Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-30 / 24. szám

NYÍRVIDÉK '<« 65. iannár 30 — Cigány zen eszek figyelmébe!! A Magyar Cigányzenészek Országos Egyesü­lete Nyíregyházi Csoportjának elnöksége értesiti tagjait, hogy a tagsági dijakat feb­ruár l-ig annál annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben arcképes ze­nét ési engedélyüket bevonják. — A szerelmes szamár, Couperus tel­jes regényét közli a Ma Este e heti száma. Kapható az Ujságboltban és minden uj­ságárusitónál . J í" Notrsdamei toronyőr Jö n JS n Notre damei toronyőr Jí ! — A kisantant szétbomük az orosz kérdés miatt. Az „Auróra" azt fejtegeti, hogy a kisantant szétbomük az orosz kér­dés mialt, miután Románia és Jugoszlávia egyöntetűen Szovjetoroszország ellen kíván­nak eljárni és fellépni a kisantant tervbe­vett bukaresti konferenciáján, viszont Cseh ország a szovjet elismerésére lesz előkészü­leteket s ha ez az elismerés bekövetkezik, ugy a bomlás elkerülhetetlen. — Gyengül a kstholicizmus harca a | Felvidéken. Prágából jelentik: A legioná- ' rius „Národni Osvobozeni" felpanaszolja, hogy az egyes koalíciós pártok hűvös magatartást tanúsítottak a katholikus püspö­kök pásztorlevele kérdésében és ennek kö­vetkeztében az egész ügy lassan elalszik. Kezdetben minden koalíciós párl felzudult a püspökök terrorja ellen, a harcizaj azon­ban nem tartott soká. A polgári pártok szé­pen visszavonultak azzal a kibúvóval, hogy a pásztorlevél csak a szocialistákat sújtja. Így azután a katholicizmus elleni harc ki­záróan a szocialista csoportok vállaira ne­hezedik. A továbbiakban felszólítja a cikkíró az összes koalíciós pártokat, tehát a polgá­riakat is, hogy az egyházellenes küzdelem­ből vegyék ki részüket. —m— Seprik a port. . . Fényes napnak lcellös közepébe, Seprik a port az ember szemébe. Nyíregyháza már kis kora óta Ezt a szokást ugyancsak megszokta. Doktor bácsi hiába jelentget: Utcaseprő csak későn seperget. Pedig ha úgy hajnaltájba kelne: Tán igazi aranyat is lelne. PUCK. | =•= — Chic Párisién báli száma megérke­zett az Ujságboltba. — Bellttolt Kansz esoporf. A kecske­méti Kansz harcias határozatának az lett a ; következménye, hogy a csoportot a belügy­miniszter feloszlatta. A feloszlatásról szóló végzés a következő : Az 1924. december hó 21-én tartott ülésén hozott határozat ügyében megtartott vizsgálat lefolytatására kiküldött PantI Kálmán miniszteri tanácsos­nak a helyszínen, felhatalmazás alapján tett intézkedéseihez képest, alapszabályellenes működése miatt a Kansz kecskeméti cso­portját véglegesen feloszlatottnak jelentem ki. Az indokolás szerint a Kansz a 38—1923. B. 14. sz. alatt láttamozott alapszabályok 11. paragrafusának 8-ik pontjában foglalt ellen­őrzés céljából való szabályszerű bejelentést a választmányi üléséről elmulasztotta, továb­bá ismeretes határozatával megsértette az alapszabályok 2. paragrafusának első pont­jában foglalt rendelkezéseit, amely szerint a Kansz minden pártpolitikától mentes egye­sülés. A választmányi gyűlést a tárgysorozat' közlése nélkül hivták össze és végül, mert ügykezelése a legelemibb követelményeknek 1 sem felelt meg. Ehhez képest felhívja a pol­gármestert, hogy a csoportnak még esetleg a kiküldött által lefog'altakon kívül meglévő iratait és vagyonát vegye hatósági zár alá ' és annak megtörténtéről tegyen jelentést, hogy a vagyon hovafordításáról intézkedhes­sék. — A nyíregyházi Kansz ülése mint megírtuk, nem csatlakozott a kecskemétiek határozatához. . — Adóügy" jegyző, aki a közigazgatás minden ágában jártas, községi jegyzői iro­dában alkalmazást keres, szerény felté­telek mellett. Belépés azonnal. Cim a szer­kesztőségben. Fentek