Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-28 / 273. szám

1924. november 28. Jííimwm Nyirábrány község ünnepe Hegedűs Béla főjegyző 25 éves jubileuma alkalmából. Lélekemelő ünnepség színhelye volt i Nyirábrány község január 22-én„ amikor a község képviselőtestülete diszközgyülés keretében ünnepelte Hegedűs Béla főjegyző működésének 25 éves évfordulóját ! A képviselőtestület délelőtt 10 órator larlotta díszközgyűlését az állami iskola termében. A gyűlésen megjelent a képviselőtestület minden lagja. Képviselve voltak az egyházak,, a tantestület, a nyirábrányi vámőrség',, államrendőrség, Máv. főnökség,, Hangya szövetkezet, Hitelszövetkezet, a nyirábrányi keresztény, nőegylet,, gazdakör. Jelen volt a járás tisztikara és jegyzői kara. A díszközgyűlést dr. Kálnay Zollán főszolgabíró nyitotta meg,, aki rámutatott Hegedűs Béla főjegyző 25 éves működésének eredményére s gyönyörű szavakkai méltatta ezen idő alatt kifejtett tevékenységét s eméíte ki 'azt,, hogy az ünnepelt nemcsak a község hálájára méltó,, de a legutóbbi időben lezajlóit határkiiga- j zitásokkal kapcsolatos ténykedései révén kiérdemelte az egész vármegye elisme'

r r L rését. j A képviselőtestület nevében De- ; sewffy Manó földbirtokos tartotta az ünnepi beszédet. Benne volt ebben minden, ami kárpótlást nyújt 25 éiv munkájáért egy olyan embernek,, aki negyedszázados munkássága alatt a legszebb emberi értékeit adta aniiak a községnek,, amélyiknék a vezetésére hivatva volt. . | Meleg szavakkal méltatta Hegedűs jegyzői és emberbaráti érdemeit a járási jegyző egyesület nevében Perger Endre egyesületi elnök , A közgyűlés lután mintegy 100 terítékes bankett volt,, ahol a hivatalos csokorba az emberi érzelmek "legszebb virágait fűzték az egymás után felszólalók. A járási jegyzői kar nevében Riczkő József nyiradónyi főjegyző köszöntötte az ünnepeitett. Kiemelte beszédében, hogy. ha nehéz volt a 25 év„ amit megjárt, még nehezebb lesz a jövő,, mert százszoros az a munka,, amit a község vezetőjének végezni kell,, hogy Csonkamagyarország életképes legyen s megerősödve reményt nyújtson nagy Magyarország visszaszerzéséhez. Hegedűs Béla működését valamikor a nagy káli ói főszolgabiróságnál kezdte. — Innen lett megválasztva segédjegyzőnek Nyiradonyba. Ambiciózus,, szorgalmas, törekvő munkás ember volt mindig. Mint jegyző,, mint szakember a maga nemében kiváló,, igazi megszemélyesitője volt a magyar falu sorsát szivén viselő,, a közért dolgozni és lelkesedni tudó embernek. — Minden igyekezete községének a felvirágoztatása volt. A diszgyülésen felolvasott 25 évről szóló jelentése élénk dokumentuma annak ,,bár kisebb keretek közölt, mégis mit keh és lehet produkálni egy jegyzőnek. Jelentése élénk bizonysága annak,, hogy a közélet ezer apró magánérdeke között is előmozdilsa községe fejlődését s illem törődve a pillanatok részvétlenségével vagy igazságtalan kritikájával, azon az uton menjen előre,, ami végeredményben mégis meghozza a maga gyümölcsét,, az utódok hálás elismerését. Hegedűs Béla sokat tett a községe fejlődéséért. Személye összefogó kapocs volt a községben s minden községi vonatkozású dologban irányt adott komoly, nyugodt megfontoltsága és képzettsége. Különösen fontos szerep jutott Nyirábránynak a határkiigazitás alkalmával. Már-már ugy volt, hogy elveszítjük ezt a szép határmenti községet s ezzel Szabolcsvármegye is megcsonkul. A legfőbb érdem a Hegedűs Béláé abban,, hogy a határkiigazitó bizottság a mi javunkra 'döntött,, nemhogy elvette volna a községet, de még idekapcsolt Bagamér községtől mintegy háromezer holdat,, amivei a község területe mintegy 19 ezer hold lett Ma Nyirábrány a vármegyének a román határ mellett fekvő legforgalmasabb községe, katonasággal, rendőrséggé!, vámőrséggel s egy Hegedűs Bélával az élén,, aki biztos őre olt a legnagyobb magyar érdekeknek s akinél a 25 éves határkő nem megálló,, hanem uj állomás feíé iránytadó utmutató. Ünneplésében elismeréssel osztozunk , Adonyl. Suhanesz Lajos bútorgyára kárpitos és butorárucsarnoka Nyíregyháza. Üzlet Bethlen utca 5. szám. Telefon 319. Bútorgyár Nádor-utca 11. Telefon 393. Kárpitos üzem Bocskai-u. 35. Telefon 369. Meilékraktár Egyház utca 5. szám. Óriási választék mindennemű bútor és kárpitos árukban. Szolid árak ! szén, Legj-bfo minösegti I

