Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-11 / 283. szám

ÍÖ2. december 13, 5 Az aranyban értékelt üzleti mérlegekről tartott előadást legutóbb Krach Kristóf egyetemi tanár, a magyar pénzvilág arisztokratái ps fő-fő szakértői előtt, azoknak a tapasztalatainak kapcsán, amelyeket Németausztrilában és Németországban szerzett. Ebben az előadásában leszűrte azt az eredményt, hogy minél előbb és sürgősen át kell térni az aranyértékelésü mérlegek készítésére, mert a külföld már aranyértékben gondolkozik, agy az aranymérlegek láttára könnyebben nyújt hitelt, továbbá, mert a mai papirkoronás mérlegek nem valódiak, tehát egészen közönségesen, hamisak. E sorok Írójának örvendetes tez a megállapítás (és zárjelben legyen mondva, nem dicsekvés ez, mert hiszen a kérdés sokkal nagyobb sulyu magyar nemzetgazdasági szemszögből, sem

Kogy az olcsó dicsekvés itt megengedhető lenne), mert hiszen aki figyel, tudja, hogy a Nyirvidék, Krach professzor mostani megállapításait, már igen hosszú időnek ezelőtt feljegyezte a maga hasábjaira, nem ugyan Krach professzor nyomán, hanem "azt jóval megelőzve. Van azonban némi eltérés az aranymérlegre áttérés mikéntjére nézve, a között, amit a Nyirvidék és amit Krach tanár mondott. Azt javasoltuk ugyanis, hogy az értékelések, .ja leltár készítésénél, a leltározásköri papirkoronában történjenek, nem pedig a német módszer szerint aranyértékben. Hogy mi a különbség ? Röviden megmondhatjuk. Ha mai papirkoronában történik a leltározás, akkor minden valamire való vállalat aktív mérleget tud készíteni, tehát olyant, amely nyereséget mutathat efl. Ez esetben pontosan elegét tesznek a vállalatok a kereskedelmi törvény rendelkezésének, amely azt irja parancsoUSlag elő, hogy a különböző értékek, azok leltározáskori értékében veendők számba. Vállalataink tehát aktív mérlegükkel mentesittetnek a fizetésképtelenségtől. A papírkoronás értékelés azonban sokkal egyszerűbb is, mint az aranykoronás értékelés. Hiszen ha aranyban kell értékelni, akkor minden letlári érték kiszámításánál és becslésénél, az aranyértéket kell előbb megállapítani, ami hosszadalmas számításoknak teszi ki a leltározókat, még pedig azért, mert az idők folyamán állandóan figyelmen kivül maradtak az aranyértékek és csak a papirértékek voltak nyivántartva, könyvelve és számlázva. Aranyértékelésü mérlegek készítése esetén a kereskedelmi törvénynek előbb említett rendelkezése sem nyer pontosan kielégítést, mert hiszen a mai folyó í fizetőeszköz, még bíróságaink megállapitá! sai szerint is a papírkorona és nem az | aranykorona. Van ugyan a kettőt viszo, nyitó arányszámunk, de ez nem törvényben ! lefektetett viszonyszám, csupán számítás : eredménye, amelyről máris azt hangoztatják szak- és szakszerűtlen körökben, hogy az már idejét multa és igy nem tartható tovább fenn. Aranyértékü mérleg készítésénél azonban az is számottevő, hogy igen sok vállalatunk, bármily erőlködés mellett sem tudna aktiv mérleget egybeállítani, hanem passzív lenne biz az. Ez esetben igen sok vállalat közel jutna a fizetésképtelenséghez, Vagy a csődhöz, ami nemzetgazdasági szempontból káros lenne és semmivel sem lenne megokolható annak megengedése, hogy i-yen passzív helyzetbe hozassanak egyébként ptosperálni tudó vállalatok. A passzív állapot elkerülésére nagyon sok vállalatnál a részvénytőke értékének leszállítását kellene megengedni, már jóelőre is, ami a részvényesekben keltene nagy visszatetszést, különösen akkor, ha a mérleg nyilvánosságra hozatalakor kitűnnék, hogy aranyértékben befizetett részvényeik, a névértéknek csak apró töredékére zsugorodtak össze. A papirértékü mérlegek, ha pontosan becsült értékeket tüntetnek fel, az államgazdaság számára is biztosithatnak igénybevehető, de abba is veendő javakat, amelyek az államgazdaság egyensúlyának némi helyrebillentésére is alkalmasak. Mig ezzel szemben az aranyértékü mérlegek azonnali behozatala, az államgazdasággal szemben támasztandó igényeknek is tápot nyújthatna. A kettő pedig nem ugyanaz! Nem pedig azért, mert az államgazdaság egyensúlyától való nagyobb kitérítés, további zavaroknak szülője lehet. A könyvekben foglalt eddigi adatok átszámítása, különböző indexszámokkal, a papirmérleg felállításánál elkerülhető, mert az összes javaknak helyes papírkorona értékelése az áruknál gondot nem okoz, mig az adósok és hitelezőknél ugyanannyi munkát igényel, mint az aranyérték kiszámításánál. Nem gond az ingatlanok papirértékü becslése sem. Krach professzornak az a megállapítása, hogy — amit több éve hangoztatunk, — át kell értékelni a javakat, ugy az aktívákat, mint a passzívákat, szinte annyira természetes, hogy csodálatos az az idegenkedés, amely ezt a kérdést eddig kisérte. Node: dereng már ezen a téren is! [£ | J | | i I | i i Pisszer János. SB Glória Swanson főszereplésével ZAZi Egy párisi énekesnő regénye 7 fejezetben. Í

