Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-07 / 127. szám

2 JítourmíK 1925, junius 7 Támadás az erdélyi keresztény társadalom ellen. Irta: Boér Elek dr. egyet, tanár. 1925. május 14-re örökre emlé­kezetes napja marad az erdélyi magyarságnak. Ezen a napon a három törté­nelmi egyház, római katholikus, református és unitárius egyházba tömörült magyarság mint egy em­ber és egy lélek állott talpra, ősi, drága örökségének, a magyar ke­resztény kultúrájának megvédé­sére. Kolozsváron ugyanazon a na­pon tartotta meg a római katholi­kus egyház a maga Státus gyűlé­sét, az unitárius pedig a maga főtanácsi ülését, azért, hogy kitö­rüflietetlenül vésse be a történelem lapjaiba erélyes tiltakozását a jog­tiprás, az önkény és az elnyoma­tás ellen és manifesztumot tegyen a maga sok százados jogainak vé­delméért folytatott emberfeletti küzdelméért. Kikényszeritette ezt az állás­foglalást a román kormánynak egy ujabb és nemcsak minden isteni és emberi törvény ellen való, de a béke és a kisebbségi szerződésbe ütköző törvény javaslata, az An­ghelescu, »magánoktatásról szóló iavaslat». E javaslat a négyszázados hit­vallásos iskolák halálát célozza. Kizárólag állami monopóliummá teszi és uniformizálja az iskoláz­tatást. A hitvallásos, vagyis: ró­mai katholikus, református és uni­tárius egyházi iskolákat lesülyesz­leni akarja a régi román király­ságban többnyire üzíeti vállalko­zásból létesült «ugynevezetí ma­gániskolák» nívójára. Tisztán a román miniszter ön­kényétől teszi függővé az iskola, a tanárok és tanitók autórizáció­ját. Egyidejűleg pedig az agrár­törvény utján vagyonuk legna­gyobb részétől megfosztott ma­gyar kisebbségi egyházaktól és koldusbotra juttatott híveiktől oiyan anyagi áldoza'.okat követel, amelyekről előre biztosan tudja, hogy az> teljesíteni nem tudják. A szegénysorsu magyar tanutókat megfosztja az anyanyelvében és . saját hitük széliemében való nevel­tetés lehetőségétől. Sok esetben a magyar nyelvnek még párhuzamo­san való használatát is kizárja. És ami még kegyetlen célzatos­' ságában is durván groteszk, ki­mondja, hogy mágyár felekezeti * iskolák számára még külföldi hit­testvéreiktől jövő adományt és se­gítséget is, csak a román minisz­terengedeimével és közvetítésével iehet elfogadni. A három egyház komoiy méltó­sággal és tántoríthatatlan ragasz­kodással sok százados ősi egy­háza; kotmányukhoz és törvénybiz­tositotta jogaikhoz adta meg a méltó választ erre a még romániá­ban is példátlan, jogfosztó kí­sérletre. 1. Megállapították egyhangúlag azt, hogy e törvényjavaslat láb­bal üporja a Krisztus anyaszent­egyháza tanítói küldetésén nyugvó iskoíatartási jogát s megnehezíti, vagy megakadályozza eziránti kö­telessége teljesítését. 2. Keresztény nevelési eszmény híján szükségképen gyűlölködő el­lentéteket, .hatalmi erőszakot szol­gjü. i * &M é 3. Hogy a meglevő iskolák ve­zetését kiveszi az iskoiafentartó egyház kezébői s ezzel azok ne­velésének hitvallásos szellemben való irányítását a fenntartó egy­házra nézve ieheietlenné teszi, hogy az anyanyelvi kultura elnyo­másával a kisebbségek gyermekei­nek «ellopja a lelkét» (Niz Juirga megállapitása) s ezzel elsorvaszta­ni igyekszik egyházukhoz való hű­ségüket. 4. Hogy a kisebbségek anyagi pauperizálása mellé társítja azok kulturális visszafejlesztését. 