Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-06-07 / 127. szám

2 JítourmíK 1925, junius 7 Támadás az erdélyi keresztény társadalom ellen. Irta: Boér Elek dr. egyet, tanár. 1925. május 14-re örökre emlékezetes napja marad az erdélyi magyarságnak. Ezen a napon a három történelmi egyház, római katholikus, református és unitárius egyházba tömörült magyarság mint egy ember és egy lélek állott talpra, ősi, drága örökségének, a magyar keresztény kultúrájának megvédésére. Kolozsváron ugyanazon a napon tartotta meg a római katholikus egyház a maga Státus gyűlését, az unitárius pedig a maga főtanácsi ülését, azért, hogy kitörüflietetlenül vésse be a történelem lapjaiba erélyes tiltakozását a jogtiprás, az önkény és az elnyomatás ellen és manifesztumot tegyen a maga sok százados jogainak védelméért folytatott emberfeletti küzdelméért. Kikényszeritette ezt az állásfoglalást a román kormánynak egy ujabb és nemcsak minden isteni és emberi törvény ellen való, de a béke és a kisebbségi szerződésbe ütköző törvény javaslata, az Anghelescu, »magánoktatásról szóló iavaslat». E javaslat a négyszázados hitvallásos iskolák halálát célozza. Kizárólag állami monopóliummá teszi és uniformizálja az iskoláztatást. A hitvallásos, vagyis: római katholikus, református és unitárius egyházi iskolákat lesülyeszleni akarja a régi román királyságban többnyire üzíeti vállalkozásból létesült «ugynevezetí magániskolák» nívójára. Tisztán a román miniszter önkényétől teszi függővé az iskola, a tanárok és tanitók autórizációját. Egyidejűleg pedig az agrártörvény utján vagyonuk legnagyobb részétől megfosztott magyar kisebbségi egyházaktól és koldusbotra juttatott híveiktől oiyan anyagi áldoza'.okat követel, amelyekről előre biztosan tudja, hogy az> teljesíteni nem tudják. A szegénysorsu magyar tanutókat megfosztja az anyanyelvében és . saját hitük széliemében való neveltetés lehetőségétől. Sok esetben a magyar nyelvnek még párhuzamosan való használatát is kizárja. És ami még kegyetlen célzatos' ságában is durván groteszk, kimondja, hogy mágyár felekezeti * iskolák számára még külföldi hittestvéreiktől jövő adományt és segítséget is, csak a román miniszterengedeimével és közvetítésével iehet elfogadni. A három egyház komoiy méltósággal és tántoríthatatlan ragaszkodással sok százados ősi egyháza; kotmányukhoz és törvénybiztositotta jogaikhoz adta meg a méltó választ erre a még romániában is példátlan, jogfosztó kísérletre. 1. Megállapították egyhangúlag azt, hogy e törvényjavaslat lábbal üporja a Krisztus anyaszentegyháza tanítói küldetésén nyugvó iskoíatartási jogát s megnehezíti, vagy megakadályozza eziránti kötelessége teljesítését. 2. Keresztény nevelési eszmény híján szükségképen gyűlölködő ellentéteket, .hatalmi erőszakot szolgjü. i * &M é 3. Hogy a meglevő iskolák vezetését kiveszi az iskoiafentartó egyház kezébői s ezzel azok nevelésének hitvallásos szellemben való irányítását a fenntartó egyházra nézve ieheietlenné teszi, hogy az anyanyelvi kultura elnyomásával a kisebbségek gyermekeinek «ellopja a lelkét» (Niz Juirga megállapitása) s ezzel elsorvasztani igyekszik egyházukhoz való hűségüket. 4. Hogy a kisebbségek anyagi pauperizálása mellé társítja azok kulturális visszafejlesztését. 