Szombat MfiX LiNDER A &í&erei«j«i bolondja Vasárnap a Diadalban j KÖZGAZDASÁG Könnyelmű hitelezés. A Nyirvidék számára irta: Farkas Elek, a Baross Szövetség* igazgatója. Bizonyára sokan olvassák csodálko­zással azt az ujabban erősen megnöveke­dett rovatot, amelyben a lapok a csődbe jutott, valamint a csődönkivüli kényszer­egyezsiégi eljárást kérő kereskedők jegy­zékét közlik. r Különösen feltűnőek azok az össze­gek, amelyek gyakorta az eljárást kérő adósiság mennyiségét mutálják. A há­rom-négy milliárd egész sűrűn szereplő Nekünk nem kell reklám ! Ha utoljára fellépünk az Apollóban 7 és 9 órakor ULPTJL összeg és szinte elképesztően hatnak ezek az adatok akkor, amikor tele van panasz­szál az egész kereskedő és iparosvilág amiatt, hogy nem képes hitelhez jutni, amivel üzletének, műhelyének forgalmát lebonyolíthatná. A gyakorlati életben megforduló pol­gártársaink mind tapasztalhatták, milyen nagy az üzleteknek sopánkodása amiatt, hogy képtelenek kereskedelmük lebonyo­lításához nélkülözhetetlen hitelösszeghez, forgótőkéhez- hozzájutni. És akkor ime tucatszámra vannak olyanok, akik több milliárdos hitelhez jutva 15—20 százalékos megegyezést ajánlanak fel hitelezőiknek. Mi erre a magyarázat? Gazdasági életünkben egy félesztendő óta igen jelentékeny változás állott be. A magyar korona értékesése a külföldi pia­cokon megszűnt, sőt egynéhány százalé­kos értékemelkedést lehet megállapítani nemzetközi viszonylatban a magyar pa­pirkoronával kapcsolatban. Ez az egyik változás. A másik az, hogy a félév folya­mán az előbb fennállott behozatali kor­látozásokat fokozatosan enyhítették, mig most néhány hete úgyszólván teljesen meg is szüntették. Ezekkel a fontos változásokkal egyide­jűleg állott be a magyar gazdasági világi­ban az az eddig alig tapasztalt pénzhiány. Az előző évekről hátralékosán befizeten­dő valorizált adóösszegek, az adóalap­nak aranyra változtatása, a kényszerköl­csönök igen jelentékeny összeget sokaknál a Magyar Nemzeti Bank részvényeire iör­üzletemberektől. Megfelelő forgalom mel­leit ezeknek az összegeknek az ellenérté­kei rövidesen visszatérültek volna, azon­ban az ugyanebben az 'időben fellépett nagymértékű munkahiány, a még mindig — bár lasubb menetben — növekvő drá­gaság a magán- 'és köztisztviselők cse­kélyre szabott fizetései, a közönség vá­sárlóképességét lenyomták, igy a vart for­galom nem volt elérhető & a közterhekre kifizetett pénzekéri; nem folyt be az el­lenérték. Azok, akik üzletük szolid kezelése melletl dolgoznak, szintén erősen meg­érezték ezeknek a fordulatoknak a súlyos következményeit. A külfölddel való forga­lom megkönnyítésével egyidejűleg voltak külföldi gyárosok, akik, hogy maguk szá­mara a piacol biztosítsák, nagy mennyisé­gű árut adtak hitelbe. Ezek azután ugy jártak, amint valószínűleg mi járnánk ak­kor, ha az oroisz szovjetszerződés létre­jönne, hogy ugyanis elsők akarlak lenni az uj terület lefoglalásában és egyszerre csak azl vették észre, hogy áruik ugyan az uj területen kelendők lettek, jic a hitele­zett összeget adósaik nekik meg nem fize­tik, hanem amikor a fizetést már tovább nem halogathatják, csődbe mennek vagy csődönkivüli kény szer egyezségi eljárást kérnek maguk ellen. Meglehetős sz^p számmal voltak olyanok, akiknek a hitelbe átadott áru nagyon 'jókor jött, meri spe­kulációs adósságaik, heti 'uzsorakamatos hiteleik erősien szorították őket. Ezek azután siettek túladni árujukon, hogy spekulációs lerheiktől szabaduljanak és egyszerre, kiderült, hogy hitelbe kapott áru készletük elfogyott, de egyidejűleg elfo­gyott a pénzük is, amivel tartozásukat k» kellelt volna fizetniök az esedékességkor.

Next

/
Thumbnails
Contents