5. Hogy kijátsza a békeszerződé­sek biztosította jogokat, különösen a párisi 1919. évi kisebbségi egyez­menyt, 9., 10. és 11 cikkei s a gyulafehérvári azon alapelvét, hogy romániában minden nép gyermekei saját tanítójuk által, sa­ját nyelvükön oktattatnak. Mindezek megállapítása után ki­mondta mindegyik egyház, hogy rendületlenül ragaszkodik a saját iskoláik felállítására, fenntartásá­ra ,azok vezetésére és kormányzá­sára vonatkozó ősi autonóm jogai­hoz, meiyeket nemcsak a régi tör­vények, de a párisi kisebbségi egyezmény 9 szakasza is biztosit az egyháznak; éppen azért óvást emel a magánoktatásról szóló tör­vénytefvezet jogfosztás eílen, pétíV cióvai fordul a román törvényho­zás két házához és aiázatos felség­folyamodással a román királyhoz. Egyúttal utasította az egyházi fő­iliatóságokat arra, hogy sérelmeik­re alkalmas időben a Nemzetek Szövetségénéi is keressen orvos­lást és hogy alkalmas időben és formában egy kiáltvánnyal for­duljon a külföldi hittestvérekhez és azok védelmét kérje. íme egy leigázott népnek, egy testvéreitői elszakított nemzeti ki­sebbségnek kétségbeesett jajkiál­tása! Vájjon megértik-e? Vájjon meg­értik-e, hogy ilyen és hasonló jog­tiprások és igazságtalanságok nem mozdítják elő a közös államéletre kényszeritett, vallásilag és nyelvi­leg különböző fajok közötti sze­retetet és megértést, hanem az el­keseredésnek, és a gyűlölködés­nek iesznek a megteremtői. Vájjon megértik-e, hogy ily mó­don nem lehet békére nevelni az embereket és nem "lehet világbékét teremteni. Vájjon megértik-e és ha igen, vájjon megáilitják-e, egy a kultura aiacsony fokán álló nép őrjöngé­sét, ameiy tűzfészket teremt ott is, (aliol eddig a hit, a vallás, a tradí­ciók megbecsülése és a törvény tisztelete békességet tartottak fenn és azt ígérték a jövőre is. Vájjon megértik-e? Férfi, női éa gyermek­harisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FÖDNI FERENC fe TáBSAI Zrinyi Ilona-utca 5. Mit mondanak a bécsi lapok a Beniczky­ügyről ? A Somogyi-Bacsó ügyben az igazságszolgáltatásnak hala­déktalanul döntenie kell. A Presse dicséri a miniszterelnök konszolidációs politikáját. A bécsi lapok hosszasan fog­lalkoznak a Beniczky-üggyel, mely­nek kapcsán a Somogyt-Bacsó­féie gyilkosság ügyének végleges tisztázását kívánják, melv Magyar­országnak becsületbeli dolga. A bécsi sajtó egybehangzó vélemé­nye szerint legitimista támadásról van szó, meiy a királyi család ha­zahozatalára irányul. A Presse szerint most bosszulja meg ma­gát, hogy az igazságszolgáltatás­nak a Somogyi-Bacso-ügyben nem engedtek szabad folyást. Ez elől Magyarország most már nem tér­het többé ki, tekintettel a kulturvi­lág hangulatára és arra a bizal­matlanságra, mellyel a kisantant az ország iránt viseltetik. A Presse szerint a legitimisták e'érkezettnek látják az időt arra, hogy támadásba menjenek át. A iap dicsérettel adózik a Bethlen- 1 kormány eddigi konszolidációs te­vékenységének. A iap közli Vass minisztereinökhelyettesnek kije­lentéseit a sajtó képviselői előtt, továbbá Apponyinak, Andrássy­nak, Pallavicinak és Nagy Vincé­nek ez ügyre vonatkozó nyilatko­zatát. Leginkább helyteleníti álta­lánosságban a sajtó az idő szeren­csétien kiválasztását, midőn a ma­gyar miniszterelnöknek a kisántánt eilen harcolva, országa részére előnyöket szándékszik elérni. Ez a része az osztrákokat is érinti, mi­vel épp most a svájci urikanton legutóbbi közgyűlésén állást fog­lalt az igazságtalan béke ellen és különösen az osztrák-magy ar mo­narchia feldarabolását hibáztatta, mert ez védbástya iehetett volna Európában a bolsevizmus ellen, igy Svájcra nem iehet közömbös hogy tőle keletre milyen befolyá­sok érvényesülnek . Négerlovasokkal mészároltatják le a Braziliá­ból menekülni akaró magyar kivándorlókat. A határszéli rendőrkapitányság jelentése. Az egész kiván­dorlást szélhámos ügynökök szervezik. Kifosztják, kirabol­ják a kivándorlókat. Nem.lehet átszökni Kanadából az Egyesült Államokba. amely teljesen be fogja tiltani a Brazíliába irányuló kivándorlást. Annái is inkább aktuális ez a kérdés, mert az egész brazíliai kivándor­lást egy szélhámos kivándorlá­si ügynökség szervezi, amely­nek nincs más célja, mint kirabolni, kifosztani a kiván­dorlókat. Néhány nap múlva Magyaror­szágot is meg fogja látogatni egy iiyen kivándorlási irodának _ az