Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)
1924-12-16 / 287. szám
2 JSÍYÍRYIDÉK 924 d^cmhpr 16. Nyilt vizeken. A magyar parlamentárizmus büszke hajója kievezett a zátonyok közül, amelyek közé rossz szelek hajtották. Kitios volt nézni a hosszú vergődést, ahogy a zászlós hajó évek óta küzködött a nyilt, szabad vizek fele irányitott törekvésével. Már-már megfeneklett az orvul leisefkedő zátonyokon és a belső teher alatt roskadozott. Aknák settenkedtek a ködös vizeken és a vifágitó torony fel-felcsillámló fénye hasztalan ígykezett irányt mutatni, az erélyes kormányosnak a kezét megzsibbasztották a jobbról-balról fülébe settenkedő baljóslatok s a lázadozó legénység cselvetései. Mi,, a hajónak szomorú utasai elszornft szívvel, aggódó lélekkel lestük a kínos vergődést és remegve vártuk a katasztrófát. * 1924. deceember 12-őt mutatott az örök Időnek számláló lapja, mikor a büszke hajó ebből a reménytelen helyzetből kiszabadult!! \ A kormányos bátor elhatározásul vágott keresztül az örvényeken, a zátonyokon, a nyilt és rejtett aknákon és íme, dagadó kebellet szivjuk magunkba a szabadulásnak, a nyilt tenger széles horizontjának ózondus levegőjét!! Kint, kint vagyunk a nyiít,, a szabad vizeken!! A kerekekről leszerelték a zsibbasztó kötelékeket., a rátapadt iszap-lerakódásokat... Gyors fordulásai nem fognak többé Kárt és iszapot kavarni,, szennyet frecscsenteni... A vitorlákat nem fogják többé ellenkező szódagályok feszíteni..- Kerekek, vitorlák mind egységes parancsszóra, erélyes parancsszóra, erélyes kéztől vezetett kormányrúd és okosan megfigyelt iránytű utmutatása szerint fogják a büszke gályát vinni, ragadni előre, előre a kitűzött cél felé!! V Szabad vizeken... szabad munka vár reánk és a kitűzött cél elérésének boldogító reménye fokozza a munkakedvet,, az élni akarást a magyar szivekben!! A kormányos, a hajóskapitány élt a ráruházott joggal, a ráruházott hatalommal!! Már nem nézett se jobbra, se balra és nem hallgatott többé gáncsoló ellenvetésekre, ál-szabadságróí,, ál-bölcsességből formált ál-igazságokra, hanem átnézte a helyzetet,, beletekintett a távol integető partok kikötőjének fel-felcsillámíó világító lámpájába és lerázva magáról az elj lenszegülő, a lázadó legénység hátráltató, j szerelő gáncsait, nekivágott bátran,, férfiasan, keményen a nyílt tengernek!! A hatalom, amelyet nemzetétől kapott, kötelességet rótt reá. Elsősorban azt a kötelességet, hogy élni tudjon vele. Az egyedül helyes, az egyedül követendő célnak, a haza botdogitásának az érdekében!! Élt ezzel a hatalommal és mi, megszabadított utasok áldva és megnyugodva tekintünk fel a parancsnok ihidra, amelyen kemény magyar urnák jövőbe-tekintő markáns arcéle vigyáz a hajó útjára, irányára a ránk vigyázó erőnek megnyugtató tudata száll a lelkünkre. Igy... talán így el fogunk érni a várvavárt boldog kikötőbe!! Dr. sasi Szabó László. A nyíregyházi kereskedők és iparosok nagygyűlése. Bud pénzügyminiszter expozéja. Nyii-egyháza, december 15. A Nyirvidék tudósítójától . Pisszer János, a nyíregyházi ipartes| tület agilis elnöke összehívta városunk kereskedőit és iparosait, akik vasárnap délelőtt fél 11 órakor hatalmas számban vonultak fel a városháza nagytermében. A nagygyűlés célja egyrészt a kereskedőknek és iparosoknak az aktuális adókérdésekről való tájékoztatása, másrészt a centennáriumí kiállításon érdemelt kitüntetések kij osztása volt. Az ezüst érmek, miniszteri elismerő oklevelek és íratok átadása ünnepiességet adott az impozáns gyűlésnek. A kereskedő és iparos társadalmat érintő aktuális kérdések fejtegetésére a nagygyűlés rendező ipartestületi elnök dr. Radó Rezsőt, a kerületi kereskedelmi és iparkamara főtitkárát, és Diczig Atajos titkárt kérte fef, akik ezalkalommal is készséggel és kiváló sikerrel állottak kereskedő'nk és iparosaink rendelkezésére. A városháza nagytermének elnöki emelvényén Radó Dezső dr.; Diczig Alajos, Baruch Artúr, Pisszer János, Szobor Pál főjegyző, Kardos István kulturtanácsnok, Sikorszky István kerületi ipari főfelügyelő, Bálint István dr. ipartestületi ügyész, Zeke László jegyző foglaltak | helyet. A nagygyűlést Baruch Arthur, a Kereskedők és Gazdák Körének elnöke nyitotta meg, majd felkérte Radó Rezső dr.