Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-01-30 / 24. szám
1915. január 30 J^TYXIUÍIDÉK Mwaaiweua wi** * --Ezeket a fizetésképtelenségeket valahogyan szigorúan kellene ellenőrizni, a hiteléletbe, a hitelezés módjaiba rendszert belevinni. Mert súlyos betegség jelensége az. hogx akkor, amikor régi Termelő és kereskedőcégek képtelenek forgótőkéhez jutni hitel utján, amelyre többszörös fedezetet tudnak adni, ugyanakkor megtörténhetik, hogy egy vidéki városban 1923. december 12-én alakul meg egy cég, amely I hét múlva 4 milliárd és 144 millió korona adósságot jelenthet be, amelyei sikerült 144 hitelezőtől kapnia. Ha a szanálás nem terjed ki ezeknek a bajoknak az orvoslására is. akkor a magyar közgazdaság nem sokat várhat az egész munkától. Legelő, kertgazdaság* és takarmányierniesztési kiállítás Állattenyésztésünknek rendkívül nagy csapása, hogy legelőink igen nagyrésze rendkívül elhanyagolt és rossz állapotban van. A legelők talajjavításával nem törődnek, gyepiakarójuk felújítása, trágyázás, felülveié.-, úgyszólván alig valahol történik meg, egyébként is a legelőjavitás legegyszerűbb eljárásai is el vannak hanyagolva. A rétek is nagyon sok helyen le vannak romolva. Ahol pedig nincs eléglegelő, vagy ami van, az nincs elég tjó állapotban, ott a takarmánytermeszléssel sem pótolják kellően a hiányt Állattenyész lésünkre igen károsak lévén e fogyatkozásaink: a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara már két év óta rendszeres agitáció! folytat a legelők és rétek javitása, másrészt a takarmánytermesztés felfokozása érdekében. Most e fontos célt gyakorlatiasan kívánja előmozdítani azáltal is. hogy 1926. jiinius hóra Debrecenben megtartandó országos legelő és rétgazdasági s takarmány termesztési kiállítást hirdet meg. A kiállításnak az is érdekessége, hogy ilyen jellegű szakkiállítás még eddig a világon sehol sem volt, ebben úttörő lesz e kiállítás!, amelynek terveit dr. Bácz Lajos, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója most tártaf a Kamara elé. A kiállítás a tervezet szerint rendkívül nagyarányú (és minden részletében gyakorlatias:' tájékoztató és irányító lesz ezen hazánkban oly nagyfontosságú feladatok terén. Gazdaifjak figyelmébe. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhívja a külföldön tanulmányokat folytatni kívánó gazdaifjak figyelmét, hogy a Magyar Gazdaszövetség a német gazdasági intézményekkel karöltve ez évben is megrendezi a tavalyihoz hasonló gazdaifjusági csereakciót. A csereakció időtartama hat hónap. Jelentkezhetnek tizenhat éves kortól harmincéves életkorig olyan gazdaifjak, akiknek szülei önálló gazdaságokkal bírnak. A jelentkezők német gazdacsaládoknál lesznek elhelyezve és résztvesznek mint családtagok az összes mezőgazdasági munkában. A jelentkező magyar fiu helyébe annak a német családnak a gyermeke jön Magyarországba, ahová a magyar fiu kiment. A csereakció időtartama alatt az ellátás díjtalan, mert ez kölcsönös. A résztvételi dij hárommillió korona, amely összegben bentfoglaltatik az oda- és visszautazás költsége, továbbá a Németországból hazajövetelük alkalmával rendezendő íanulmányut költsége. Ezen összegből egymillió korona március l-ig, kettőmillió korona szeptember tizenötödikéig fizetendő be a Magyar Gazdaszövetség pénztárába (Budapest, Üllői-ut 25.) A csereakcióba felvett gazdaifjak 1925. évi március hó huszonnyolcadikán gyűlnek össze Budapestre és ugyanezen nap este nyolc órakor indulnak a Magyar GazdaSzövetség titkárának vezetése mellett Németországba. A német fiuk 1925. április hó hatodikán délelőtt érkeznek Budapestre és még ugyanezen nap indulnak magyar cseretestvérük szüleihez. Mivel az egész orrszágból összesen csak ötven gazdaifju megy ki Németországba