Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-03 / 2. szám

1925. január 3 JSfYÍRVIDÉK 3 is c-s találja meg a módokat, amikkel a ne­héz viszonyok melleit is erősil«ni Ieh*t a községi hitelszövetkezeteket. 'Ilyen irány­ban a napokban intéztünk beadványt a íöldinivelésügyi és pénzügyminiszter urak­hoz, akik bizonyára meg is találják majd a módját az immár égető kérdés legsürgő­sebb és legkedvezőbb megoldásának. Jannár 4-én nyílik meg a nyír­egyházi baromükiállifás. A kiállítás az ág. ev. főgimnázium torna­termében lesz. Nyíregyháza, január 2. A Nyirvidék tu­dósítójától. j Mint már korábban jeleztük, a debre­ceni Baromfi és Galambtenyésztők Egyesü­lete városunkban jan. 4—6-án az ág. ev. főgimnázium tornatermében Dr. Kállay Miklós főispán fővédnöksége alatt nagysza­bású baromfi, galamb és nyulkiállitást ren­dez. A rendezőségtől nyert értesülés szerint e kiállítás a legnagyobb sikerekkel kecseg­tet, amennyiben az ország minden részéből 94 tenyésztő 781 állatot nevezett be. Ha­zánk legnevesebb tenyésztői : Zala, Bogyay, Szécsényi, Hausner, Siliga stb. résztvesznek a versenyben s legszebb állataikat küldik hoz­zánk, hogy városunk és megyénk közönségé­vel megismertessék a szebbnél-szebb faj­baromfiakat. A kiállítás 3 napon át áll az ér­deklődők rendelkezésére s hisszük, hogy kö­zönségünk ezen kiállítást is a megszokott mértékben fogja támogatni s tömeges láto­gatásával tanújelét adja annak, hogy köz­gazdaságunk ezen értékes ágazatának, a baromfitenyésztésnek előmozdítása meg­csonkított hazánknak felette fontos érdeke. A rendező egyesület a legnagyobb kö­rültekintéssel, önzetlenséggel és messzeme­nő áldozatokkal rendezi e kiállítást, mely ténykedésével elsősorban a magyar baromfi­tenyésztés fejlődését és igy nemzetgazdasági érdekeinket kívánja szolgálni. A kiállítás változatossága és érdekessége mellett buz­ditólag kell hogy hasson mindazokra, kik ez alkalommal a fajbaromfiak nagy tömegé­ben és szépségeiben gyönyörködhetnek. A különféle fajállatok bemutatása'mellett a debreceni egyesület arról is gondoskodott hogy az érdeklődők ezúttal az ügy érdekében kellőképpen tájékoztassanak s igy megfelelő szakelőadás megtartásáról is gondoskodott. A baromfitenyésztés fontosságáról és jelen­tőségéről, továbbá a tenyésztés körébe vágó részlet kérdésekről Bakoss László debreceni gazd. akadémiai tanár tart előadást, mely külön belépődíj nélkül 4-én vasárnap d. u. 5 órakor a főgimnázium egyik termében lesz megtartva. A kiállítás ünnepélyes megnyitása váro­sunk vezetőségének, továbbá az ideérkező vendégek jelenlétében vasárnap d. e. fél 11 órakor fog megtörténni; a megnyitási ün­nepélyen a földmüvelésügyi kormányzat képviselője is valószínűleg megjelenik. A kiállításon 14 fajta tyúk 260 példány­ban, emdeni ludak, pekingi kacsák, pulykák, galambok és nyulak lesznek bemutatva, me­lyek bizonyára kellemes látványosságot nyúj­tanak a látogatóknak. ! Akik pedig a fajbaromfitenyésztésre kí­vánnak áttérni, azoknak most kedvező alka­lom nyílik arra, hogy tenyész-törzseiket a kiállításon beszerezhessék. Belépődíj : felnőtteknek 5000 K, tanu­lólányoknak, altiszteknek és katonáknak 3000 K, mellyel lehetővé tétetett, hogy minél többen tekinthessék meg a kiállítást s minél többen szerezhessenek kellemes és hasznos tapasztalatokat A kereskedelmi miniszter kinevezte a Kézműves Kamara fel­állítását előkészítő hattagú bizottságot. Ismételten beszámoltunk már a kézmű­ves kamara felállítása érdekében folytatott akcióról, megírva azt is, hogy a legjitóbbi ankét azzal fejeződött be, hogy a kereske­delmi miniszter hattagú munkabizottság ki­nevezését helyezte kilátásba, amelv bizott­ság hivatása lesz a részletkérdések tisztá­zása. A bizottságot a miniszter most meg­alakította, elnökévé Buday László h. állam­titkárt, műegyetemi ny. r. tanárt nevezte ki. A bizottság tagjai a következők lettek : Bittner János, a budapesti Kamara ipari el­nöke, az I. P. O. Sz. társelnöke ; Pálffy j Dániel, az Ipartestületek Országos Szövet- | kezetének elnöke; Szávay Gyula, a Magyar Kamarák Országos Irodájának igazgatója, a ^Budapesti Kamara főtitkára; Soltész Adolf dr. az Országos Iparegyesület igazgatója ; ' Farkas Elek, a Baross Szövetség igazgatója; j Müller Antal, a Keresztény Iparosok Osszá­gos Szövetségének