Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-11 / 258. szám

J&immÉK 1914, november 11. tay Zoltán vármegyei főügyész a Kansz alelnöke és dr. Ragó József törvényszéki biró ,a Kansz ügyvezető-elnöke ültek. — Hozzájuk csatlakoztak azután csoport el­nökeik,, vagy titkáraik vezetésével a tan­ügyi,, igazságügyi, postás ,vasutas, várme­gyei, városi, mérnöki, állategészségügyi, kórházi,, dohánybevállóhivatali, nyugdíjas csoportok tagjai. Képviselve voít a kato­nai és rendőri tisztikar ís. "A kereskedők és iparosok vezetői is ott voltak. A toasztok sorát dr. Zeienka Lajos tiiszelnök nyitotta meg. Keresztelőre jöt­tünk,, ugy mond, amelyen azonban nem a Tisztviselő Otthont ünnepeljük,, amelynek bölcsője már régen rengett a Bocskai-ut­cán, sőt a kisded már a gyermekbetegsé­geken is átment, hanem ünnepeljük az uj helyiség létesítését, amely társadalmi kap­csot képez. Köszönti a társadalom külön­féle osztályából ideseregletteket, de kö­szönti a tisztviselőtársakat is. Az együtt­érzésre üriti poharát. Brenner Mihály törvényszéki biró a hazafias kötelességek fontosságát méltat­ta. A menekültek szónokaként üdvözölte dr. Zeienka Lajost és a Kansz egész tisz­tikarát,. amiért lehetővé tették, hogy itt menedékhely létesülhetett. — Dr. Ragó Jó­zsef a fokozatos fejlesztés szükségességét hangoztatta. Eleinte csak az altruisztikus alapon való élelmezést kívánta a szövetség megvalósítani. Ma már ott tartunk,, hogy külön lisztviselőtermeket lehet létesítem. A könyvtár és olvasóterem felállításának fontosságát méltatta. — Bálint Károly, a különféle társadalmi egyesületek nevében köszöntötte az Otthont,, ahol antiyiTiely van, hogy az asztaltársaságokat is vendég­jogon szívesen láthatják,, amiként azt dr. Zeienka Lajos is kifejtette. — Medgyessy. László a kollegiális érzést és az egyenlő elbánást méltatta,, amely a Kansz egyik ékessége. — Fekete Jenő hivatásából ki­folyólag tudja, hogy milyen fontos a vidék szempontjából az Otthon,, megnagyobbí­tása, ahol az intelligens középosztálynak papoknak,, jegyzőknek, tanítóknak, orvo­soknak szokott a találkozóhelye lenni, — .Vargha Ferenc arra mutatott rá, hogy a tisztviselőikar képezi az ország idegrend­szerét,, melynek ha a munkája megbénul, elhat a test. A közszolgálati alkalmazottak létminimumának megadása tehet egyet je­lent az ország fenntartásával. — tVKeisz Manó köszönti a Kansz vezetőségét mint szives házigazdát, amiért gondoskodtak ró­la, hogy a kereskedők, iparosok és más társadalmi osztálybeliek is felkereshessék ezt a szép helyiséget. Az emiitettek'is szí­vesen jönnek el,, csak jó ennivalót és jő italt adjon az Otthon méltányos áron. — Most jött haza Bécsből, ahol szintén ta­pasztalhatta,, hogy mivel lehet üzleteket teremtenie. — Szesztay Zoltán a iisztvi­iselők második otthonának tekinti a helyet, amely altruisztikus alapon állva módot nyújt kartársainak arra,, hogy közös ügyei­ket megbeszélhessék. — Hoffmann László (és Erdélyi Gábor a fiatalság tettrekészsé­gét tolmácsolták. — Dr. .Walter, Géza fő­titkár helyettes hatalmas beszédben foglal­kozott a Kansz kebelében folyó tömörítő munkáról Magáról tudja, hogy, vannak olyanok, akik akadályozva vannj(kj az itt­léteiben — hiszen ő ís most jött be. a. Vasúti állomásról — de azt is tudja,, hogy azok szintén szivükön viselik közös ügyein­ket. Poharát a fejlődés derekánáüő Kansz további sikerére üriti és köszönti Rima­szombatliy Géza miniszteri tanácsost,, va­\ lamint özv. Pataky Károlynét, az étkezde üzletvezetőjét, akiknek szintén nagy érde­meik vannak a mai nap megtarthatásában. Üdvözletét küldi a sajtó embereinek is, akik felismerték,, hogy a közszolgálati alkal mázolták sorsa és az ország jövője egy j mától elválaszthatatlanul egybe van forrva. Hiszen csak Nyíregyházán 1600 Kansz tag van. A lelkes hangulat a záróráig tartotta együtt a közönséget, amely még akkor is két termet töltött be, amidőn a szívesen muzsikáló Mantu Aladár teljes zenekará­nak kiadta a jelszót, hogy most már mu­száj távozni. i Papp-Váryné emlékezetét idézték fel Nyíregyháza asszonyai. A Mansz nagysikerű kulturestje. Sasi Szabó Liszló a , hőslelkü magyar asszonyokról." Nyíregyháza, november 10. A Nyirvidék tudósítójától. X A Mansz nyíregyházi fiókja vasárnap este 6 órakor tartotta az ev. főgimnázium dísztermében azt a kulturestet, amelynek kiemelendő száma a Magyar Hiszekegy köl­tőjének, Papp-Váry Elemérné, Sziklay Sze­rénának méltatása volt. A templomi percek áhítatával kisérte figyelemmel a kultures­tén egybegyűlt lelkes közönség, Bertha Ilo­nának szavait s részvéttel és sajnálattal gon­doltunk mindazokra, akik ezekben a ma­gasztos pillanatókban nem lehettek együtt az ünneplőkkel. A kulturest az állami tanító­képző intézet ifjúságának énekkari számával kezdődött meg. A Hiszek egy költőjét mél­tató ünnepen a tanitónövendék ifjúság az alkalom nagyszerűségének mély átérzésével Lukács Béla igazgató vezetésével tökéletes, megkapó erejű kidolgozásban adta elő a magyar feltámadás himnuszát. A Hiszekegy elhangzása után Sasi Szabó László, ügyvéd, lapunk főszerkesztője mondotta el magyar lelkének legbensőségesebb megnyilatkozásá­val az ünnepet megnyitó beszédet. A hős­lelkü magyar asszonyokról beszélt. Azok­ról, akiknek arany vitézségi érem méltán járna, vagy legalább is egy-egy nemzetiszínű kokárda a hódolva elismerő magyar nemzet­től. A hőslelkü magyar asszonyokról beszélt áhítatban halkuló mondatok zsongó szavai­val, azokról, akik a-világháború évében ide­haza, a gazdasági fronton, a rettentő gondok és aggódások gáztámadásában küzdöttek a lisztjegyek, cukorjegyek, kenyérjegyek csa­tárláncaival, a gondokkal: lesz-e ruhácska a gyermeknek, meleg szoba a családnak, azokról, akik számára szinte mássá lett az időszámítás, mert az időt egyik levél érke­zésétől a másikig számították. Ezek előtt a hősi magyar asszonyok előtt meghajtja a hó­doló elismerés lobogóját. A nagy bibliai asszonyokra gondol, a Mansz asszonyai utó­dai azoknak, akik nem futottak meg a fel­feszített igazság holtteste mellől. A Mansz asszonyai utódai Eger, Munkács asszonyai­nak, akik férjük mellett fegyverrel küzdöttek otthonukért, hazájuk lobogójáért, és utódai azoknak a bibliai asszonyoknak, akik elsők voltak a húsvét reggelén a feltámadás hirde­tésében. Hogy a Mansz asszonyai ezek a bib­liai asszonyok, ebben megerősíti szervezke­désük, egyesületük szelleme. A férfiak