Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-28 / 273. szám

2 jűa w uÉM m—«——annMi IMI ummm 1924. november 28. Egységes tűzdelem a pánszlávizmus és bolseviz­mus ellen. A Magyar Nemzeti Szövetség prog­ramjának sarkalatos pontja az egész tár­sadalom tömörítése. Esztendők nehéz munkája kellett ahhoz,, hogy a pártpoliti­ka,, társadalmi törekvések, osztály és fele­kezeti különbségek által széttagolt nemzet a tömörülés nagy nemzetfenntartó erejét ne csak felismerje ,és belássa,, de azt a gyakorlati éleiben is valósítsa meg. A Ma­gyar Nemzeti Szövetségnek sikerült kikü­szöbölnie ezeket a nemzetbontó ellenléte­ket s elérnie azt,, hogy. a maga szervezetei­nek az egész csonka haza területén való kiéiptése mellett a fontosabb társadalmi egyesületeket,, számszerint tizennégyet szo­ros kapcsolatokkal magához fűzött s azok­nak egjonás irányítását,, a történelmi ha­tárokért folytatott szellemi küzdelemre kezébe vette. Egy újságcikk szük keretei között lehetetlen a Magyar Nemzeti Szövetség­hez csatlakozott mind a 13 társadalmi egyesület működését és programmját is­mertetni. Ma már ugy oszlanak meg az egyes munkakörök a csatlakozott egyesü­letek iés a központi igazgatás között,, hogy minden egyesület egy-egy rész munkát vál­lat magára abból a súlyos,, küzdelmes fel­adatból, melynek célja a történelmi Ma­gyarország eszméjének megvalósítása. Az emberi test működése — tudjuk — sok szerv külön,, önálló munkájából válik egységessé, harmonikussá. <A si/.iv a vért hajtja az erek komplikált csatornáin a testbe,, az agy, a gondolkozás és érzések központja,, a tüdő, szem, kéz, láb, száj és fülek más és más életfunkciót teljesí­tenek s teljesítményük összesége maga az emberi élet. Minden szerv egyformán fon­tos,, még ha az egyik jelentéktelenebbnek látszik is a másiknál. Egyetlen szerv meg­betegedése az egész test betegségét,, pusz­tulása az egész test kimúlását,, az élet meg­szűnését idézi elő. Amint szüksége van az emberi élet­nek minden szerv pontos működésére,, ugyanúgy szüksége van a társadalomnak,, a nemzetnek arra, hogy az életfenntartásá­ért,, a céljaiért küzdő szervezetek műkö­dése között is meglegyen a zavartalan összhang . A Magyar Nemzeti Szövetség ezt az összhangot teremtette meg akkor,, amikor magához kapcsolta,, a közös nagy nemzeti munkára beszervezte a legfontosabb 14 társadalmi egyesületet. Ez a tönkretett,, megcsalt, porig alá­zott nemzet ma mást nem "is tehet,, csak azt,, hogy a békeszerződésben reá mért igazságtalanságokat a meggyőzés,, a felvi­lágosítás békés eszközeivel tárja a világ plénuma elé,, hogy bebizonyítsa, milyen ártatlanul sújtották az országot,, amikor évezredes határaitól csonkára csúfították, a nemzet életerét a trianoni határvona­í lakkal metszetlék el. A Magyar Nemzeti Szövetség felada­ta meggyőzni a külföld müveit,, megértő é,s az igazságoL becsülő tényezőit arról, hogy virágzó kultura,, a tudományok és művészetek számára örökbecsű értékek, egy jobb sorsra érdemes nemzeti élet in­dultak pusztuIásuak a trianoni béke meg" kötése óla annak eredményeként A Magyar Nemzeti SzöveLség minden eszközt megragad,, hogy. reámutasson arra a veszélyre is,, mély az európai békét, az európai kuIturát,, végeredményben az egész emberiséget fenyegeti azáltal,, hogy a Balkán határát a Duna vonaláról a Kár­pátokig tolta fel a 'békeszerződés szerzői­nek rövidlátása s tűzfészket teremtett Európa szivében. A pánszlávizmus ára­data is merészebben hömpölyög,, mióta a háború előtti országhatárokon keresztül­liasul húzták a trianoni demarkációkat,, s olyan államkereteket hoztak létre,, melyek ledöntötték ennék az európai veszede­lemnek zsilipjeit. t A másik veszély a bolsevizmus,, mely a háború és az azután következő csapásos viszonyok gyúlékony anyagát lobbantotta lángolásra, a trianoni béke óta támadt nyomorban,, a nélkülözésbe sodort töme­gek elégedetlenségében ujabb robbanó anyagot talált. Látjuk, hogy Oroszország­ban egymást gyilkolják a tömegek,, a világ­felforgató agitátorok az egész világon hin­tik mérgező tanításuk magváit. Különösen az utódállamokban kaptak erőre a kom­munisták, ahol politikai pártokat is al­kotnak s a (kormányok kacérkodnak velük, hogy ingadozó hatalmukat egyensúlyozzák velük a különböző és ellentétes pártpoliti­kai "küzdelmek között. Itt elsősorban Csehországra gondolunk,, ahol a kommu­nista párl számottevő tényezővé nőtt s Damokles kardjaként lebegteti a ve­szélyt Középeurópa fölött. Nem fáj ne­künk,, ha a cseh kormány által dédelgetett bolsevizmus egyszer olyan lángot csap, hogy felégeti Csehország amúgy is inga­dozó tartógerendáit,, de a tüz tovább is terjedhet,, átcsaphat a szomszédba is, vé­gigperzselheti az egész Európát,, mert az orosz