Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-16 / 287. szám

1924. december 16 jHFamwÉM, 3 cit. Megdöbbentő teher, de ha a szanálási programm . továbbra is megvalósul, aggodalomra nincs okunk. Országunk költségvetésünk egyharmadára zsugorodott össze. Igen nagy tévedés tehát azt hinni, hogy jelenlegi teherbíró képességünkkel mindazt megtehetjük, amit Nagymagyarország idején. \ A csendőrség a költségvetésben Radó dr. sorra' veszi az egyes tárcák költségvetését. A belügyminiszteri büdzsében a csendőrségre előirányzott összeg nagynak tűnik fel. De ennél a tételnél meg kell állapitanunk, hogy minden azon fordul meg, milyen a rend,, a béke biztonságai, Nem lehet itt modern értelemben államról beszélni addig, mig nem lehet bárkinek bármelyik országúton nyugodtan menni dolgára. (Ugy van!!) A csendőrség költségvetési tétele tehát indokolt,, mert a közbiztonság ki'ogásta'ansága nélkül nincs gazdasági újjászületés. , A kultúrára minél többet. A kereskedelmi és főklmivelésügyi tárcára sajnos kevés jutott a költségvetésben, de örvendetes hogy a kultusztárcára nagyobb összeg áll rendelkezésre. A kereskedők és iparosok álláspontja az, hogy a kufturára fokozatosan mind több jusson. A honvédelmi tárca költségvetése lényegesen csökkent . \ Az állami üzemek deficitmén lesek Az állami üzemek 20 millió aranykorona deficittel szerepelnek a költségvetésben, de ez nem jelenti az üzemek deficites működését, hanem az ujabb beruházások eredménye. Örvendetes tény, hogy az ál- : iami üzemek folyó kiadásait a folyó bevé- j telek fedezik. A közigazgatás deficitje, f A költségvetésben a közígazgatás"8ö millió deficitet tüntet fel. Itt szembetűnő j a személyi kiadások nagy tétele, amely I több mint 50 százaléka az összes kiadás- • nak, mig békében csak 25—30 százaléka 1 volt. A német aranyköltségvetésben pedig alig' több 16 százaléknál a közigazgatási személyi kiadás. Itt azonban egyoldalúak volnának, ha nem vennők tekintetbe, hogy Németországban alig egy tizedrésze veszett el a békebeli terül étnek, m^g Magyarországnak kétharmadát vették ei s az elszakított területekről álfandó a tisztviselők beszivárgása. A közigazgatás megfelelően még nincs rendezve s a személyzeti kiadások egyelőre feltűnően nagy összegre rúgnak. A tisztviselők fiaeiésrendezése A létszámcsökkentés nyilvánvalóan elkerülhetetlen már csak azért is, mert á tisztviselők fizetését legalább is a békebeli aranykorona fizetés nívójára kell emelni. Ez a közgazdaság érdeke is. — A kamara is többször sürgette, mert a fogyasztóképesség, a felvevőképesség fokozása nélkül a többtermelés üres jelszó. Helytelen volt, hogy a defláció idején,, a romló korona mellett visszatartották a lisztviselők fizetésemelését és meggátolták a munkások fizetésének s igy a fogyasztó képességének fokozását. Most ez elkerülhetetlen, de csak a létszámcsökkentéssel együtt valósítható meg. A kamara szomorú elégtétele A pénzügyminiszteri expozéban sok műiden benne vau, amit a kamara már hat év óta hangoztat s most szomorú elégtételül szolgál az ipari és kereskedelmi érdekeltségnek, hogy igazát a legilletékesebb faktor ismeri el. Igy megállapítja a miniszter,, hogy a túlzott adókivetés veszélyes,, továbbá hogy nem járul hozzá az általános kereseti adó százalékának emeléséhez,, amire több helyen törekednek a községek. A kereskedelem és ipar túlságos igénybevétele rosszabbítaná az állani helyzetét. A miniszter ezzel a megállapítással megnyugtatja a kereskedőket és iparosokat. A I ánckereskede'ein ieáiju Iásátői nem k«ü tartania miniszternek. A pénzügyműiiszter sajnos,, nem tartja megvalósíthatónak a forgalmiadó év alatt emelt a tengerek legnagyobb hatalmassága. Azután a tündérmesékbe illő, a fantasztikumba átterjedő szinorgia után, amelyet ez a legszebb ereklyetartó kívülről tár elénk, felcsigázott kíváncsisággal léptem az épület belsejébe. Csend volt. Senkit sem zavartak kongó lépéseim. A kitaposott márványkockákon csak magamfajta látogatók ődöngtek az aranymozaikkal kirakott boltivek alatt. És ez a csend mesélt nekem, mesélt a gyékénykosárról, amelynek disznóhússal teli tartalmától visszahőkölt a muzulmán finánc, nem is sejtve, hogy a tisztátalan holmi alatt a szent evangélista csontjai nyugosznak, mesélt Justiano dogéról, akinek a hagyatékából építették a szent földi maradványai fölé az első, román stilusu bazilikát, mely azonban a tüz martaléka lett, hogy