ügynöke és Magyarországon is ujó iag meg fogja kezdeni a propa­gandát a kivándorlásra, ha ugyan le nem kapcsolják a hatóságok. Az említett családokkal Braziliá­ból ugyanazon hajóval utazott egy Ujabb, érdekes kivándorlási szélhámosságról szereziünk értesü­lést, amely a Braziliába kicsalt és éveken keresztül odaözönlött ma­gyar családok sorsáról szól. Egyik határszéli rendőrkapi­tányság jelentése alapján ma már feisőbb helyen is intézke­dés tárgyát képezi a brazíliai kivándorlás ügye. Szemtanuk állítása szerint Bra­zíliából menekült magyar csalá­dok, kik jeienleg román megszál­lott területre utaztak, névszerint Gyárfás József, Hadobár Jánosné és Koródi Gézáné olyan megdöb­bentő képét adták az ottrekedt ma­gyarok sorsának, hogy rövidesen kormányintézkedés fog történni, kivándorlási ügynök is, aki Gé­nuában száilt ki, hogy Milánón keresztül Budapestre utazzon ki­vándorlók gyűjtése végett. A Brazíliából menekült csalá­dok elbeszélése szerint a Braziliába kiszállított csalá­dok és kivándorlók vagyo­nuktól teljesen megfosztva tűrhetetlen éghajlat alá kerül­nek s valóságos rabszolgaként eladják őket a kivándorlási irodák. A kivándorlásra való csábítást hangzatos reklámmal vezetik be az iilető ügynökök, olcsó földet, ki­válóan termő farmokat Ígérnek, vagy- ingyen bérlettel kecsegtetik a kivándorolni akarókat. A kiván­dorlókat Sao Pao'.oba irányítják és onnan azon ürügy aíatt, hogy átveszik a kilátásba helyezett bér­letet, farmot vagy területet, pén­züket eiszedik és betegségekkel fer­tőzött lakatlan területre hajtják a ki­vándorlókat, ahol néger lo­vaskatonákkai veszik őket kö­rűi s hiányos élelmezés mellett teljesen ciijtalanul rabszolga­munkára kényszeriiik a kiván­dorlókat. Az odakerült családok mene­külni egyáltalán nem tudnák és akik a súlyos megpróbáltatás után megkísérlik a menekülést, igen gyakran rajtavesztenek, mert a néger lovasokkal üldözőbe ve­szik és lemészárolják a mene­külőket. Ilyen körülmények dacára még­is alig lehet megfékezni a kiván­dorlási lázt, mert minden város­ban, igy nálunk is, naponta egész sereg ujabb jelentkező akad, akik azt sem tudják, hogy hová, merre, csak kivándorolni akarnak. Az elkeseredés, a nélkülözés hajt­ja, üzi az embereket a még na­gyobb nélkülözésbe, a még na­gyobb nyomorba. Amerikát, mint az ígéret országát ismerik minde­íiütt, nem Ji^iva azt, hogy egye­dül az Egyesült Államokban van egész Amerikában oiyan rende­zett állapot, iiogy a kivándorlók esetleg jobb sorba kerülhetnek. Az idevaló kivándorlás azonban ma úgyszólván lehetetlen és igy a mindenáron kivándorolni akarók azzal a célzattal, iegtöbbször Amerikába élő ro­konaik biztatására Kanadába kérnek kivándorlási engedélyt, réméivé, hogy onnan majd si­kerül átszökniök az Egyesült . Államok területére. Természetes, hogy ez az úgy­nevezett átszökés a legtöbb eset­ben sikertelen és az Egyesült Ál­lamok ezekkel szemben kíméletle­nül jár el, mert hazatoloncoltatja őket ées behajtja rajtuk, ha ugyan íéhet, a hazaszállítás költségeit. Az elmúlt napokban is három' magyar fiatalembert szállítottak vissza az Egyesült Áilamokból, ahová át akartak szökni Kanadából. Ha tudnák, hogy a kanadai ki­vándorlókra is milyen szomorú sors vár, sokan visszalépnének a kivándorlástól és nem tennék koc­kára itteni egész vagyonukat, mivel egy-egy kiutazás húszmillió­ba kerü: a bizonytalan jövőért. A már előzőleg kiutazott és ott munkára kényszeritett kivándor­lóktól szerzett értesülés szerint so­vány ellátáson felül havonta két métermázsa búzát fizetnek termé­szetben egy-egy munkásnak, ami ott öt dollárt ér, ugy, hogy az, aki idehaza 40 százalékos kamatra vett fei kölcsönt házára, földjére, hogy Amerikába kivándorolhasson, megfeszített munkával még ÜL kiutazás költségeinek a ka­matját sem bírja megkeresni. ,

Next

/
Thumbnails
Contents