a Ha^lyasaJjai Ormospusztai, Mu csonyi és bármilyen más minőségű borsodi és Porosz valamint hasáb vagontételekben és vágott m^lAíi és kicsinyben a legolcsóbb árban k^plistó Bernáth Sámuel ésTársa cégnél Nvireeyháza. Széchenyi-ut 16. Telefon: 268 nul tovább Görögország felé. Ezen az uton a dankasirály és a kárókatona halad. Eddigi észlelések szerint délkeleti irányban, az erdélyi medencén át csak a fehér gólya hagyja el az országot s tart a Földközi tengeren át Délafrikának. Azon madarainknak — melyek Tunisznál elérik az afrikai partot — egyik része nyugati irányba repül Algíron át Marokkóig és ott az Atlasz hegységben szétszóródik ; a másik rész délkeleti irányban a Nüushoz ér és ott az egész folyam mentén elhelyezkedik. A harmadik csapat azután délnek véve irányát Nigériába megy a Szakozán keresztül. Vannak madaraink, amelyek Délafrikába mennek. Igy ki van mutatva, hogy a dankasirály még a Fokföldön is megfordul. Ez a madár tehát, ha az útját számítgatjuk, megtesz körülbelül 10.000 kilométer utat. i Madaraink legnagyobb része a Földközi tenger medencéjében telel és igen kevés százalék az, amelyik például Nigériába, vagy a Fokföldre megy. Már Olaszországnál megkezdődik a szétszóródás, amely aztán a Földközi tenger egész medencéjére kiterjed és csak az esetleges zordabb időjárás szorítja őket délebbre. Mikor ősszel hazánkból elvonulnak a költözködő madarak, fönt az északi sarkkör, az északi tájak madárvilága is megmozdul. Jönnek, húzódnak lefelé a melegebb tájakra, s igy eljutnak mihozzánk is. A mi telünk az ő számukra körülbelül olyan, mint a mi fecskéinknek Szicília éghajlata. Ha erős hidegek alkalmával Alföldünk tavai befagynak, jakkor a madarak a folyók — többnyire még \ szabad — vizére gyülekeznek s ilyenkor a Dunán a legszebb téli madáréletben gyönyörködhetünk. A jégtáblák között a legritkább bukó és buvármadarak úszkálnak s az ember egy darabka sarkvidéki képet lát maga előtt, melyben, ha a környezet nem is, de a madarak minden bizonnyal sarkvidékiek. Erdőnek, mezőnek is megvan a maga téli vendége. A sok rigó, a pinty félék, zser\sék; a ragadozók közül a gatyásölyv ,éjs a kis Zólyom, ez a féktelen ragadozó, amely még a repülő vadlibát is megtámadja és megöli, habár ő maga akkora, mint egy galamb. A madárvonulásnak igen szép és ritka mozzanatát figyelhetjük meg a Hortobágyon. Jönnek Északoroszországból, Szibériából azok a hatalmas vadliba-falkák, amelyek ezt a főpihenőt valósággal elárasztják. Ilyenkor annyira tömve vannak a hortobágyi tavak vadlibával, hogy a vizet alig lehet látni. Megfigyeltek egyszer három olyan ludcsapatot, — amint a földön pihenve ültek — amelynek egy-egy csapata körülbelül három kilométer hosszú és háromszáz méter széles volt. Megtörténik, hogy egy estén egy húzáson kétszáz vadlibát is lő egy-két vadász. Tavasszal aztán jönnek vissza a vadlibák s jön velük az egész madárvilág, hogy elfoglalják régi fészküket. Jön a hosszú csőrü erdei szalonka, melyet ilyenkor annyi puskás vár dobogó sziwel — és húznak föl hazájukba, az ezer tó országába, a Skandináv félszigetre. Hogy a vadlibák vonulásaik alkalmával milyen óriási utakat tesznek meg s hogy mennyire nem befolyásolják a madarakat elterjedésükben a földrajzi alakulatok, bizonyítják a sarkutazók útleírásai, melyben olvashatjuk, hogy a sarkhoz elég közel — ahol már csak hó és jég van s ők maguk a hidegtől és fáradságtól nem tudnak tovább haladni — még mindig látnak vonuló madarakat, — főképen vadlibákat — nagy csapatokban észak felé vonulni s eltűnni a láthatáron. A régebbi időben ez szolgáltatott okot arra a hitre, hogy az Északi sarkon van egy nagy meleg tó, tele madarakkal és virágzó növényekkel s a madarak oda röpülnek. Ma már tudjuk, hogy ezek a madarak átrepülve az Északi sarkot, Északamerikába mennek. Mikor a madarak oda érnek, itt már virágzó tavasz van, megjönnek a pacsirták, a fecskék, a gólyák és apró madarak ezrei s felcsendül a madárdal a topnrtcn cs a ligetekben. ai ^ GENOVEVA