Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-11 / 258. szám

J&immÉK 1914, november 11. tay Zoltán vármegyei főügyész a Kansz alelnöke és dr. Ragó József törvényszéki biró ,a Kansz ügyvezető-elnöke ültek. — Hozzájuk csatlakoztak azután csoport elnökeik,, vagy titkáraik vezetésével a tanügyi,, igazságügyi, postás ,vasutas, vármegyei, városi, mérnöki, állategészségügyi, kórházi,, dohánybevállóhivatali, nyugdíjas csoportok tagjai. Képviselve voít a katonai és rendőri tisztikar ís. "A kereskedők és iparosok vezetői is ott voltak. A toasztok sorát dr. Zeienka Lajos tiiszelnök nyitotta meg. Keresztelőre jöttünk,, ugy mond, amelyen azonban nem a Tisztviselő Otthont ünnepeljük,, amelynek bölcsője már régen rengett a Bocskai-utcán, sőt a kisded már a gyermekbetegségeken is átment, hanem ünnepeljük az uj helyiség létesítését, amely társadalmi kapcsot képez. Köszönti a társadalom különféle osztályából ideseregletteket, de köszönti a tisztviselőtársakat is. Az együttérzésre üriti poharát. Brenner Mihály törvényszéki biró a hazafias kötelességek fontosságát méltatta. A menekültek szónokaként üdvözölte dr. Zeienka Lajost és a Kansz egész tisztikarát,. amiért lehetővé tették, hogy itt menedékhely létesülhetett. — Dr. Ragó József a fokozatos fejlesztés szükségességét hangoztatta. Eleinte csak az altruisztikus alapon való élelmezést kívánta a szövetség megvalósítani. Ma már ott tartunk,, hogy külön lisztviselőtermeket lehet létesítem. A könyvtár és olvasóterem felállításának fontosságát méltatta. — Bálint Károly, a különféle társadalmi egyesületek nevében köszöntötte az Otthont,, ahol antiyiTiely van, hogy az asztaltársaságokat is vendégjogon szívesen láthatják,, amiként azt dr. Zeienka Lajos is kifejtette. — Medgyessy. László a kollegiális érzést és az egyenlő elbánást méltatta,, amely a Kansz egyik ékessége. — Fekete Jenő hivatásából kifolyólag tudja, hogy milyen fontos a vidék szempontjából az Otthon,, megnagyobbítása, ahol az intelligens középosztálynak papoknak,, jegyzőknek, tanítóknak, orvosoknak szokott a találkozóhelye lenni, — .Vargha Ferenc arra mutatott rá, hogy a tisztviselőikar képezi az ország idegrendszerét,, melynek ha a munkája megbénul, elhat a test. A közszolgálati alkalmazottak létminimumának megadása tehet egyet jelent az ország fenntartásával. — tVKeisz Manó köszönti a Kansz vezetőségét mint szives házigazdát, amiért gondoskodtak róla, hogy a kereskedők, iparosok és más társadalmi osztálybeliek is felkereshessék ezt a szép helyiséget. Az emiitettek'is szívesen jönnek el,, csak jó ennivalót és jő italt adjon az Otthon méltányos áron. — Most jött haza Bécsből, ahol szintén tapasztalhatta,, hogy mivel lehet üzleteket teremtenie. — Szesztay Zoltán a iisztviiselők második otthonának tekinti a helyet, amely altruisztikus alapon állva módot nyújt kartársainak arra,, hogy közös ügyeiket megbeszélhessék. — Hoffmann László (és Erdélyi Gábor a fiatalság tettrekészségét tolmácsolták. — Dr. .Walter, Géza főtitkár helyettes hatalmas beszédben foglalkozott a Kansz kebelében folyó tömörítő munkáról Magáról tudja, hogy, vannak olyanok, akik akadályozva vannj(kj az ittléteiben — hiszen ő ís most jött be. a. Vasúti állomásról — de azt is tudja,, hogy azok szintén szivükön viselik közös ügyeinket. Poharát a fejlődés derekánáüő Kansz további sikerére üriti és köszönti Rimaszombatliy Géza miniszteri tanácsost,, va\ lamint özv. Pataky Károlynét, az étkezde üzletvezetőjét, akiknek szintén nagy érdemeik vannak a mai nap megtarthatásában. Üdvözletét küldi a sajtó embereinek is, akik felismerték,, hogy a közszolgálati alkal mázolták sorsa és az ország jövője egy j mától elválaszthatatlanul egybe van forrva. Hiszen csak Nyíregyházán 1600 Kansz tag van. A lelkes hangulat a záróráig tartotta együtt a közönséget, amely még akkor is két termet töltött be, amidőn a szívesen muzsikáló Mantu Aladár teljes zenekarának kiadta a jelszót, hogy most már muszáj távozni. i Papp-Váryné emlékezetét idézték fel Nyíregyháza asszonyai. A Mansz nagysikerű kulturestje. Sasi Szabó Liszló a , hőslelkü magyar asszonyokról." Nyíregyháza, november 10. A Nyirvidék tudósítójától. X A Mansz nyíregyházi fiókja vasárnap este 6 órakor tartotta az ev. főgimnázium dísztermében azt a kulturestet, amelynek kiemelendő száma a Magyar Hiszekegy költőjének, Papp-Váry Elemérné, Sziklay Szerénának méltatása volt. A templomi percek áhítatával kisérte figyelemmel a kulturestén egybegyűlt lelkes közönség, Bertha Ilonának szavait s részvéttel és sajnálattal gondoltunk mindazokra, akik ezekben a magasztos pillanatókban nem lehettek együtt az ünneplőkkel. A kulturest az állami tanítóképző intézet ifjúságának énekkari számával kezdődött meg. A