szer­vezkedésében mindig van valamelyes osztály­érdek, a Mansz a nagy magyar ideálok hir­detésére szervezkedett, de nemcsak hirdeti az eszmét, hanem munkálkodik is, ideálok kulturáit összekapcsolja a gyakorlati kivi­tellel. Ezért meghajtja az elismerés lobogó­ját az egyesület előtt és sok szerencsét kíván | működéséhez. A Mansz nagy nemzeti értékére rámu" \ tató rendkívül hatásos megnyitó után Zeien­ka Sári megkapóan szép zongoraszáma kö­vetkezett. Chopin E-moll polonaise-enek kompozícióját biztosan átfogó, finomságait meleg művészi lélekkel átéreztetni tudó, tehnikai tekintetben és értelmező erőben egyaránt értékes előadást nyújtott, amelyért meleg ovációban részesítette a lelkesen tap­soló közönség. Most a kulturest kiemelkedő mozzanata, Bertha Ilona előadása következett. Olyan volt ez az előadás, mint az Istentisztelet. Áhí­tatot, megilletődést keltő, az eszmények vi­lágába vonzó ! Egy csodálatosan gazdag ma­gyar nagyasszony, magyar költő lelkének csarnokában jártunk Bertha Ilona kalauzo­lása mellett. Megérettük, hittük, hogy Papp­Váryné lelkivilága akként bontakozott ki költészetében, hogy küldetése volt a Magyar Hiszekegy megírására. Bertha Ilona köny­nyekig meghatotta a síri csendben figyelő hallgatóságot Papp-Váryné költői utjának, lelke virágos, borús melegségének, napfé­nyes, hivő, csodás magasságainak érzékelte­tésével. Most pedig oldozzuk meg saruinkat — mondotta — a Hiszekegy-hez közeledünk, így tért a költeményes virágos utain a ma­gyar oltárhoz, a Magyar Hiszekegy-hez, a melyet a közönség felállva hallgatott meg. A nemcsak tárgyánál fogva vonzó és tartalmas, de formai művészet tekintetében is klasszikusan szép előadást meghatottan köszönte meg a közönség. Most Fábry Ignác kir. tanfelügyelő csen­gő tenorja szólalt meg. Búsongó, szabadsá­got áhitó gyönyörű irredenta dalokat adott elő nagyhatással, lelkesítőn. Forró tapsok jelezték a dalok átérzését és a lendületes dalokat meg kellett újráznia a bérces Erdély­ben szülőföldjét sirató szépszavu előadónak. Az ünnep magasztos hangulatába stílu­sosan illeszkedett dr. Garay Gyuláné Ru­zsonyi Kató, aki Vajda János »Husz év mulva«, »Jelenések«, majd Szathmáry István: A kő dalol, és végül Arany János : Rendület­lenül c. nagyszerű költeményeket szólaltatta meg. Garay Gyuláné a legsúlyosabb szavú, a legmélyebben járó magyar költeményeket választja előadásául, hogy megmutassa mi­lyen egyszerűek ezek a dalok is, ha azt a megértőiélek világosságát vetítjük a zengő sorok mélyére, ha kellő intenzitással, találó melódiával és tempóval szólaltatjuk meg őket. Ez teljesen sikerült az előadónak és a gyönyörű költemények egész pompájukban bontakoztak ki. Ünneplő taps köszöntötte a »Rendületlenül« c. óda elhangzása után a kiváló előadót, majd az állami tanítóképző­intézet kis zenekara sorakozott fel és Laka­tos Zoltán dirigálásával szebbnél szebb ma­gyar dallal fejezte be a lelkesítő kulturestét amelyről a közönség azzal a kívánsággal tá­vozott, vajha minél többször alkalma volna ilyen ízig-vérig magyar műsora kultur-estén való részvételre. A szerencse katonái Főszerepben: Normann Kerry és Anna O'Nilsson Izgalmas amerikai kalandor dráma

Next

/
Thumbnails
Contents