5. Hogy kijátsza a békeszerződések biztosította jogokat, különösen a párisi 1919. évi kisebbségi egyezmenyt, 9., 10. és 11 cikkei s a gyulafehérvári azon alapelvét, hogy romániában minden nép gyermekei saját tanítójuk által, saját nyelvükön oktattatnak. Mindezek megállapítása után kimondta mindegyik egyház, hogy rendületlenül ragaszkodik a saját iskoláik felállítására, fenntartására ,azok vezetésére és kormányzására vonatkozó ősi autonóm jogaihoz, meiyeket nemcsak a régi törvények, de a párisi kisebbségi egyezmény 9 szakasza is biztosit az egyháznak; éppen azért óvást emel a magánoktatásról szóló törvénytefvezet jogfosztás eílen, pétíV cióvai fordul a román törvényhozás két házához és aiázatos felségfolyamodással a román királyhoz. Egyúttal utasította az egyházi főiliatóságokat arra, hogy sérelmeikre alkalmas időben a Nemzetek Szövetségénéi is keressen orvoslást és hogy alkalmas időben és formában egy kiáltvánnyal forduljon a külföldi hittestvérekhez és azok védelmét kérje. íme egy leigázott népnek, egy testvéreitői elszakított nemzeti kisebbségnek kétségbeesett jajkiáltása! Vájjon megértik-e? Vájjon megértik-e, hogy ilyen és hasonló jogtiprások és igazságtalanságok nem mozdítják elő a közös államéletre kényszeritett, vallásilag és nyelvileg különböző fajok közötti szeretetet és megértést, hanem az elkeseredésnek, és a gyűlölködésnek iesznek a megteremtői. Vájjon megértik-e, hogy ily módon nem lehet békére nevelni az embereket és nem "lehet világbékét teremteni. Vájjon megértik-e és ha igen, vájjon megáilitják-e, egy a kultura aiacsony fokán álló nép őrjöngését, ameiy tűzfészket teremt ott is, (aliol eddig a hit, a vallás, a tradíciók megbecsülése és a törvény tisztelete békességet tartottak fenn és azt ígérték a jövőre is. Vájjon megértik-e? Férfi, női éa gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FÖDNI FERENC fe TáBSAI Zrinyi Ilona-utca 5. Mit mondanak a bécsi lapok a Beniczkyügyről ? A Somogyi-Bacsó ügyben az igazságszolgáltatásnak haladéktalanul döntenie kell. A Presse dicséri a miniszterelnök konszolidációs politikáját. A bécsi lapok hosszasan foglalkoznak a Beniczky-üggyel, melynek kapcsán a Somogyt-Bacsóféie gyilkosság ügyének végleges tisztázását kívánják, melv Magyarországnak becsületbeli dolga. A bécsi sajtó egybehangzó véleménye szerint legitimista támadásról van szó, meiy a királyi család hazahozatalára irányul. A Presse szerint most bosszulja meg magát, hogy az igazságszolgáltatásnak a Somogyi-Bacso-ügyben nem engedtek szabad folyást. Ez elől Magyarország most már nem térhet többé ki, tekintettel a kulturvilág hangulatára és arra a bizalmatlanságra, mellyel a kisantant az ország iránt viseltetik. A Presse szerint a legitimisták e'érkezettnek látják az időt arra, hogy támadásba menjenek át. A iap dicsérettel adózik a Bethlen- 1 kormány eddigi konszolidációs tevékenységének. A iap közli Vass minisztereinökhelyettesnek kijelentéseit a sajtó képviselői előtt, továbbá Apponyinak, Andrássynak, Pallavicinak és Nagy Vincének ez ügyre vonatkozó nyilatkozatát. Leginkább helyteleníti általánosságban a sajtó az idő szerencsétien kiválasztását, midőn a magyar miniszterelnöknek a kisántánt eilen harcolva, országa részére előnyöket szándékszik elérni. Ez a része az osztrákokat is érinti, mivel épp most a svájci urikanton legutóbbi közgyűlésén állást foglalt az igazságtalan béke ellen és különösen az osztrák-magy ar monarchia feldarabolását hibáztatta, mert ez védbástya iehetett volna Európában a bolsevizmus ellen, igy Svájcra nem iehet közömbös hogy tőle keletre milyen befolyások érvényesülnek . Négerlovasokkal mészároltatják le a Braziliából menekülni akaró magyar kivándorlókat. A határszéli rendőrkapitányság jelentése. Az egész kivándorlást szélhámos ügynökök szervezik. Kifosztják, kirabolják a kivándorlókat. Nem.lehet átszökni Kanadából az Egyesült Államokba. amely teljesen be fogja tiltani a Brazíliába irányuló kivándorlást. Annái is inkább aktuális ez a kérdés, mert az egész brazíliai kivándorlást egy szélhámos kivándorlási ügynökség szervezi, amelynek nincs más célja, mint kirabolni, kifosztani a kivándorlókat. Néhány nap múlva Magyarországot is meg fogja látogatni egy iiyen kivándorlási