Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-13 / 285. szám

a 1924 dfCf>mbP' 13. A pénzügyminiszter ígérete. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a napoKban tartotta rendes évi közgyűlését, ame.ynek az volt a nevezetessége, hogy Bud János pénzügyminiszter is megjeflent. Az ülésen Somssich László gróf foglalkozott elsőnek a mezőgazdaság akoiáhs kérdéseivel s annak a meggyőződésének adott ; kifejezést, hogy a gazdatársadalom hitelszükségletének kie,égiiése érdekében a külföldi tőke felé kénytelen nyúlni. A pénzügyminiszter rövid felszólalása ehhez a kijelentéshez kapcsolódott. Bud megállapította, hogy az ország gazdasági életének talapzata a mezőgazdaság. Épen ezért a mezőgazdaság hitelKérdését minden erővel mego.dáshoz fogja segíteni, mert a hitel az alapja mindennek, amelyen az egész gazdasági élet fe.épül. A kormánynak legfőbb kötelessége, hogy a kü-földi tőke elől elhárítsa az akadályokat. A pénzügyminiszter nagyjelentőségű kijelentésén kívül kidomborította azt a tényt, hogy mindig az összhangot kereste, amely egybefüzi a különféle termelő, alkotó rétegeket. Ezt talán azért szögezte le, hogy mintegy dokumentálja pártatlanságát, elfogulatlanságát, jóakaratát az ország minden adózó rétegével szemben. Hiszen a magyar gazdák közgyűlésén jelent meg, ahol a jelen gazdasági problémáit természetesen a gazdák érdekeinek szempontjából világították meg. Bud ígéretet tett, hogy a mezőgazdaság hiteligénylésének vitális kérdését megoldáshoz fogja juttatni, de egyben az a kijelentése, hogy mindig az Összhangot kereste, figyelmeztetés volt az egész magyar termelő társadalomnak, hogy az ország gazdasági felvirágzása csakis a kölcsönös megértés, békés együttműködés s egymás érdekeinek respektálása mellett lehetséges. — Egyébként ezt nyíltan is kifejezte, mikor kijelentette, hogy ellentétek, harcok mindig lesznek, de az egyetemes nemzeti cél végső elérésében nem lehetnek ellentétek. Ez az egyetemes végső nemzeti cél pedig a gazdasági viszonyok stabilizálása, amelynek bekövetkeztével a polgári társadalom, sőt az egész magyar társadalom összessége vissza fogja nyerni a régi erényeket, amelyeknek gyakorlását lehetetlenné tették a háboruokozta szomorú felfordulások. A takarékossági folyamatra célzott itt a pénzügyminiszter, mert az igazi békebeli á.lapotok csak akkor lesznek újra teljes érvényükben, ha az emberek újra takarékoskodni kezdenek, mert lesz miből s mert meg lesz a pénzben valótbizalom. Tagadhatatlan, hogy a szanálás minden átmeneti nehézsége rnel ett is a legjobb uton vagyunk e felé, hiszen annyit már is elértünk, hogy a drágulás megállott s a pénz értékének belfö-di ingadozása ha egyáltalán van, oly cseké.y, hogy ez nem befolyásolja lényegesen a háztartások egyensúlyát. A pénzügyminiszter, mikor ezen a közgyűlésen egy égető probléma orvoslását ígérte meg, módot talált arra is, hogy finom szavakkal utaljon az egyetértésnek szükségességére, amely egyedül vezethet el a nagy nemzeti célhoz az ország gazdasági talpraáilásához. Bud János nagy szavak és hangos frázisok nélkül mondta el ezt a felszólalását, olyan modorban és olyan stílusban, amelyek illenek egyér niségéhez s ujabb tanuságtételei nyugodt és megfontolt modorának. Az utóbbi időben már hallottuk egy pár alkalommal az u' pénzügyminiszter szavát s le kell szögeznünk, hogy ezek a megnyilatkozások az! egész ország rokonszenvével találkoztak. Világszenzáció! Quo vadis? Teljesen uj feldolgozásban! 2 részben, 10 felvonásban, I. RÉSZ: Kve. Caesar! II. RÉSZ: Panem et Circenses! 3 Suhaiiesz Lajos bútorgyára kárpitos és butorárucsarnoka Nyiregyhaza. Üzlet Bethlen utca 5. szám. Telefon 319. Bútorgyár Nádor-utca 11. Telefon 393 Kárpitos üzem Bocskai-u. 35 Telefon 3Ő9 Mellékraktár Egyház utca 5. szám. Óriási választék mindennemű bútor és kárpitos árukban. Szolid árak ! : ) 1 Fősrep ő: Emil Jannings í i 1 Páüiek-szembat-Yasirnap | a Diadalban I 5, 7 és 9 órai kezdettel. — Lcgszc&fí karácsonyi ajándk egy; í kézimunka, nagy választékban kapható a Kézimunka és Fonalházban (Kiskoro.ua' épület.) Velencei impresszióim. Irta : Dr. Borbély Sándor, H. • í : 1 i Lassan és megfontoltan cirógatja végig tekintetem a anale Grandé fodros hátát, amelyen megannyi méltóságos hatytyuként, karcsú, fekete gondo-ák lebegnek. Szárazföldi alkalmatosságnak persze se hire, se hamva. Hiányzik amellett az állomások előtt annyira megszokott sajátságos lárma is. A gondolás felém nyújtja a kezét, egy ugrás, a csolnak gyanúsan himbálódzik, a gondolás — látom, mert hátra nézek — szoborként áll a jármű hátsó hegyén, kényelmesen elhelyezkedem és hátra dőlök a párnás bőrülésen és már cl is indul a fekete hattyú velem, nesztelenül, mint a megszülető gondolat, hogy ujabb és ujabb benyomások felé szállítson a maga csodálatosan kellemes, ringatózó módján. A ringatás hevesebb lesz ugyan, ha egy-egy vaporetto, vagy fürge benzinó surran el^ mellettünk, de sohasem válik bukdácsolássá. Csodálatos. Ebben a különös járműben eszembe jut, hogy nem olvastam-e valahol gondolaszerencsétlenségről. Mert ha lehet vonatösszeütközés, villamoselgázolás, hajókatasztrófa, sőt még a gyorsan semmiesetre sem haladó konflissal is történhetik olykor valami baleset, miért ne történhetnék ilyesmi a gondolával is? Pedig nem történik. Nem, annak ellenére, hogy a szárazföldnél sokkal labilisabb talajra, a vizre teremtették. Vájjon mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy ez a törzséhez viszonyítva aránytalanul hosszú, elől alabárdban, hátul visszagörbülő hegyes csőrben végződő, szokatlanul különös alkotmány, amelynek nem mindennapi érdekességét képezi még az is, hogy az evezős a csolnak kimagasló farán egy tenyérnyi szélességű helyen állva evez és hajtja előre a karcsú testet, sokkal szilárdabban és becsületesebb gondossággal készült, mint a mai korszak komplikáltabbnál komplikáltabb szerkezetű és mégis bizonytalan jármüvei? Alig hinném, hogy ez volna az oka a gondolák megnyugtató biztosságának. A gondoliere, ez a szoborszerű evezős az, aki csolnakának megszerzi ezt a biztonságot. A nagy élet, amely a Canale Grandén folyik, nemsokára a hátunk megett marad

1. A zajos vaporettók, az illatos benzinók, a hallal, liszttel, főzelékkel megrakott, termetes bárkák, melyeknek lomha potroha még feltűnőbbé teszi az alabárdos hegyű gondolák nemes karcsúságát, egyszerre eltűnik a szemünk elől. Csaknem bemben aZ állomási épülettel az egyik mellék kanálisba siklunk bele. És ez a szó: siklunk, azt hiszem, a legnagyobb tökéletességgel fejezi ki azt a cselekvést, amit a csolnakunk végez. Mert csak az ángolna, ez a legkarcsubb és legsíkosabb hal képes olyan nesztelenül átfolyni a viz felületén, mint ahogyan, alig érintve testével a habok felszínét, ez a keskeny, de annál hosszabb a két végén magasra szökő, tehát alapjában véve mégis idomtalan, nagy szerkezet belibben, a nála alig valamivel szélesebb vízi útba. 'És most, itt nyilt alkalmam legelőször reá, hogy a maga teljességében bámulhassam meg a gondoliere boszorkányos ügyességét. Megbámultam és azonnal tisztában voltam vele, hogy ezt az ügyességet csak örökölni lehet, eltanulni nem. A keskeny eren gondolák siklottak velünk szembe. Néhol otromba csolnakok, szenet, fát, bútort, élelmiszert szállító bárkák, vagy a ka nális sarát, piszkát összegyűjtő s messziről bűzlő hatalmas dereglyék, otromba, nehéz szerkezetek zárták el az utat. Majd egy derékszögű, hirtelen kanyarulatnál, amelybe szintén derékszög alatt még egy másik kanális is torkollik bele, szóval amolyan keresztutfélénél, három különböző irányból, három gondola alabárdja bukkan fel egyMEGNYÍLT

I RONA fenykepészeti szalonja MEGNYÍLT

! Z'loyl llena-u, 5. %i. A legmodernebb technikai fel«zerelé<seL Re^el 8 érától este 6 óráler, borms időben ig kizárólag Tillanyere?el készülnek a leglökpletes-bb mftrésai fényképek. Zrínyi llona-u. 5. sz.