Hiszek egy költőjét méltató ünnepen a tanitónövendék ifjúság az alkalom nagyszerűségének mély átérzésével Lukács Béla igazgató vezetésével tökéletes, megkapó erejű kidolgozásban adta elő a magyar feltámadás himnuszát. A Hiszekegy elhangzása után Sasi Szabó László, ügyvéd, lapunk főszerkesztője mondotta el magyar lelkének legbensőségesebb megnyilatkozásával az ünnepet megnyitó beszédet. A hőslelkü magyar asszonyokról beszélt. Azokról, akiknek arany vitézségi érem méltán járna, vagy legalább is egy-egy nemzetiszínű kokárda a hódolva elismerő magyar nemzettől. A hőslelkü magyar asszonyokról beszélt áhítatban halkuló mondatok zsongó szavaival, azokról, akik a-világháború évében idehaza, a gazdasági fronton, a rettentő gondok és aggódások gáztámadásában küzdöttek a lisztjegyek, cukorjegyek, kenyérjegyek csatárláncaival, a gondokkal: lesz-e ruhácska a gyermeknek, meleg szoba a családnak, azokról, akik számára szinte mássá lett az időszámítás, mert az időt egyik levél érkezésétől a másikig számították. Ezek előtt a hősi magyar asszonyok előtt meghajtja a hódoló elismerés lobogóját. A nagy bibliai asszonyokra gondol, a Mansz asszonyai utódai azoknak, akik nem futottak meg a felfeszített igazság holtteste mellől. A Mansz asszonyai utódai Eger, Munkács asszonyainak, akik férjük mellett fegyverrel küzdöttek otthonukért, hazájuk lobogójáért, és utódai azoknak a bibliai asszonyoknak, akik elsők voltak a húsvét reggelén a feltámadás hirdetésében. Hogy a Mansz asszonyai ezek a bibliai asszonyok, ebben megerősíti szervezkedésük, egyesületük szelleme. A férfiak szervezkedésében mindig van valamelyes osztályérdek, a Mansz a nagy magyar ideálok hirdetésére szervezkedett, de nemcsak hirdeti az eszmét, hanem munkálkodik is, ideálok kulturáit összekapcsolja a gyakorlati kivitellel. Ezért meghajtja az elismerés lobogóját az egyesület előtt és sok szerencsét kíván | működéséhez. A Mansz nagy nemzeti értékére rámu" \ tató rendkívül hatásos megnyitó után Zeienka Sári megkapóan szép zongoraszáma következett. Chopin E-moll polonaise-enek kompozícióját biztosan átfogó, finomságait meleg művészi lélekkel átéreztetni tudó, tehnikai tekintetben és értelmező erőben egyaránt értékes előadást nyújtott, amelyért meleg ovációban részesítette a lelkesen tapsoló közönség. Most a kulturest kiemelkedő mozzanata, Bertha Ilona előadása következett. Olyan volt ez az előadás, mint az Istentisztelet. Áhítatot, megilletődést keltő, az eszmények világába vonzó ! Egy csodálatosan gazdag magyar nagyasszony, magyar költő lelkének csarnokában jártunk Bertha Ilona kalauzolása mellett. Megérettük, hittük, hogy PappVáryné lelkivilága akként bontakozott ki költészetében, hogy küldetése volt a Magyar Hiszekegy megírására. Bertha Ilona könynyekig meghatotta a síri csendben figyelő hallgatóságot Papp-Váryné költői utjának, lelke virágos, borús melegségének, napfényes, hivő, csodás magasságainak érzékeltetésével. Most pedig oldozzuk meg saruinkat — mondotta — a Hiszekegy-hez közeledünk, így tért a költeményes virágos utain a magyar oltárhoz, a Magyar Hiszekegy-hez, a melyet a közönség felállva hallgatott meg. A nemcsak tárgyánál fogva vonzó és tartalmas, de formai művészet tekintetében is klasszikusan szép előadást meghatottan köszönte meg a közönség. Most Fábry Ignác kir. tanfelügyelő csengő tenorja szólalt meg. Búsongó, szabadságot áhitó gyönyörű irredenta dalokat adott elő nagyhatással, lelkesítőn. Forró tapsok jelezték a dalok átérzését és a lendületes dalokat meg kellett újráznia a bérces Erdélyben szülőföldjét sirató szépszavu előadónak. Az ünnep magasztos hangulatába stílusosan illeszkedett dr. Garay Gyuláné Ruzsonyi Kató, aki Vajda János »Husz év mulva«, »Jelenések«, majd Szathmáry István: A kő dalol, és végül Arany János : Rendületlenül c. nagyszerű költeményeket szólaltatta meg. Garay Gyuláné a legsúlyosabb szavú, a legmélyebben járó magyar költeményeket választja előadásául, hogy megmutassa milyen egyszerűek ezek a dalok is, ha azt a megértőiélek világosságát vetítjük a zengő sorok mélyére, ha kellő intenzitással, találó melódiával és tempóval szólaltatjuk meg őket. Ez teljesen sikerült az előadónak és a gyönyörű költemények egész pompájukban bontakoztak ki. Ünneplő taps köszöntötte a »Rendületlenül« c. óda elhangzása után a kiváló előadót, majd az állami tanítóképzőintézet kis zenekara sorakozott fel és Lakatos Zoltán dirigálásával szebbnél szebb magyar dallal fejezte be a lelkesítő kulturestét amelyről a közönség azzal a kívánsággal távozott, vajha minél többször alkalma volna ilyen ízig-vérig magyar műsora kultur-estén való részvételre. A szerencse katonái Főszerepben: Normann Kerry és Anna O'Nilsson Izgalmas amerikai kalandor dráma