Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-03 / 2. szám

JMYÍRYIDÉK 192S január 3 Nyíregyháza iijéve. Nyíregyházán ezen az uj éven is megtörténtek a szokásos hivatalos köszön­tök. Ezek a megnyilatkozások korántsem maradnak a külsőség keretei között. Nem udvarias szólamok hangoztatásában me­rülnek ki csupán. A jókívánság szívből •eredő szavai az őszinteség melegségével hangzanak el, de mögéjük sorakoznak azok az elvi jelentőségű kijelentések, amelyek az élet hullámveréséi tükrözik és következtetésekre adnak alapot. Egyik újévtől a másikig egy esztendő telik el. A romokból szivós "munkával épülő Ma­gyárörszág egy esztendeje. A spontán szá­vakban. amelyekben a vezető férfiak kö­szöntőt mondanak, vagy arra válaszolnak ha csak egy-két felvillanással is, kifejezés­re juttatják: fokozódott-e hivatottakban a hit, á' magyar jövő reménysége, kifejezés­re juttatjak. mi volt az elmúlt esztendő eredménye, mi lesz a következő évben a cselekvésre, irányításra hivatottak ve­zető gondolata. Szabolcsvármegye főispánja a polgár­mester üdvözlő szavaira adott válaszában hangsúlyozta, hogy Nyíregyháza ma or­szágos probléma. Példái ad a súlyos viszo­nyok között is elérhető fejlődésre s kü­lönösen figyelemre méltó, mikor az ef­niiilt idő nagy éréseredményeként mejj|ál­lapitotta. hogy ebben a városban béke. van itt. szerétik egymást az emberek és ez a társadalmi béke további fejlődésre jo­gosító legértékesebb eredmény. A vármegyei tisztikar üdvözlésére adott válaszában is arra mutatott rá, hogy SzaÍM> 1 csvárillbgyd ina példaként áll az or­szág közvéleménye előtt s ebben a köz­tisztviselői kar nagy értékei működtek köz­re. Az ügyvédi kamara küldöttsége is meg­jelent a főispán előtt, és ez a küldöttség maga egyik jelzője a város rohamos fejlő­désének. A kamara üdvözlésére adott vála­szában is rentíkivül figyelemre méltót mon dőlt a főispán. Az ellen a felfogás elten fog Iáit állást, amely szerint az egyes intézmé­nyek a maguk körébe zárkózva abban a h'ilben élnek, hogy igy elkülönülten erert­ménVesen működhetnek. Amikor az ügy­védi'kamara keresi a kapcsolatot más mű­ködési körrel, szakit az elkülönülés állás­pontjával. És milyen emelkedett köz­éleli'felfogás tükröződik a vármegye alis­pánjának a város főjegyzőjének üdvözlő szavaira adott válaszában, amikor a tör­vényhatóság hagyományainak letétemé­nyese kijelenti, hogy a város önállóságá­ért folytatott küzdelméhez teljes sikert ki ván. A városházán elhangzott üdvözlései-: is mindenképpen bizakodást keltök. A fő­jegyző a tisztviselői kai- élén üdvözölte a polgármestert és nagyszabású beszéd jében valóságos fejlesztési programmot adott, amelyben a város boldogulása felé vezető ulon"tekintett át. A polgármester a feltárt keretet a legközelebbi huszonöt év leen­dőinek pontós megjelölésével töltölte be. És iribsl visszatérünk a vármegyeházán lefolyt újévi üdvözletekre. A vármegye fő­jegyzője, Mikecz István alispánnak ezüst plakettet adott at. Ebben a formában a Vármegye tisztviselői annak a mélységes hálának és ragaszkodó szeretetének adtak kifejezési, amellyel az alispánt nagy fel­adatainak megoldásában támogatják. Az az ezüsi plalcet, amelyen egymás alá sora­kozik a vármegye egész tisztikarának név­aláírása, kölcsönös szeretetnek, bizalom­nak dokumentálása. Olyan összhang ki­csenditése, amejv ma .páratlan lelki érték s amelyet Mikecz' István alispán egyé­nisége hozott létre. Az újévi beszédeken az alkotó munka legfőbb feltétele a béke, a szeretet vágya, őszintesége, a teendők tisz­tánlátása, a jövőbe látás tisztasága nyil­vánult meg, azért ezek az üdvözlések nagy­szerű preludiumát adták annak a fejlő­désnek. amely előtt a Vármegye és a vá­ros az uj év