az ezredik év első felében, Contarini dogé országlása alatt, a bizánci Zsófia templom mintájára kezdjék átformálni a helyére került alapozást. Mesélt aztán győzelmes háborúkról és arról, hogy miként válott ez az Isten és Velence dicsőségére emelt káprázatos hajlék kincses kamrává. Elmesélte, hogyan vivta meg Dandolo dogé Konstantin városát s hogyan hozta el onnan diadalmi jelvényképpen azt a valamikor Néró császár diadalivét ékesítő kvadrigát, amely a székesegyház erkélyén díszeleg. Elmesélte, hogy a főbejárat nyolc oszlopa még a jeruzsálemi Salamon templom maradványaiból való, hogy a pala d oro Konstantinápolyban készült s az a számtalan, felbecsülhetetlen értékű drágakő, mely a pala d oro (a szent Márk templom belső oltárképe) keretét képezi mind-mind hadi zsákmány. Végül mesélt ez a csend arról is, milyen lehet ez a márványoszlopokkal tagolt és mégis világos, széles és áttekinthető, óriási terem, akkor, amikor az oltár előtt teljes ornátusban misézik a velencei papi fejedelem s a tömjén édeskés illata fátyolozza be a zengő egyházi muzsikától ihletett lelkeket, melyek felé a legapróbb boltozaton is végig. Ömlő mozaikok aranya borul. A templom kincses kamrája egy minden rendszer nélkül összehordott lomtár. Ámde olyan lomtár, amelyben az ÜdVÖzitő vérét rejtő ezüstből és aranyból kovácsolt ereklyeház, a szent Márk katedrája, meg a Krisztus palástjából megmaradt foszlányok mellett, áldozati kelyhek s az utolsó vacsora alkalmával a kenyeret megszegő kés társaságában békességésen megférnek a pogány görög világ szebbnél szebb vázái is. Kalózok kincse ez hiába, de mégis kincs. Olyan kincs, amelynek értékét csak egy; múlja felül és ez a foglalat, mely nem egyéb, mint maga az időnek és minden idők Ízlésének fittyet hányó, feledhetetlenül szép és örökké fiatal székesegyház. (Folytatjuk.) reformját. A kamara további hivatása, hogy e tekintetben a miniszter érveléseit megcáfolja. Főérve, hogy a forgalmiad/) reofrmja életre kelti újra a lánckereskedelmet. Ez nem áll,, mert ha a behozatal szabad,, és a kereskedő közvetlenül hozza be áruját, nem megy lánckereskedőhöd. A textilipar fejlődése Örvendetes,, hogy a miniszter megállapítja iparunk fejlődését,, különösebben pedig a magyar textilipar előrehaladását annyira „hogy a belföldi fogyasztásnak már 40 százalékát fedezni tudja. Ennek az iparnak vámokkal való védelme indokolt. Örvendetes az exportunk emelkedér sérőí" szóló megállapilás is . MiérI olyan magasak a vámoki Az is örvendetes,, hogy a miniszter hangoztatta az ipar és kereskedelem szabadságát és bejelenti,, hogy január 1-én felszabadulnak a határok minden behozatal számára. Igaz,, hogy felemelt védvámokkal,, de ezek a vámok csak ideiglenesek és azért olyan magasak,, hogy a most kezdődő kereskedelmi szerződési tárgyalásoknál megfelelő kiinduíási alapul szolgáljanak. A magas vámtételekből engedni fogunk, de csökkenni fognak a vámösszegek az aranykorona szorzószámának leszállításával párhuzamosan is. Kedvező kijelentést tett a miniszter az aranymérlegek„ a részvényügy, az agrár és ipari hitel tekintetében ís . ( A pénzügyminiszter optimizmusa A pénzügyminiszter az expozé végén bizakodóan szól az ország közgazdasági, életének a jövőjéről. A polgárság elérkezett ugyan a teherviselés haláráig,, a miniszter mégis optimizmusának ad kifejezést mert bízik a magyar flödben rejlő energiák kihasználásában. A pénzügyminiszternek ez a bizodalma, ha a kereskedők é,s iparosok panaszait figyelembe vészük, meglepő. De ha figyelembe vesszük azt, hogy a szanálási programmot be tud' ta fejezni,, sőt az állami bevételek magasabbak az előirányzottaknál,, igazat adunk a pénzügyminiszternek. Ennek az optimizmusnak feltétele azonban,, hogy a kereskedők és iparosok jogos panaszai orvosoltassanak. Feltétele talpraál fásunknak,, hogy a teherbírást nem szabad további próbáknak kitenni s a terheket arányosan keli elosztani. Legyen vége minden rendbontásnak. A termelőmunkának Aégül az is feltétele,. hogy ne zavarja semmiféle rendSaját érdekében vigyázzon arra, hogy mindig csak a régóta bevált dobozos „valódi Franck-kávépótléfeot" nem pedig holmi utánzatot kapjon. A dobogok uj barna-kék fehér címkéjén különösen előtérbe lépnek az ismertetőjetek, nevezetesen a ,.FranCK" név és a „kávédaráló." A „valódi Franck a kávédaralóval" megjavítja és olcsóbbá teszi a kávét ÚJRA JÖMÜ A notre-damei toronyőr! |