Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-29 / 274. szám

2 JÍMMM.ÍU&M 1924. november 29. Az örökhaszonbérlet intézményes megvalósítása Elhárítja a fő dreform végrehajtásának nehézségeit. A mai idők legnagyobb problémája a földbirtokreform. A magyar mezőgazdasági föld egészséges megosztása,, jövedelmezősége százezrek jóléte és az egész magyar gazdasági étet jövője függ ennek helyes, a termelés érdekeire figyelemmel lévő végrehajtásától. A földreform végrehajtásának igen érdekes módjára vifágitott ró gazdasági és politikai életünk egyik kiválósága, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — Arra keli törekednünk, hogy a földbirtokreform végrehajtása körül ólálkodó veszedelmeket elhárítsuk s a korszakot alkotó reformot intézményes uton megvalósítsuk . t — A vagyonváltsági földeket nem lehet elvenni attól a rendeltetésétől, amelynek szánták s igy nem lehet — sem idők multával visszaadni a régi tulajdonosoknak — sem kincstári kezelésbe nem lehet bocsátani. • Egy hírlapi közlemény keretében nehéz ezt a kérdést kellőlegfcnegvilágitani, de akinek gazdasági és jogászi ismeretei vannak, az könnyen áttekintheti az örökhaszonbérleti rendszer kérdését. A vagyonváltsági földek egyrészét örökhaszonbérleti formában kell átadni az arra alkalmas egyéneknek. Az örök haszonbérlet formáját maga a szó magyarázza. Az örökéletű állam,, egy örökéletű, mert egymástól öröklő generációnak egy bizonyos bér ellenében átadja a vagyonváltsági földet. Az örökhaszonbérletbe adott ingatlan örökölhető, sőt bizonyos formátumok mellett elidegeníthető. Miután azonban az ingatlantulajdon gazdaságosabbá tétele a többtermelés érdekében beruházásokat igényel,, az örökhaszonbér tőkésített összegének egy része törfesztéses kölcsön formájában az ö r ö kha s zonb ér 1 ő,nek beruházásra volna visszaadandó. — A beruházás az örökhaszonbérletnek tartozékát képezi mindaddig, amig az örökhaszonbérlő azt letörlesztené. Letörlesz"tés vagy a kölcsön gtornőja esetén a felülépitmény az örökhaszonbérlő tehermentes tulajdonába menne át s igy az örökhaszonbérlő részéről az állammal szemben csak az örökhaszonbér fizetése maradna s az volna kötelező . Az örökhaszonbér,, miután az idők folytonosságáról,, — örökbérről van szó, egy mérsékelt összegben vagy természetbeni szolgáltatásban szabható meg s igy az uj földhöz-juttatolt legalacsonyabb megterheléséről van szó. Az államnak, ez ingatlanok garanciájára s az örökhaszonbér évenként befolyó tételére támaszkodva módjában van egy oly külföldi termelési kölcsön felvétele, amely törtesztéses termelési kölcsön, a beruházások céljaira, az örökhaszonbérlő rend elkezésér e bo cs átlátnék. Az uj földhöz juttatottak — bármennyire is kiköti á földbir

tokreform, csak kis arányban rendelkeznek olyan tőkével, amelyből ingatlan és ingó beruházásaikat be tudják szerezni. Igy a tőke elégetlenségéből származik a termelés tökéletlensége s a sántító gazdálkodás. — Ezért beszélnek a kárörvendők a földbirrokreform válságáról, sőt csődjéről. Az uj gazda rövidlejáratú kölcsönnel spekulációba kergeti magamagát s igy gazdaságában előbb-utóbb a gazdasági depresszió, a hiány s végül romlás köszönt be, A kezdő gazdaságot csak minimális s hosszú esztendőkre beosztott kötelezettségekkel lehet terheini s ezeknek a kötelezettségeknek teljesítését intézményesen szerzeil 'és szervezett termelési kölcsönnel tehet és kell alátámasztani. Bármely megoldási problémához nyulunk, bőségesen hallunk ellenérvekét, legtöbbször gáncsvetést. Aki azonban látja a földbirtokreform válságai s a válság nyomában ott ólálkodó csődöt,, annak az örökhaszonbérlet intézményes megvalósításával s annak lehetőségeivel is keli foglalkoznia . Zsúfolt ház tapsolta végig

1 a premierjét. Szombat, vasárnap, hétfőn láthatja még — Menyas^onyí ajándékot kap Csépány Jenő fényképésztől (Bessenyei-tér 7.) 6 levelező-lap után 1 darab I8x24-es 6 darab 18x24-es után 1 dar

