Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-29 / 274. szám

>924. november JÍXWMÍOK& A kereskedők és iparosok nagygyűlése. Kívánják az o«ztrák forgalmi adórendszer bevezetését Tiltakoznak a munkásbizto sitási jáiuléhok tervezett felemelése ellen. Akinek panasza van a munkasbiztositó ellen, jelentse a Kamaránal. Debrecenből jelentik: Vasárnap délelőtt 10 órakor tartották meg a kereskedők is iparosok az érdekképviseletek áltat egybehívott naggyüLésükel: Debrecenben,, a Bika nagytermében. A gyűlést Szent-Királyi Tivadar kamarai elnök nyitotta meg és vezette. — Megnyitó beszédjében megindokolta a gyűlés összehívásának szükségeségét, majd átadta a szót dr. Diczig Alajos kamarai segédtitkárnak. • Dr. Diczig beszédjében rövid 'történeti visszapillantás után ráfért a forgalmiadó rendszer kritikájára s megindokolta először általános szempontból, majd a nagykereskedelem,, kiskereskedelem, nagy. ipar és kisipar nézőpontjából a forgalmiadó mai rendszerének tarthatatlanságát. — Előadása második részében ismertette az osztrák rendszert főbb alapeheiben s beszédje első részének fonalát követve, itt is reámulatott arra, hogy mennyiben előnyösebb az osztrák rendszer áitalános szempontból,, majd a kereskedelem és ipar egyes rétegeinek nézőpontjából. Nagv figyelemmel és élénk tetszéssel kisért előadásának végén előterjesztette határozati javaslatát, mely a következőképen szól: Debrecen sz .kir. város kereskedőinek és iparosainak az Arany Bika nagytermében 1924. évi november hó 16-án tartott naggyülése tekintettel a stabil korona következtében az eddigi forgalmiadó rendszerben eredetileg is meglévő organikus ba jok fokozott kiütközése miatt bekövetkezett tarthatatlan helyzetre,, mely ugv a nagykereskedelmet,, mint a kiskereskedelmet,, valamint a nagyipari és kisipart működésében akadályozza, Tulajdonképeni hivatásától elvonja,, állandó meggyanusitásnak leszi ki, versenyképességét cáökkenti, a rizikó nélküli tisztességtelen elemeket favorizálja, épen ezért feltétlenül szükségesnek tartja a forgalmi adó jelenlegi rendszerének sürgős megváltoztatását, illetőleg ebben a kérdésben tett többszörös miniszteri Ígéretek mielőbbi megvaiósit isái. Hangsúlyozza a naggyülés azt, hogy a kereskedelem és az ipar a forgalmi adó további fenntartásának szükségességét pénzügyeink szanálása szempontjából a szanálás befejeztéig belátja, a velejáró terheket vállalja, azonban "épen a szanálás érdekében is feltétlenül kívánatosnak tarlja egy olyan rendszer bevezetését, amely ugyanazon pénzügyi eredmény biztosítása mellett technikai keresztülvitelében sokkal simább, kereskedelmi é.s ipari életet tulajdonkénem hivatásától nem elvonó és a gazdaságpolitikai és termelési követelményekkel sokkal számottvetőbb rendszer. "Minthogy pedig az ebből a szempontból már Ausztriában kipróbált -s l'őbb alapelveiben helyesnek H célszerűnek talált osztrák fázis rendszer a leghelyesebb, a naggyülés a rendszerváltozást legfőbb alapelveiben az osztrák minta szerint kívánja keresztül vitetni. Elhatározza továbbá a naggyülés, hogy ilyen értelemben felír az illetékes minisztériumokhoz, megkeresi a társérdekkőpviseleteket, érdekképviseletei u'ján állandóan napirenden tarlja ezt a kérdést,, ugy a sajtón keresztül,, mint röirpatokkal igyekszik a reform útját egyengetni. Ezután Zelinger Ede beszélt a munkásbíztositási jái u'ékok felemelésének indokolatlanságáról. Határozati javaslala a következőképen hangzott. 1. Ugy a munkásbiztosító törvény elavultsága, mint az 1907. óta fölhalmozott és ma már szinte áttekinthetetlen rendelet anyag szükségessé teszi a munká

sbiztositási intézmény mielőbbi megreformálását és a törvény átdolgozását szakerők, gyakorlati emberek és orvosok, bevonásával. 2. Mig ez meg nem történik, tiltakozik a naggyülés bármily arányú járulék emelés ellen, 3. Kívánjuk az önkormányzat sürgős visszaállítását, a politikai befolyás elleni megfelelő biztosítékokkal. I. Az adminisztráció egyszerűsítését. Az írásbeliség redukálását. 6. Büntetési szankciók enyhítését. 7. A feltétlenül szükséges nyomtatványok díjtalan kiszolgáltatását. 8. Az inproduktiv kiadások csökkentésével a betegellátás megjavítását. 9. Érzékenyebb bánásmódot a hivatalokban. 10. Hátralékok után járó késedelmi kamat mérséklését. II. A pénztári feleslegnek a pénztári kerület charitativ intézményébe való befektetését. 