Plerre Anton és I Charles Simon • regénye nyomán • Szerda-Csütörtök biadalban 5, 7 és 9 órai kezdettel. „Az én lelkem szárnyalása ott virraszt a halálraítélt magyar műemlékek felett," Barabás Béla memoranduma az aradnegyet román prefect-hez az aradi szob rok ügyében. VIII. Utoljára hagytam foglalkozni azon okokkal, amelyek Méltóságodat arra indították, hogy nyilt kifejezést adjon a szobornak lebontására Vonatkozó szándékának, de még október havában megállapodás történt egy szobrásszal, a tervezet tlebontásokJ sürgős eszközlése végett. Méltóságod az én érdeklődésemre szíves volt velem őszintén közölni aZt, hogy mióta Arad város román uralom alá került, akadnak türemetllen emberek, akik -pem jó szemmel nézik, a magyarok kegyeletes emlékezését hirdető két aradi szobrot s igy attól tart, hogy meggondolatlan egyének rombolási, megcsonkítási kísérletet tehetnek a szobrok ellen, amiket el kell kerülni. Továb- , bá azon aggodalmának js kifejezést adott j Méltóságod, miszerint ezek a szobrok to- ' vábbra is tüntetésekre, esetleg zavargásokra adhatnak alkalmat. Hát hogy ilyen türelmetlen emberek vannak, azt én is elhiszem, de hála az égnek, ezek nagyon kis számban lehetnek, mert hiszen nemcsak a román értelmiség, de maga a nyugodtabban gondolkozó román nép is szem elől nem téveszti, hogy kerülni kell olyan cselekedeteket, amelyek a románság erkölcsi értékét kisebbítenék, sőt a román kulturfelfogást kedvezőtlen színben tüntetnék fel. De ha vannak is türelmetlen emberek, akkor ezek gyors tempóját okkal, móddal fel lehet tartóztatni, meg lehet akadályozni erkölcsi ráhatással és szükség esetén hatalmi fellépéssel. Mert ha attól tartunk, hogy többen vagy kevesen egy házat saját szeszélyükből le akarnak rombolni, vagy azon kárt tenni szándékoznak, akkor ennek nem az az orvossága, hogy ezeket elkerülendő, a hatóság lebontassa azt a házat, hanem az, hogy jobban vigyáztat reá, lés hatékonyabban őrizteti. Arad város közbiztonsága az erő és a hatalom, a román hatóság és katonaság közében van. Szigorú őrködés és figyelem alatt íáll minden személy "és minden." tárgy, minden közút, utca és minden ház. Ily körülmények között nehéz feltételezni, hogy bárki is rossz indulattal a szobrokon sérelmet ejthetne. ; i . Ez alkalommal is kérem Méltóságodat, hogy a rendelkezésre álló erkölcsi és hatalmi eszközökkel ezen szobrok sértetlen állagát a netalán türelmetlenkedő kevesekkel szemben megvédeni méltóztassék, nehogy egy-két meggondolataln egyén helytelen cselekményei félremagyarázásokra és szintén nem kívánatos elkeseredésre, lehangoltságra adjon alkalmat. I íme, Méltóságos uram, én szives engedelmével elkészítettem ezen felvilágosító iratot, amelyben komoly érveket soroltam fel az aradi szobrok lebontása ellen, azon meggyődéssel, hogy ézen lebontásokat *nég román szempontok sem indokolják. Nincs messze az idő, talán csak rövid hfetek választanak el, amikor Arad város ho" vatartozandóságának kérdése nyilvánosságra •kerül s a nagyhatalmak döntése bizonyossá

1 got teremt. Lehet, hogy akkor felmerülnek politikai és gyakorlati szempontok, amelyek előtérbe helyezik a kérdést, vájjon e műalkotások helyükön maradhatnak-e? Ha ennek ideje elérkezett, akkor is a legtapintatosabban elintézési formát kell választani s nem volna helyes egyoldalulag Manyiit

! RQNA főlljfkepéSZeti szalonja Megnyilt! Ziiiyl Hona-u, 5. si. X legmodernebb technikai fel<ierelés«el. Heggel 8 Aritól este 6 óráig, boríts időben i» kiMrolag TÍII»nj*r«TeI késettnek a legtökéletesebb művészi fényképek. Zrínyi llona-u. 5. sz.