Hb 30x40-es nagyítást. Délután 3 órától a felvételek villanyvilágításnál készülnek. 3x — Munka köpenyek minden nagyságban 185 e

zer K, gépész öltöny 175 ezer K. Gólya Áruház, Zöldség-tér. A madarak világából. Irta: Vertse Albert. IV. Magyarország madárvilága a délkeleti madárfaunához tartozik, ahhoz a faunához, amely Délolaszország, Balkánfélsziget, Kisázsia, Palesztina, szóval a Földközi tenger keleti medencéjére terjed ki. Ezt mutatja az a tény, hogy nálunk fészkel a kócsag, a gödény, a selyemgém s hogy eljön hozzánk a szép, egzotikus színezetű sáskapusztitó, a pásztormadár. * A madaíSk a természet háztartásában igen fontos szerepet játszanak, ök vannak hivatva arra, hogy azt a sok, ránk nézve kártékony állatot pusztítsák s a tulszaporodásban meggátolják. Alig van olyan rovar, féreg, amelynek meg ne volna a hivatott ellensége a madárvilágban. És ezek annyira képesítve vannak erre, oly tökéletesen vannak fölszerelve, hogy őket e ténykedésükben emberi találmány nagyon nehezen pótoihatja. Erre a képességre természetesen évezredes fejlődés folyamán tettek szert. Testüknek azon részei és tulajdonságai fejlődtek és tökéletesedtek, amelyekre neki szüksége volt a lét föntartására bizonyos körülmények között. Igy a legkülönbözőbb szinben és alakban, a legkülönbözőbb — hogy ugy1 mondjam — munkára képesített madáralakokkal találkozunk. Az északi s a déli sarkkör egyik érdekes és jellegzetes madara az alka és a pinguin. Ezek a madarak sziklaszigeteken élnek, melyen rajtuk kivül alig van valami növényi és állati élet. Repülni ennélfogva nem érdemes. Nincs táplálék, amiért érdemes volna, repülni ennélfogva nem is tudnak, de ismeretien előttük a félelem is. E madarak táplálékukat a tenger vizéből nyerik, tehát egész testük a vizi élethez alkalmazkodott. Lábuk megizmosodott, megnyúlt s korcs szárnyuk is afféle segítő uszó készülékké alakult át. E buvármadarak ellentétei a kitűnően repülő sirá'yok, vagy a mi fecskénk, amely félnap is képes a levegőben röpködni a táplálék után. Délafrika strucca versenyre kél a paripával, olyan jó futó,- ellenben repülni egyáltalán nem tud. Középamerika jellegzetes madarai a kolibrik, olyan életet élnek, mint a méhek : ugyanis virágból nyerik a táplálékukat. A virágban lévő nektár és a sok apró bogár után repdes a csillogó kolibri sereg hajnaltól késő estig. Az egyiknek hosszú, megnyúlt csőre van, hogy a mélyen fekvő nektárt elérhesse; a má siknak meg olyan picike, hogy az már csak a legapróbb szúnyog fölcsipésére alkalmas. Egyik-másik kolibri tollazata oly fényes, ragyogó, mint valamely drágakő, mert csak ilyen pompás öltözettel tud beleilleszkedni I környezetébe. Tavaink egyik igen ritka gázló-madara | a gólyatöcs. Ennek a madárnak a lába kö' rülbelül teste hosszának másfélszeresét teszi s igy aránylag mély vizbe is begázolhat a táplálék után. Az erdei szalonka a csőrét mozgatni tudja s a végével oly finoman tud tapintani, mint mi az ujjaink hegyével. Szüksége van erre, mert táplálékául a földi giliszták szolgálnak, melyeket ugy kell néki kitapogatni az erdők puha talajából. A mi meggyrágó nevezetű, jó veréb nagyságú madarunknak olyan erős csőre van, hogy a kemény meggy magot, — melyet cipősarokkal is nehezen roppant össze az ember, — ez a madár csak ugy kihámozza. A színbeli alkalmazkodásra igen szép példa a mi jégmadarunk. Ez az egzotikus, szép madár a patakok halainak réme. Egy a viz fölé hajló száraz ágra ülve mozdulatlanul lesj a pisztráng-i vadékokat s ha csalóka színe nem volna, a tiszta vizű patakok éber lakóit nehéz volna kijátszania. E kis madár alulról nézve ugy fest, mint egy száraz, sárga levél, felülről nézve pedig azúrkék szine egybeolvad a patakok hasonló szinezetü csillogásával s igy védve is van a ragadozó maa Diadalban Előadások kezdete: pénteken 7a5, 7, 7a 10, szombaton V>3,5

, 7a8, 7a 10, vasárnap 7a3,5, V28, 7a 10. Diadalban