Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-11 / 283. szám

1924. chcsm^ftr 11. JPfnKirriiÉK? 1051 tanácskozási órából 336 óra semmittevésben telt el. Adatok a jeenlegí nemzetgyűlés működéséről Nyíregyháza, december 9. Ezen a címen uj könyv hagyta el a sajtót. Közrebocsátja Lyka Döme, a régi parlament volt tagja, összeállította Zelo­vich László. A mű előszavában azt irja a közrebocsátó: »Minden nemzetre nagy fon­tossággal bír, milyen a törvényhozó testü­lete, mert ez kihat a nemzet jövő fejlődésére és felvirágzására. Magyarországnak már volt módja a törvényhozásnak ezt a nagy fontos­ságát a nyolcvanas években tapasztalhatni, erről az időszakról mint hazánk parlamen­tárizmusának fénykoráról fog a történelem megem.ékezni. A képviselők modora, tapin­tata, jó nevelése, tisztelettudása, hazafias ér­zése mintaszerű volt, szónokai vetélkedtek a világ híresebb szónokaival..., büszkeség volt, ha valaki a magyar országgyűlés kép­viselőjének nevezhette magát. Ezzel szemben, sajnos, most minden ko­moly ember fájdalommal látja a jelenlegi nemzetgyűlés meddőségét. Hazafias szolgá­latot véltem tehát azzal tenni, hogy a neroT zetgyülés működésének megvilágítására di­jat tűztem ki. A megbízás, melyet adtam, igy szólt: A nemzetgyűlési naplókból törté­nelmi hűséggel kivonatot kell készíteni ar­ról, mennyi időt fordított a jelenlegi nem­zetgyűlés komoly, hasznos törvényalkotási munkára, mennnyi időt fecsérelt el tisztán személyes kérdésekre. Kívántam továbbá néhány olyan, sem a parlamentbe, sem a müveit társaságba egy­általán nem illő kifejezést hűen kiírni, ame­lyek a törvényhozó méltóságával össze nem egyeztethetők. Végre összehasonlítás kedvé­ért a 80-as évek naplóiból is egy kis muta­tót kívántam azért, hogy lássuk, az akkoriak hogyan gazdálkodtak a nemzet idejével.« A könyv többi lapján a mű összeállítója, annak előrebocsátásával, hogy könyve nem tendenciózus, nem irányul pártok ellen, pár­tatlan és elfogulatlan statisztikai adatokkal mutatja ki, hogy a mai nemzetgyűlés össze­üsé.ésétől 1922. junius 19-től 1923. decem­ber 31-ig mennyi időt fordított alkotómun­kára és mennyit viszálykodásra, személyes­kedésre és egyéb időpazarlásra. Az a meg­döbbentően szomorú eredmény olvasható ki, e még szinte túlságosan optimista mértékkel készült (statisztikából, hogy munkaidejének kétötöd részét ez a nemzetgyűlés meddő vi­szálykodásra és időpazarlásra fordította. Az 1051 tanácskozási órából 336 óra telt el nem éppen a Iegparlamentárisabb stílusban folytatott viszálykodásokkal. Ezeknek a ha­szontalanul eltöltött óráknak a nemzet adózó polgárai fizették meg az árát nem kevesebb, mint 526 millió koronával, ezt az összeget a koronának februári 0.0167-es zürichi ár­folyamával számítva. Mai értékben ez ki­tenne közel másfél milliárdot. Ez a másfél milliárd az ország anyagi vesztesége a nem­zetgyűlés egyes tagjainak a jóvoltából. De ki volna képes kiszámítani az erkölcsi vesz­teséget? A könyv Budapesten jelent meg a »Pát­ria:< irodalmi vállalat és nyomdai részvény­társaságnál. Zwick Vilmos. MEG3ÖHEK ! I ZOBO-HURU urak a Diadalba. kizárólag hatalmi és érzékenységi szempont­ból dönteni. ; Az kétségtelen, hogy a megnagyobbo­dott Románia s a szűkebb határok közé szo­rított Magyarország a jövőben egymásra vannak utalva. E két nemzetnek meg kell érteniök egym(ást s a injagy és kis érdekeket a kölcsönös méltányosság és a szomszédi jó vi­szony alapján kell összeegyeztetni. Ezen két szobornak mint nemzeti alko­tásnak sorsa, nekünk magyaroknak, szi­vünkig ható nagy kérdés, lehet, hogy a ro­mánoknak jelentéktelen és nem fontos. Azért ezen érzelmi ellentétek talajáról olyan közös alapra kell helyezkedni, amelyen mind a két nemzet megérti egymást, s e közös alap nem más, mint a kultura, az erkölcsi felfogás s a művészeti alkotások megbecsülésének eti­kai törvénye. Ezen közös alapon és közös méltányossági tekintetek szem előtt tartá­sával kell a kényes kérdést megoldani, ha ezt politikai tekintetek igy fogják kívánni. Akkor majd mindkét oldalról tanács­kozunk, tárgyalunk felette s bizonyára meg is találjuk a helyes megoldásnak a módját és mikéntjét. Ez meg fogja nyugtatni a ke­délyeket s veget vet a türelmetlenségnek is J az elkeseredésnek is. , | Méltóztassék ezen nyugodt hangon tar­tott élőterjesztésemet megfontolás tárgyává tenni, esetleg magasabb tényezőkkel kö­zölni. Kijelentem végül, hogy jelen beadvái­nyom sikertelensége esetén — amennyiben szobraink eltávolítása mégis végrehajtatnék — amit nem merek feltételezni — ugy ezidei október 20-án Méltóságodhoz intézett köz­érdekű kérvényemet fenntartom s hajlandó vagyok kegyeletes magyar érzületemnek megfelelő személyes eljárásra vállalkozni. Arad, 1919. december 4. j , Kiváló tisztelettel i ' dr. Barabás Béta s. R. Arad város volt főispánja volt prszággyülési képviselője és díszpolgára. Ezt az emlékiratot a hivatalos Nyíregy­háza városa kegyelettel őrzi meg levéltárá­ban és mindannyian, akik olvastuk, fájó könnyezéssel zárjuk szivünk mélyére, hogy ott éljen, égjen és figyelmeztessen bennünket. Figyelmeztessem, hogy eljövend az idő, amikor az emlékirat igazságának fénye ki­lövell az irás holt betűiből és beküllőzi az eget, a nagy magyar eget, ott a Maros vize felett is. | .. i i , > 33 Szerdán, csak 1 napig Földes Imre szenzációs színmüve. Várkonyi Mihály főszereplésével. az Apollóban.

Next

/
Thumbnails
Contents