arany gondoskodott arról,, hogy boni báival aláaknázza az egész kontinenst. Angliában a kommunistákkal Való kacérkodás kormányt buktatott,, de a ha­mu alatt lappang meg a tüz. A békeszerződés revíziójától lehetne várni egyedül,, hogy térjen már végre vissza a lelkek békéje,, melyet Trianonban felkorbácsoltak. Ebez pedig semmi más nem kell,, mint a számottevő tényezők okos belátása,, megértése és igazságérzete!. Ezért az igazságért küzd a Magyar Nemzeti Szövetség . Mikulás vásár Óriási választék! Olcsó árak! Tekintse meg kirakatainkat Divina Illatszertár Zriayi Ilona utca 9 szam. A madarak világából. Irta: Vertse Albert. III. A Föld állatvilágának talán egyik osz­tálya sem bir o/yan elterjedéssel, annyi vál­tozattal, mint a madaraké. Épen ugy meg­találjuk őket a hóboritott hegyóriásokön, mint az alföldek rétjein, ugy a tengerek vi­zén, mint a sivatagban, a sarkkörök dermesz­tő hidegében, s a trópusok forró levegőjé­ben. Épen olyan biztonsággal bukik a ten­ger mélyébe az északi tájak buv&rmadara, mint amilyen biztonsággal repül a fellegek fölé az Andesek kondorkeselyiije. Elterje­désüket, s egyáltalában megélhetésüket bi­zonyos körülmények között legfőképpen az segiti elő, hogy repülni tudnak. És ahol a megélhetés, hacsak időközönként, évszakon­kint is biztosítva van, ott az évszakoknak megfelelőleg megjelenik : a madár. Elterje­désükre nézve pedig éghajlat szempontjából ugyanaz a törvényszerűség áll, mint a többi állatosztályra és a növényekre. Minél job­ban haladunk a sarkok felé, annál inkább csökken a fajok száma, viszont növekszik az egyedek száma. Az Egyenlítő felé haladva ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Színe­zetükre is befolyással van az éghajlat. Minél feljebb megyünk északra, annál egyszerűb­bek, minél jobban haladunk dél felé, annál tarkábbak, színesebbek. ! Péntek-szombat vasárnap-hétfő A madarakat, tartózkodási helyük szem­pontjából, három csoportra osztjuk : állandó, kóbor és vándor madarakra. Állandó és kó­bor madarak ott vannak, ahol az élet fölté­telei, ugy ahogy, az év minden szakában biztosítva vannak. Vándor madaraknak azo­kat a madarakat nevezzük, amelyek az év két főszakát, a téli és nyári évszakot, más­más helyen töltik. Ezeknek a helyeknek a fölkeresésében bizonyos rendszeresség ész­lelhető. Hogy rendszeresség van a madarak vonulásában, az ma már bebizonyított tény. Most már azt is tudjuk, hogy egyik-másik madárfaj körülbelül melyik napon érkezik és távozik. Ez időpontokat az egyes madár­fajok mindig betartják, s ezektől csak az idő­járás szeszélyessége téritheti el őket némi­leg. Az ornithologus azt is meg tudja mutat­ni, hogy egyik-másik madárfaj melyik uton halad téli szállása felé. * Mikor eljön az idő, madaraink készü­lődni kezdenek a nagy útra. A gólyák indu­lás előtt mindig haditanácsot tartanak. Egy nyugodt, védett helyen összese reglenek an­nak a vidéknek a góly ái s miutájn együtt van­nak, az öreg hímek végigvizitálják a csapat összes tagjait. Megnézik, hogy jó húsban vannak-e, kibirják-e a hosszú utat. Amelyi­ket nem találják megfelelőnek, könyörtele­nül kiüldözik a csapatból s ha lehet, agyon is verik. Csak ez után indulnak el a hosszú útra. A mi madaraink elsősorban igyekeznek elérni az Adriai tengert. Azokat az utakat, amelyeken egyes madarak, vagy kisebb cso­portok érik el a tengert, vonulási ösvények­nek nevezzük. Több vonulási ösvény alkotja a vonulási utat és a vonulási utak összetalál­kozásánál előáll a fővonulási ut. A mi mada­raink vonulási utjai, melyeken téli szállá­sukra tartanak, a következők : Azok a madarak, melyek a dalmát par­toknál érik el a tengert, haladnak lefelé a tengerpart mentén, Ostrantónál' átrepülik az Adriát s Délitáliát és Szicíliát érintve s a Földközi tengert átrepülve, Tunisznál érik el az afrikai partot. Ezen az uton a dankasirály, a cankó, a kés kárókatona, a kanalasgém és a vörösgém halad. Azok a madaraink pedig amelyek a quarnerói öbölnél érik el a ten­gert, azok Északolaszországba repülnek és egyesülnek azokkal a madarakkal, amelyek a tenger érintése nélkül jutottak oda. E csapatok azután két részre oszlanak : az egyik rész Délfranciaország érintésével min­denütt a tengerpart mellett Spanyolországba jut el s ott szétszóródik. Ez uton a kormos tZerkö, a szárcsa és főleg a bíbic halad. A másik rész Itálián és Szicílián át szintén Tu­niszba jut el. Ez a leglátogatottabb vonulási 1 ut. Ezen vonul a danka sirály, a paízsos cati­kó, a sársialonka, a vízityúk, a kócsag, a vörösgém, a seregély, a sárgarigó, a mez!ei pacsirta és a többi. Van még egy negyedik! ut, mely az elsőből ágazik el. Tudniillik Ot­rantónál nem megy át Itáliába, hanem vo­Nótás kapitány

Next

/
Thumbnails
Contents