-t, a kereskedelmi és iparkamara titkárát előadásának megtartására. A kereskedők és iparosok Bu<t költségvetéséről" Radó Rezső értékes előadás keretében ismertette a Bud János pénzügyminiszter által benyújtott költségvetést, a miniszter expozéját és részletesen megvilágító szavaiban a kereskedők és iparosok kritikája jutott kifejezésre a költségvetéssel szemben. Ez a kritika azonban minden képpen kedvező a költségvetésre, amelynek indokait az előadó elfogadhatónak állapította meg. Előbb általánosságban, majd részleteiben tárta fel a költségvetési. Az, hogy rigorzórus költségvetés csak most, a jóvátételi terhek ismertetése után volt előterjeszthető, indokolt,, logikus álláspont. Ha a költségvetést összehasonlítjuk az 1914. évivel, szembetűnő az a különbség, ami Nagymagyarország és Csonkamagyarország ereje között van. Az állam közigazgatásának költségvetésébea 80 millió, az állami üzemekében 20,. összesen tehát 100 millió aranvkorona a defiVelencei impresszióim. Irta : Dr. Borbély Sándor. IV. Amikor először állottam meg a szent Márk templom kvadrigája előtt, a Leopardi zászlótartó oszlopai között, ott, ahol galambokat js zokás etetni a déli napsütésben és a prokuráciák hosszúkás négyszögébe először fúródott bele a tekintetem, valami csodálatos ritmus elevenedett meg bennnem. Mintha nagyszerűen pattogó hekszameterek, amelyeket akaratlanul is recitálnom kellett, hekszameterek, amelyek hallatára magától indult meg a lábam, hogy végig lejtsek az árkádok szabályosan ismétlődő és azért mégsem unalmas, hullámzó félkörei alatt. Ez a csodálatos, az antik világ epikájába ringató ritmus az, amely ezeknek az épületeknek legnagyszerűbb varázsát képezi, s ugy hiszem, nem tévedek, amikor kimondom, hogy ennek a ritmusnak tudatalatti megérzése iktatja ezeket a palotákat a renaissance legkiválóbb alkotásai sorába. Mert ugyan lehetett-e felségesebb ideálja egy igazi renaissance művésznek annál, mintha az antik világ művészetét olyan tökéletesen plántálja át a saját korába, hogy az az antik' világi egész lelkületét revelálja bennünk ? Nem változtat ezen a megállapításon, hogy a klasszikus formák egyszerűségébe szinte barokk módra omlik bele a büszkélkedő dísznek zuhataga, mert ezekja diszitések az egységes ritmusnak sehol sem válnak a kárára, legfeljebb annak gördülékenységét csillogtatják, mint az antik versben a fennen szárnyaló, ódaszerü szavak. Ha most, öntudatlanul is követve az ősrégi ritmus parancsszavát, végig sétálunk | a téren és ott, ahol a Napóleon által emelte' tett fabbricca nuova berekeszti előttünk az . utat, hirtelen megfordulunk, akkor éppen szemben találjuk magunkat a szent Márk templommal. A látvány nem éppen megkapó. A székesegyház, a maga bizarr, hagyma szerű kupoláival, oszlopos portikuszával, a homlokzata felett ágaskodó római kvadrigával, csecsebecse formájú díszítéseivel, igazán nem nyűgöz le, mint azt a középkor dómjai teszik. Sőt az épület festőiessége is csak később bontakozik ki, akkor, amikor közelebb (érünk hozzá. Hatalmas arányai dacára inkább alkalmi sátornak vélnénk a környékező magas épületek között. Minél inkább közeledünk azonban felé, annál mámorítóbban bontakozik ki előttünk az a rengeteg bizarr szépség, amely örökre feledhetetlen élménnyé teszi ezt a varázslatos alkotást. A tudományos mükritikus, aki minden emberi müvet korok, iskolák, rendszerek szabályos rekeszeibe igyekszik beskatulyázni, bizonyára tanácstalanul döbben vissza ettől a látványtól. A hivő lélek, aki mennyei áhítatot keres hüs falai között, kacér cifraságától és pogányosan bájos megjelenésétől retten vissza. Van azonban még egy emberfajta, az amelyik ébren is álmodik, amelyiknek szivárványos recehártyáján a legendák valósággá válnak, az, amelyik akkor a leghivőbb, mikor a legpogányabb s a lantot pengeti mig zubbonya fölött rőtt cseppekben foly a szive vére, és ez az emberfajta, a magányos álmodozók, a poéták fajtája az, amelyik ebben az alkotásban a művészetek beteljesülését, olyan magasságát látja, amelyet nem hogy túlhaladni, de utóiérni sem adatik meg halandónak többé. Az a buja, keleti csillogás, az oniksznak, malachitnak, jáspisnak, agátnak, porfirnak, alabástromnak és a legnemesebb márványfajtáknak az a káprázatos szinü vegyüléke, amely a templom, oszlopok és portikuszok által minduntalan megszakgatott falait egy az ezeregy éjszaka meséiből szőtt keleti szőnyeg reflekszéhez teszi hasonlatossá, az a változatos ízlés, amely a székesegyház bejárójánál még román, egy ablaksorral feljebb már mórral rokon gót voltáról vall beszédes hitet, míg a tetőszerkezetnél a moszkovita bazilikák tornyainak emlékét csillogtatja felénk és a templom boltozatos belsejében, hol teljesen bizáncivá, hol göröggé, hol damaszkuszivá, hol héberré válik s amellett mégis megmarad kereszténynek, a maga egészében tulajdonképpen nem is más, mint egy koloszszális ereklyetartó, amelyet a város és a köztársaság védő szentjének, Szent Márkusnak Alekszandriából ellopott csontjai számára, az Isten és a saját dicsőségére egy fél ezredHázassigok az égbea köttetnek Házasságok az égben köttetnek Házasságok az égben köttetnefc H izasságok az égben köttetnek Házasságok az égben köttetnek K 0 fi4 0t | caovHán a Házasságok az égnen köttetnek Házasságok az égben köttetnek ÜISUÍIISI1 öZerUdll d OZIIIJIdZDall Házasságok az éíben költetnek Házasságok az égben köttetnek Házasságok az égben köttetnek Házasságok az égben köttetnek Házasságok az ég3en köttetnek