12. A beteg ambulancia helyes és a közegészségügy követelményeinek megfelelő kibővítését és berendezését. Nagy ilózsef kereskedő, társulati főtitkár kérte Zelinger halározati javaslatának azzal való kibővítését, hogy a magán alakulásit betegsegélyző pénztárak továbbra is fennmaradjanak . Szent-Királyi Tivadar bejelentette, hogy a határozati javaslatokat részletes indokolással a kamara fogja az illetékes minisztériumokhoz eljuttatni. Egyben kérte,, hogy akiknek a munkásbiztositő ellen valami panaszuk van, azt a kamaránál jelentsék be, hogy a kamara annak orvoslása érdekében interveniálhasson. Ezután a gyűlést bezárta. ^^^uuivusiiafKuiamifiiiiiitiHiaiiiiiiniiitiiiiiiiiiitiiiiiiiitiiiiiuiiiiiiiiiaitl 1 Férfi kötött mellények ] vm Jáger alsóruhák, keztyük | Fodor Ferenc és Társai j cégnél. ^tlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllN — Fiu iskolaöltönyök és köpenyek, külön nadrágok legolcsóbb beszerzési forrása a Góíya Áruház, Zöldség-tér 8. daraktól. Ismeretes előttünk a pacsirta vé- { dő szine, amely éppen olyan, mint a görön- ' gyös föld, melyre, ha lelapul, még az élesszemü kabasó yom is gyanutlanul repül el fölötte. j * E különféle alakú, színezetű, különféle munkára képesített madarak túlnyomó része reggeltől késő estig a rovarokat pusztítja. És mindezt a mi javunkra ! Szinte fölbecsülhetetlen az a haszon, melyet rovarirtó madaraink nekünk hajtanak. Egy cinege egy napi élelmének a súlya egyenlő a saját testének súlyával. Elképzelhetjük, hogy ezek a madarak mennyi kukacot, bábot pusztítanak el évente. A legjobb féregpusztitó madaraink : j a cinege, a poszáta-félék, a csuszkák, a fakúszók, azonban mindjobban pusztulnak. Az oka pedig ennek az, hogy nincs elég fészkelésre alkalmas hely. A mai erdőgazdaság nem tűri a korhadt, vagy korhadó odvas fákat, mely éppen az odulakó hasznos ma- j darainknak nyújt fészkelésre alkalmas he- ! lyet és védelmet az időjárás viszontagságai ; ellen. A fák, a bokrok irtása mind elősegíti _ apró énekeseink pusztulását, ezzel szemben ! pedig kedvező alkalmat nyújt a káros ro- j varok elszaporodására. Mind sűrűbben lép- j nek föl a rovarkárok, melyekkel szemben j alig tehetünk valamit. Tudatára jöttek annak, hogy ilyen esetekben csak a madár segíthet j s a hasznos madaraink megcsappant számát 1 mesterséges uton-módon gyarapítják. Ilyen madárvédelmi intézkedés a mesterséges fé- ; szekodu alkalmazása. A legtöbb esetben azonban nem érnek el vele semmit, mert nem gondozzák s ilyen esetben mindig vagy a mezei, vagy a házi veréb foglal benne szállást. Egy hirtelen zivatarnál aztán százával pusztulnak el, mert nincs hová menekülniök. A másik igen fontos madárvédelmi intézkedés : a madárHetés. Bárki megfigyelheti, } hogy ősszel aránylag milyen sok cinege van. Ez azért van igy, mert ez a kis madár igen szapora, egy évben kétszer költ s egy fészkelésnél 10—12 tojást is rak és igy könnyen elszaporodik. Tavasszal azonban egy erdőrészben alig akad egy—kettő ! Miért van ez ? Nem azért, mintha megfagytak volna, — habár ez a tény is jelentősen csökkenti számukat, — hanem inkább a táplálék hiánya miatt. Télen gyakran előfordul, hogy na" gyobb havazások után enyhébb napok állanak be és a hótakaró lassan olvadni kezd. Ilyenkor hólétől csepeg minden. Ha már most erre hirtelen fagy jön, ami rendszerint ugy szokott lenni, akkor a szabadban minden tárgyat vékony jégpáncél borit s madaraink nem tudnak hozzáférni az eleséghez, melyet éppen a fák repedéseiből, kéregráncai közül kutatnak elő, mely a bogarak lárváiból és petéiből áll. 1£ kis madaraknak elég 24 órai koplalás a zord időben, hogy életmüszereik felmondják a szolgálatot s a • zúzmarás ágról, melyen hangtalanul, összebújva ültek, megdermedve hulljanak alá a hideg hólep el re. * , > r « .( Nagyon, de nagyon sok kis madár leli igy halálát s aki teheti, mentsen meg belőlük annyit, amennyit tud. Mert a kis madarak amellett, hogy nekünk közvetve vagy közvetetlenüi igen nagy anyagi hasznot hajtanak, látásuk lelki gyönyörűséget okoz. De erkölcsi kötelességünk is a madárvédelem, mert madaraink napról-napra pusztulnak. A nagyszabású erdőirtások, a mocsarak lecsapolása megfosztja madarainkat fészkelő helyüktől s igy sok olyan madár, amely valamikor jellegzetes típusa volt a magyar madárvilágnak, ma már csak muzeumokban található. _ , * I ; • ' j ; • - * —11 l i Van még Magyarországon egy pár olyan hely, ahol kicsiben megtalálhatjuk a régi magyar madárvilágot: a Fertő tónál, a KisBalaton mellett és az aldunai mocsaraknál. GENOVÉVA