és ugyanannyi német jön Magyarországba, a jelentkezéseket korlátolt számban -vehetjük figyelembe. Aki a jelentkezés után a felvételről szóló értesítést megkapta a Magyar Gazdaszövetségtől, az váltsa ki Németországba • szóló útlevélé tés egyidejűleg küldje be a résztvételi dij első részletét. A jelentkezés alkalmával közlendő a gazdaifju életkora, vallása, a szülői birtok nagysága. A bejelentések a szülők részéről történnek, ezt azonban ' ajánlania kell a helybeli községi elöljáróságnak vagy a gazdakör, hitelszövetkezet, vagy a Hangya Szövetkezet vezetőségének. A csereakcióba felvett gazdaifju hozzon magával legalább két rend munkaruhát, egy rend ünneplőruhát, négy rend fehérneműt és két pár lábbelit. Ezenkívül két napra való élelmet. Jelentkezni lehet a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamaránál február hó tizenötödikéig. (Debrecen, Piac-utca 9. sz.) Péntek Szombat ffiAX LINDER A szerelem bolondja Vasárnap a Diadalban SZÍNHÁZ. A szini szezon lezártával nem lenne teljes rovatunk kommünikéinek sorozata, ha nem emlékeZnők meg a színtársulathoz ugyan nem tartozó, de annak zavartalan művészi munkáját elősegítő és a közönséget kiszolgáló, útbaigazító színházi kisegítő személyzetről. Itt elsősorban a páratlanul ügyes, találékony és mindig jóizlésü Kállay mestert, a fődiszletmestert kell kiemelnünk, akinek munkássága oly sok szép diszlet-látványosságot is szerzett a szezon alatt. Ott van azután a pénztáros Böske } aki a végén már jobban szerette a közönséget, mint a saját gazdáját, mert már arra is képes volt j hogy egyszerűen megmondta a publikumnak, hogy ma este ne jöjjenek a színházba, mert nem jó darab megy. Persze szerette is a közönség. Hát a két földszinti sarok őrzői, a kedves Valy néni és a szives Kállay néni, a ruhatárosok, mily előzékeny előszeretettel emelték le a kabátunkat és a kalapunkat és őrizték féltett gonddal, hogy valahogy el ne vesszen egy darab is belőlük. E szempontból most már megértjük azt is, hogy miért néztek rosszalóan arra, aki azt merészelte megtenni, hogy télikabátostul ment be a nézőtérre és ott vetette le a kabátját. Persze, hogy könnyelmű játék volt, mert nem volt, aki oly híven őrizze, mint ők tették azt a rájok bizott vagyonnal. A legmélyebb dicsérettel kell szólanunk Murcskó Ferencnéről és ügyes kis leányáról, akik a földszint baloldalán tevékenykedtek a jegyszedésben és a közönséget kalauzolták mindig előzékeny udvariassággal ; helyeikre. Ugyanitt Horváth néniről is csak a legjobbakat mondhatjuk el. A földszint jobboldalán Balogh Gizike már szigorúbb jegyszedő volt, de azért mindig udvarias. Végül megemlítjük még az emeleteken tronoló jegyszedőket is, akiknek azonban e hivatalos kötelességük mellett még a rendfentartás hálátlan szerepe is kijutott; a Mester nénit, Demeter Ilonkát, Magyar nénit és Bálint Ilonkát. Mindannyian megálltak helyeiket és a közönséget jól kiszolgálták. A felsorolt segéd- és kiszolgáló személyzettel meg volt elégedve a közönség és szívesen látja őket viszont a jövő színházi szezonban. Külön csillagok között emlékezünk meg a Sugó úrról, akiről ugyan azt sem tudjuk, hogy melyik földi nemhez tartozik, mert éppen ugy lehet férfi, mint nő, mert mint aféle csillagok között fekvő ismeretlen sötétség szellemét, nem ismerjük, mert min| dig láthatatlan volt. Azonban tudtuk, sok. szor fülbántóan, hogy létezik és azt is, í hogy valósággal gerince volt a színpadon I folyó műveleteknek. Nagyon 'ügyesnek kellett lennie, mert a deszkákon lepergő játék gikszereit is helyre hozta egy-kettőre. Reméljük azonban, hogy a jövőben sugósabb lesz és hállhatatlanabb, mint ahogy ez már ugy illik a láthatatlanságához. Ámen. VÉRNÁSZ Az évad nagy eseménye az Apollóban ^ Norma Talmadge vi M,mi o' A
