyengébb képességű, mindenki, aki hisz Is­tenben, mert a hit, a vallásosság lát el minket véle egyforma bőséggel, csak me­rítenünk kell belőle. Aki hisz Istenben, an­nak mindene megvan, még ha egy krajcárja sincsen s akitől elraboltuk az istenben való hitét, annak mindenét elvettük, még ha egy i t első nep műsora: A Pesti Kabaré | J vendegjatéka az Apollóban. | 1 második nap mm: 1 I A POFON g? Bohózat. Irta Újvári Ferenc ] I Villamos házsssh ] 1 Vigopera. Irta Harmath Imre j A Pesti Kabaré | J vendegjatéka az Apollóban. | NOTESZ I Szép Ernő tav&sei játéka « Patent iroda I Bohózat. Politikus ! hordárok Kettős Tanácsos úr jó ember Zágony István komédiája Szólók, duettek, 1 táncok, aktualitások. 1 mmmummmmmmmmamma f I Előadások kezdete | 7 és 9 órakor. ) Február g csütörtök | Február ££ péntek fellepnek | Virágh Jenő f Sándor Stefi | Újvári Ferencz ! Várnai Vilmos Erdős László karmester, zeneszerző. \ Fogadja § részvétem íomédia Mihályi Istvántól Krondorfi Harmath Imrétől reljesen uj szóló műsor. 1 Politikus ! hordárok Kettős Tanácsos úr jó ember Zágony István komédiája Szólók, duettek, 1 táncok, aktualitások. 1 mmmummmmmmmmamma f I Előadások kezdete | 7 és 9 órakor. Színházi helyárak. j Előadások kezdete I 1 én # órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents