Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-13 / 285. szám

m «n> A nyíregyházi kereskedők és iparosok vasárnapi nagy gyűlése a városháza dísztermében. Meg k«dl változtatni a forgalmi adó mai rendszeréi! — A dbrecmi kereskedelmi és iparkamara ki«tílüöttei \yneg>luzán. — Kios/tjak a centenná'iumi kiailitás di­jait. — M.niszte i elismerés ket n>iregyná?! iparodnak a tanoncnevelés terén szer­zett érdemeikért Nyíregyháza, december 12. Saját tu­dósítónk tói. Megírtuk már rövid hírben, hogy a nyíregyházi kereskedők és iparosok vasár­nap, december 14-én délelőtt fél 11 óra­kor naggyülést tartanak a városháza dísz­termében. Már régóta vajúdik a forgalmi adó mai rendszerének megváltoztatása. Kül­földön ugyanis,, ahonnan szolgai módon lemásoltuk az egész forgalmi intézményt,, már régen áttértek arra a rendszerre, amely egyrészt mentesiti az adózó közön­séget a sok és fölösleges zaklatástól és az ellenőrző közegek esetleges túlkapásaitól másrészt pedig a forgalmi adóteher ará­nyos elosztásával nem drágítja meg az egyes cikkek árát oly mértékben,, mint a mai rendszer mellett tapasztalhatjuk. Külföldön már csak a gyáros, meg az ős­termelő tudja, hogy mi fán tcjrem a for­galmi idó, a vásárió közönség már régen etefledte, mert a kereskdéskben és a pi­acon teljesen megszűnt. i Miután mi a hasznos újításokra,, össze­gubancolt .politikai életünk és csigalassu­ságu bürokratikus berendezkedésülik mi­att, de meg kulturális okokból is, soha nem értünk rá, ankétekkel és m onstre gyűlésekkel kell megbizgatni a kormány­zatot a régen beígért, de a mai napig meg nem valósított forgalmi adórendszer megváltoztatására. Ez lesz a vasárnapi nagygyűlésnek is egyik főcélja, de műsoron szerepelnek még a kereseti, jövedelmi és vagyonadó kivetésénél tapasztalt kü önböző sérelmek is. A debreceni kereskedelmi és iparka­mara kiküldöttei: Radó Rezső dr. főtit­kár és D i c z i g Alajos dr, titkár is részt­vesznek a nagy gyűlésen. Szombaton Kis­várdán lesznek hasonló célzattal s onnan jönnek át Nyíregyházára. Nincs kizárva, hogy a gyűlésen az ipartestület reformjá­nak kérdése is szóba kerül. A gyűlés keretében fogják kiosztani a centennáriumi kiállításon dijat nyert ke­reskedők és iparosok okleveleit is. Ugyan­csak ekkor nyújtják át Antal Lajos ko­csigyártó és Kiss Gyula lakatosmester helybeli iparosoknak a kereskedelemügyi miniszter elismeréséről szóló okleveleket is, amelyeket a két kiváló iparos a tanonc­nevelés terén szerzett érdemeiért nyert el. A vasárnapi gyűlés előreláthatólag megmozdítja Nyíregyháza kereskedő és iparos rétegeit, s igy a gyűlés igen nagy­arányúnak ígérkezik . A kis községek nem birják el a szanálás terheit. Mikecz István alispán jelentése a Nyíregyháza, december 12. A Nyir­vidék tudósi tó játót . A vármegye közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt 9 órakor dr. Kállay Miklós főispán elnökletével ülést tartott. A köz­igazgatási bizottsági ülés csaknem délig tartott, mert számos felszólalás történt. — Mezőssy Béla dr. foglalkozott a nyiregyliá­varmegye műit havi állapotáról zi pénzügyi palotával, amelyet nem tart célszerűnek. A szükséges hivatalok nem lesznek elhelyezhetők benne, egy emelettel magasabbra kellene építeni. Geduly Hen­rik püspök és Énekes János kanonok az iskolafenntartókat terhelő ujabb kötele­zettségek ellen emeltek szót. Korniss Fe­renc dr. Szabotcsvárau gyére olyan kedve­szerre előttünk. Ugy hiszem, elkerülhetetlen az összeütközés s tekintettel arra, hogy kö­röskörül meredek falak törnek fel az égnek, ame.yeken sem megkapaszkodni, sem járni nem lehet, biztosra vettem, hogy sokáig tart, amig a karambolból nagynehezen ki­evickélhetünk. Dehogy ütköztünk azonban össze. Az én gondolásom valami énekelve tagolt, furcsa hangot, hosszú, elnyújtott, pa­naszos kiáltást hallatott, amelyre három kü­lönféle irányból hasonlóan artikulálatlan hangok felelgettek vissza. És most egy ért­hetetlen társalgás következett. A társalgást nem szavak tették ki, hanem különösen mo­dulált hangjegyek. Közben a gondolánk jobbra tért, balra kanyarodott, egy pilla­natra ugy tetszett, mintha egy vén ház ten­gervíztől zöldes, márványlépcsőit ugrotta volna keresztül, majd hirtelen nagyot szök­kent előre, félénken összefonódó szerelmes pár sziluettje villant el mellettünk egy röp­ke pillanatra s az ^kadály már is messze tünt, hogy egy ujabb hirtelen kanyarodó­nál ujabb elnyújtott kiáltások, ujabb tumul­tusok és sima kibontakozások kerüljenek elénk. Kezdem hinni, hogy ha á nagyvárosok kocsisai és soffőrjei szintén őseiktől örö­kölhetnék át a hajtás ügyességét, sokkal, de sokkal kevesebb automobil, vagy villa­mos szerencsétlenség adná elő magát. Egy azonban mindenesetre bizonyos. Minden gondo-iere művész a maga mesterségében és én a művészeknek kijáró tisztelettel nézek rájuk mindig. Maga a keskeny kanális, amelyből a legkülönfélébb, kellemesnek sokszor ép­penséggel nem nevezhető szagok ütik meg az ember orrát, rendkívül változatos és majdnem mindenütt festői. Márványfalak szökkennek a magasba a vizbői és nemesen ívelt, régi portálék közt márványlépcsők lógnak le a vízbe. Majd újra kinyilik a Canale Grandé széles vízi öve, felvillan rajta a Rialto nevezetes és egyedüli történelmi hidja. Nemsokára azonban újból a szűk csatornában vagyunk. Sok ablakos, dísztelen olasz házakhoz év­ezredes palota büszke homlokzata simul, , mintha utcai lány dörgölőznék egy éltes gavallérhoz; s az ég, az a sokat megénekelt, mosolygós olasz ég, bizony nem jut hozzá, hogy kedvére nevethessen ezen a látványon, hiszen szemérmesen vagy talán inkább na­gyon is Szemérmetlenül, tökéletesen elrejti előle a sok, átellenes ablakok között kifeszí­tett, néha bizony kimondhatatlan nevü ru­hadarab. i i | zőtlen vasúti menetrendet tette szóvá, amely kü-onösen a tiszalöki vonalon szinte tűrhetetlen mértékben háttérbe szorítja a megye életérdekeit. Hosszabban foglalko­zott a közigazgatási bizottsági ülés a kir. tanfelügyelő jelentése kapcsán felmerült analfabétizmus kérdéséve. is. Mikecz Ist­j ván alispán jelentését ezalkalommai is át­hatolták a szanálás okozta nehézségek és gondok. A jelentés, amely különösen a 4 kisközségekre váró terheket teszi szóvá,, a következő: Súlyos pénzügyi feladatok. Vármegyénk közigazgatása az elmúlt november hóban teljesen nyugodt me­derben folyt s csupán az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 évi IV. t. c. végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezéseknek az életbe átülte­tésével felmerült, a tek. közig. Bizottság­gal előző havi jelentéseimben is ismerte­tett nehézségek állítják hatóságainkat sok­szor igen súlyos feladatok elé Ilyen nehezen megoldható feladatot képez a kis és nagyközségek háztartásáról szóló 177000—1924. B. M. sz. körrende­let egyes rendelkezéseinek végrehajtása, a legtöbb, csekély adóalappal biró község­ben pedig a községek igazgatásában a legsúlyosabb akadályokat jilenti a rende­let 4. szakaszának 2. pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy a községek az idézett rendelet 4. szakasz 1. pontjában megje­lölt jövedelmeik áftaí nem fedezed költség vetési kiadásaik fedezésére legfeljebb 50 százalékig terjedhető pótadót vehetnek igénybe, amelyben természetesen s a ren­delet 14. szakaszának 2. pontja értelmé­ben már a vármegyei hozzájárulás bent­foglaltatik, | Kevés a pótadó„ Amig a nagyobb és népesebb, iparilag és kereskedelmileg .fejlettebb és gazdasági viszonyaiknál is magasabb adóalappal bí­ró községek a fentebb megjelölt kerete­ken belül kiadásaikra kellő fedezetet talál­hatnak, addig a kisebb és gazdasági viszo­nyaiknál fogva kevés adóalap felett ren­delkező községek az 50 százalék pótadó ha tárán beiül még rendes kiadásaikat sem fedezhetik s annál kevésbé tehetnek ele­get épen az államháztartás minél nagyobb mérvű tehermentesítése s ennek fo.ylán a közterheknek mind szélesebb arányok­ban a községekre áthárítása folytán foko­zottan emelkedő anyagi kötelezettségeik­nek s egyáltalán nem teljesíthetik a rá­A csalhatatlan ismertetőjelek nevezetesen a „Fl'ailCÍi" név és a „iiavedrtralo'' a do­bo ok uj barna-k£k fehér címkéjén különösen előtérbe lépnek. A „valódi Franck-kavé­pótlek" aroma jóiz és kiadós­ság tekintetében elismerten kiváló. (Folytatjuk.) ÚJRA JÖNTÜ A notre-damei toronyőr! |

Next

/
Thumbnails
Contents