főtitkára. A kinevezettek­hez intézett megbízó levelében a miniszter világosan megjelöli a bizottság munkakörét, egyben elhatárolja hatáskörét is meghatároz­va, hogy milyen kérdésekre nem terjed ki tevékenysége, mert azokat az ankét már elvileg megoldotta. Többek között a követ­kezőket írja a miniszter. »E bizottság feladatává teszem az ipar­testületi reform alapelveinek kidolgozását, továbbá állásfoglalást abban a tekintetben, miképen létesíttessék a kézmű iparosság or­szágos szervezete. Ez utóbbira vonatkozólag tájékozásul megjegyzem, hogy az országos szerv elnevezésében a »kamara« jelzés nem foglalna helyet, továbbá, hogy annak fenn­tartása céljából közszolgáltatások nem ve­hetők kombinációba, s hogy végül, magától értetődően az állam sem vállalhat semmit a fenntartás költségei bői.« A bizottság nyomban megkezdi mun­Mikecz István alispánnak ezüst plaketet adtak át a vármegye tisztviselői. Újesztendő a vármegyeházán. Nyíregyháza, január 2. A Nyirvidék tudósítójától. v Ujévnapján délelőtt 11 órakor a vár­megye tisztviselői kara megjelent Mikecz István alispán előtt. A tisztviselői kar nevében Virányi Sándor főjegyző lendü­letes beszédben köszöntötte a vármegye alispánját. A beszéd azonban ezalkalom­mal az újévi üdvözlés kereteiből kilépve az alispán iránt érzett bálás szeretetet, ra­gaszkod,'ó liszteletet művészi kivitelű ezüst plaket átnyujtásáyal juttatta kife­jezésre. Régen vágyott már ez a 'tisztvise­lői kar, mondotta a vármegye főjegyzője, hogy hálánknak, ragaszkodó szeretetünk­nek maradandó emléktárgygyal való jelké­pezéssel is kifejezést adjunk, azérL a sze­retetért, amellyel alispánunk öméítósága minden módot és eszközt megragad ar­ra, hogy a tisztviselői kar helyzetén se­gítsen. Együtt töltött szolgálatún* er/TTé­kére nyujtjnk át a törvényhatóság összes tisztviselőinek nevét viselő ezüst plake­tet, amely mindig emlékeztetni fog az együtt töltött munkás évekre. A főjegy­ző ezután átnyújtotta az ezüst plaketet, amely könyvfedélszerüen összecsukódó két masszív ezüst lap. Az első lapon dí­szes ékítmény és a vármegye címere lát­ható, alatta r/.zel a Felírással: «MikecZ Istvánnak, Szabolcsvármegye alispánjá­nak az együtt töltött szolgálat emlékére és hálás ragaszkodásának jeléül. Szabolcs­vármegye tisztikara' 1925. január 1-én.» Mikecz István alispán meghatva mon­dóit köszönetet a tisztviselőkar szereteté­nek dokumentálásáért és biztositot'a őket további szeretetéről, támogatásáról. A vármegye tisztikara Kállay Mikíos főispánnál. A vármegye tisztikara Mikecz István alispán vezetésével jelent meg Kállay Miklós dr. főispán előtt, hogy az újév alkalmából üdvözölje. ; Mikecz István alispán, meleg szavak­ban tolmácsolta a tisztikar újévi köszön­tését. Kállay Miklós főispán válaszában rámutatott arra, hogy- Szabolcsvármegye tisztikara minden időben tanúbizonyságát adta lelkiismeretességének, annak a ko- | molysagnak, amellyel hivatását mindén- | kor* felfogta. Ennek köszönhető, hogy ' ez a vármegye az ország közvéle­ményében, mini követendő példa áll. Meg van győződve róla, hogy Szabolcs­vármegye tisztikarának vezető szerepe lesz továbbra is az ország rekonstrukciójá­ért folyó munkában. Nyíregyháza város tisztikara üdvözli a főispánt. A vármegyei tisztikar után Nyíregy­háza város tanácsa és tisztikara jelent meg főispán előtt, akit dr. Bencs Kálmán kor­mányfőtanácsos, polgármester üdvözölt. Őszinte szeretettel kivánt boldog uj Eszten­dőt a főispánnak a város szónoka. Két éve munkálkodik a város a fő»ispán ve­zetése alatt, aki a legnehezebb időkben vette át a kormány képviseletét. Sajnos, ma még nem multak el az ország helyzeté­ből eredő nehézségek, de Istenbe vetett hitünkkel valljuk, cl fog jönni a hajnafha­sadás; Nagy Magyarország hajnala. Ivén a főispánt, hogy "igazság-szeretettel, meleg érzéssel támogassa a Várost azért a jövőért köntösében, nevezetesen barna-kék-fe­hér címkével jelenik most meg a régóta bevált és kedvelt „va­lódi Franck kávépótlék". Az uj barna-kék-fehér cím­kén különösen előtérbe lépnek a .kávédaráló" ismertető­jelek, melyek megkülönböztetik az utánzatoktól. A „valódi Franck-kávé pótlék" ugy kell a kávéhoz, mint a leveshez a fűszer! E hét ujabb szenzációja: Az aranykirály Garas Alfréddal a főszerepben.

Next

/
Thumbnails
Contents