kezdetén áll . Szombaton vasárnap. •^••••••••••Bn GARAS ALFRÉD Németországban élő magyar színésszel AZ m (A pénz rabszolgája) Regény a pénzről és a szerelemről. Róbert Htyinann színmüve után. Pazar kiállítás! az 48-as honvédazázados öz\egye évek­óla betegen fekszik s beteges leányával együtt a jószívű emberek támogatását ké­ri. Adományokai a Nvirvidék kiadóhiva­tala továbbit. — Divatszalon legújabb száma kap­ható az Ujságboltban . A mezőgazdaság üzemi hitel­szükségletéi csak szövetkezeti nton lebet megvalósítani.! Marschal Ferénp dr. nemzetgyűlési kép­viselő, a Magyar Országos Mezőgazda­Kamara igazgatója a kisgazdasági sági hitelről. Ismételten foglalkoztunk már a ma­gyar mezőgazdaság hilelkrizisének kérdé­sével, rámutatva arra, hogy ennek a kér­désnek minél sürgősebben leendő megol­dása nemcsak a többtermelésre, hanem egyáltalán a mezőgazdasági termelésre va­lósággal létkérdés jellegével bir. A mező" zőgazdasági hilelkérdés jelenlegi "Stádiu­mára vonatkozóan kérdést intéztünk Marschall Ferenc dr. nemzetgyűlési kép­viselőhöz, a Magyar Országos Mezőgazda­sági Kamara igazgatójához, aki a követke­zőket mondotta "munkatársunknak : — Az Országos Mezőgazdasági Kama­ra foglalkozóit a mezőgazdasági hitel kér­désével és arra a meggyőződésre jutott, hogy ezidőszerint a mezőgazdaság átmene­ti üzemi hitelszükségletéi legelőnyösebben szövetkezeti utón lehet jdélégileni. A kis­gazdaságok hiteligényeinek kielégítésére: meg keli erősítenünk a községi hiteiszövel­kezeleket, a nagyobb gazdaságok nagyobb hiteligényeinek szolgálatára pedig a közép és nagybirtokosok érdekköréből külön,, nagyobbarányu hitelszövetkezeteket kell alakítanunk. — A nagyobb arányú, u. n. körzeti hitelszövetkezeti szervezkedést az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezettel kar­öltve megindítottuk és eredménye egy­egy hitelszövetkezet minden mezőgazda­sági kamara területén. A kormányzat is felismerte törekvésünk ériékét s összesen 12 és félmilliárd korona üzletrész jegyzésé­vel járult hozzá a körzeti hitelszövetke­zetek erősítéséhez. Ezek már meg is kezd­ték a hitelnyújtást, élvezik a Magyar Nem­zeti Jegybank visszleszámitolási hitelét és a mai pénz viszonyodhoz képest előnyös kamattétélék melléti folyósítanak rövid lejáratú gazdasági hitelekét. A jövő fej­lődésétől várjuk s ezért mindent elköve­tünk, hogy a "hitelszövetkezetek a magyar mezőgazdaság erős hilelszervezetévé fej­lődhessenek. — De, mint már fentebb mondottam, azok csak a közép- és nagybirtokosság hi­teligényeit szolgálják és egyúttal a hitel­igényektől mentesítik a községi hitelszö­vetkezeteket, hogy az ulóbbiak teljesen a kisgazdaságok szolgálatára álljanak. De még igy sem képelek a községi hitelszövet­kezetek a kisgazdaságok hitelszükségletén segíteni. -Alapjaikban renüilell'k megizé­kéi a háborús és az azután következő vi­szonyok és alaptőkéjük gyarapodása a pénz elértéktelenedésével r.em tarthatott lépési. Súlyos feladató! ró ezek fenntarlá­sa az Országos Központi Hiteiszövetke­zetekre, s kellő alaptőke hiányában csak súlyos feltételekkel lehet a községi hitel­szövetkezetek áltál igényelt tőkét megsze­rezni .ami drágává teszi az ezek által nyujlolt hitelekét. — Ugy a társadalmi egyensúly érdeke, mint egyáltalán a kisgazdaságok hitelszük­ségletének kiegyenlítése azt követeli, Jiogy a kormányzat, mint azt a közép és nagybir­tokosság iiilelszükségletét szolgáló körzeti hitelszövetkezetekkel telte, vegye gond­jaiba a községi hitelszövetkezetek ügyel Ma utoljára 5, 7 és 9 órakor a Diadalban x. JL 2 ^ elsodort élt dráma 7 felvonásba". Főszerepben: Moate Blue, Irene Rich és Noora Jeni. Ma utoljára 5, 7 ís 9 órakor a Diadalban

Next

/
Thumbnails
Contents