irodának _ az ügynöke és Magyarországon is ujó iag meg fogja kezdeni a propagandát a kivándorlásra, ha ugyan le nem kapcsolják a hatóságok. Az említett családokkal Braziliából ugyanazon hajóval utazott egy Ujabb, érdekes kivándorlási szélhámosságról szereziünk értesülést, amely a Braziliába kicsalt és éveken keresztül odaözönlött magyar családok sorsáról szól. Egyik határszéli rendőrkapitányság jelentése alapján ma már feisőbb helyen is intézkedés tárgyát képezi a brazíliai kivándorlás ügye. Szemtanuk állítása szerint Brazíliából menekült magyar családok, kik jeienleg román megszállott területre utaztak, névszerint Gyárfás József, Hadobár Jánosné és Koródi Gézáné olyan megdöbbentő képét adták az ottrekedt magyarok sorsának, hogy rövidesen kormányintézkedés fog történni, kivándorlási ügynök is, aki Génuában száilt ki, hogy Milánón keresztül Budapestre utazzon kivándorlók gyűjtése végett. A Brazíliából menekült családok elbeszélése szerint a Braziliába kiszállított családok és kivándorlók vagyonuktól teljesen megfosztva tűrhetetlen éghajlat alá kerülnek s valóságos rabszolgaként eladják őket a kivándorlási irodák. A kivándorlásra való csábítást hangzatos reklámmal vezetik be az iilető ügynökök, olcsó földet, kiválóan termő farmokat Ígérnek, vagy- ingyen bérlettel kecsegtetik a kivándorolni akarókat. A kivándorlókat Sao Pao'.oba irányítják és onnan azon ürügy aíatt, hogy átveszik a kilátásba helyezett bérletet, farmot vagy területet, pénzüket eiszedik és betegségekkel fertőzött lakatlan területre hajtják a kivándorlókat, ahol néger lovaskatonákkai veszik őket körűi s hiányos élelmezés mellett teljesen ciijtalanul rabszolgamunkára kényszeriiik a kivándorlókat. Az odakerült családok menekülni egyáltalán nem tudnák és akik a súlyos megpróbáltatás után megkísérlik a menekülést, igen gyakran rajtavesztenek, mert a néger lovasokkal üldözőbe veszik és lemészárolják a menekülőket. Ilyen körülmények dacára mégis alig lehet megfékezni a kivándorlási lázt, mert minden városban, igy nálunk is, naponta egész sereg ujabb jelentkező akad, akik azt sem tudják, hogy hová, merre, csak kivándorolni akarnak. Az elkeseredés, a nélkülözés hajtja, üzi az embereket a még nagyobb nélkülözésbe, a még nagyobb nyomorba. Amerikát, mint az ígéret országát ismerik mindeíiütt, nem Ji^iva azt, hogy egyedül az Egyesült Államokban van egész Amerikában oiyan rendezett állapot, iiogy a kivándorlók esetleg jobb sorba kerülhetnek. Az idevaló kivándorlás azonban ma úgyszólván lehetetlen és igy a mindenáron kivándorolni akarók azzal a célzattal, iegtöbbször Amerikába élő rokonaik biztatására Kanadába kérnek kivándorlási engedélyt, réméivé, hogy onnan majd sikerül átszökniök az Egyesült . Államok területére. Természetes, hogy ez az úgynevezett átszökés a legtöbb esetben sikertelen és az Egyesült Államok ezekkel szemben kíméletlenül jár el, mert hazatoloncoltatja őket ées behajtja rajtuk, ha ugyan íéhet, a hazaszállítás költségeit. Az elmúlt napokban is három' magyar fiatalembert szállítottak vissza az Egyesült Áilamokból, ahová át akartak szökni Kanadából. Ha tudnák, hogy a kanadai kivándorlókra is milyen szomorú sors vár, sokan visszalépnének a kivándorlástól és nem tennék kockára itteni egész vagyonukat, mivel egy-egy kiutazás húszmillióba kerü: a bizonytalan jövőért. A már előzőleg kiutazott és ott munkára kényszeritett kivándorlóktól szerzett értesülés szerint sovány ellátáson felül havonta két métermázsa búzát fizetnek természetben egy-egy munkásnak, ami ott öt dollárt ér, ugy, hogy az, aki idehaza 40 százalékos kamatra vett fei kölcsönt házára, földjére, hogy Amerikába kivándorolhasson, megfeszített munkával még ÜL kiutazás költségeinek a kamatját sem bírja megkeresni. ,