Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-18 / 264. szám

1924 J&ÍW[WÍ& Í9f4. november 20. nem törődve azzal, hogy általa milliók szeméből sajtolnak könnyeket. A liberálizmus és ennek gyermeke a Szociáldemokrácia csak arra törekszik, hogy felforgassa az állami életet, s hogy anarchiát csináljon a társadalmi rendből. Ezzel szemben egyedül a kereszténység gondolatával lehet felvenni a harcot. A kereszténység képes egyedül lerázni a magyar társadalom nyakáról a kisebbség terrorját. Meg kell tehát mutatni, hogy mit tud a kereszténység. Hogy négy év alatt alig tett valamit a kereszténység, annak tulajdonitható, mert sokan voltak, akik a keresztény gondolatot csak jelszónak használták, akik csak az anyakönyvekben keresztények, de nem az életben is. Egyedül a kereszténység képez biztosítékot arra, hogy a gazdasági életben javulás álljon be. Kautski is bevallja, hogy a keresztény középkorban olyan gazdasági élet volt, mint sem azelőtt, sem azóta, azért, mert akkor az emberek az Istent félték, mert az erkölcsi erők dirigáltak. Ha valaha szükség volt, ugy ma szükség van erre^ a szellemre, mert ma nemcsak a gazdasági hanem az erkölcsi élet terén is beállott a krizis. Mit ér e világ minden gazdagsága, kulturája, ha nincs hozzá erkölcsi élet ? A háborúban minden drága volt, csak az emberi élet volt olcsó. A keresztény erkölcs azt akarja, hogy az emberi élet legyen ezután a legdrágább. Ennek feltétele pedig az, hogy vissza kell állítani a tekintély tiszteletét. } ( i Egyik tényezője a tekintély tisztelet helyreállításának a kormányzó személye. Másik tényezője a tekintélytisztelet helyreállításának a nemzeti hadsereg, ennek támogatása a nemzet legszentebb kötelessége. Baj azonban, hogy csak kevesen támogatják a katholicizmust ebben a törekvésében. Az intelligenciára vár az a feladat, hogy vezetője legyen a többi társadalmi osztálynak. A néppel foglalkozni kell, hogy ne idegenek tolják be orrukat még a katholicizmus céljait szolgáló ügyek vezetésébe is. Ha a ma még fennálló differenciát el tudja tüntetni a katholicizmus, ugy megnyerte a csatát. A katholicizmus nemre, korra és társadalmi állásra való különbség nélkül tömöríteni akarja szervezeteiben az egész katholikus 1 társadalmat s fel akarja szabadítani a nemj zetet a radikális, szocialista nyomás alól. De ehhez erős, öntudatos egyénekre van szükség. Sajnálatos tünetnek tartja, hogy a | zsidó sajtó még mindig mételyezi a katholikusok lelkét, mert a mai kathoükusok még mindig nem veszik észre, hogy ellenségét pénzeli akkor, amidőn annak lapjait olvassa. Erős, egészséges katholikus sajtót követel, melyért minden keresztény hozza meg az áldozatát. A Népszava sohasem panaszkodik, mert az nem teng-leng egyik napról a másikra, mert a munkások ezrei támogatják azt. A katholicizmus világítani és életet akar menteni. Erre a munkára mindenkit felkér, még a nőket is, mert a bécsi és londoni ; pé'da igazolja, hogy a keresztény eszmét a ! nők segítették diadalra. HalásZy Caesar dr. beszéde. Halászy Caesar dr. fényeslitkei plébános a vasárnap megszenteléséről mezőgazdasági szempontból — tartott alapos feldolgozásban magvas előadást. Amidőn bekapcsolódik az előtte szóló előadó gazdag gondolatokkal teli beszédének rokon gondolataihoz, rámutat arra, hogy bár a vasárnap megszenteléséhez„ megünnepléséhez,, mint pihenő naphoz fontos gazdasági érdekek fűződnek,, mert az egész héten át végzett nehéz munka után fizikai és lelki szükségesség is ez a pihenés a további munka végezhetéséhez,, de ezen a gazdasági jelentőségen kivül a vasárnap megszentelése vallási követelmény is„ amennyiben fontos-valláserkölcsi jelentősége van. A vallás tanításai érteimében bűn a vasárnap meg nem ünneplése,, már csak azért is, hogy ez az egyetlen nap, amelyen a valláserkölcsi nevelés a leghatározottabban eszközölhető. Különösen pedig áll ez a falu mezőgazdasággal foglalBiaawBaMHBBtEKisBfeiiiar"-» kozó lakosságára. Ez a pihenés és egyúttal a valláserkölcsi nemesilés kölcsönös egymásrahatása, nemzetgazdasági szempontból jótékonyan folyásolja be az egész nemzet gazdasági érdekét. És mivel ezzel szemben azt látjuk,, hogy az anyag imádatában elmerült emberek és sajnos,, sok katholikus is,, a vasárnapot nem pihenésre és lelkigyakorlatokra használja fel,, hanem ezen a napon is az anyag hajhászását üzi„ r követeli akár szabályrendeletileg, akár törvényhozásilag a vasárnap kötelező megünneplésének behozatalát, i Ezt az állam egyik legfőbb kötelességévé | teszi,, mert valláserkölcsi renden épül fel I minden állam. Csak igy lehet kinevelni az emberekből a vak anyagimádatot, csak igy nevelhető lelkükben 1-lkiismereti f ele (ősség,, vallási öntudatj hazaszerelet és áldozatkészség. Mert akik nem tartják meg az Isten törvényeit,, nem tartják meg azok az emberi törvényeket sem. A nagy tetszéssel! fogadott előadást a közönség hosszantartó tapssal és égenzéssel köszönte meg , Névery János a nevelésről. Halászy Caesár után Névery János, a kir. kath. főgimnázium igazgatója tartott előadást a katholikus nevelésről. Az ifjúság lesz — mondotta — hőse vagy sírásója a nemzetnek. A nevelés jelentőségét jól ismerték azok az irányzatok,, amelyek a nemzetet leterítették a keresztény; morál utjáróf. A szabadkőműves «Kelet»ben olvasta: akié az iskola, azé a jövő. Az iskola birtoklása hatalmi kérdés. A katholikus világnézet is csak a nevelés segítségével jut győzelemre. A test és lélek emberének nevelésénél mindkettőre tekintettel kell Lenni. Az ember közösségben é| és igy elsősorban az államrendszer hasznos | tagjává kell tenni. Valamikor az abszolutisztikus államrendszerek idején az embereknek kevés cselekvő erejük volt,, ma már széleskörű aktivitású állampolgárok. Halljuk sokszor a gyülekezési jognak,, a szabadságnak a követelését,, de a szabadsággal a kötelességeknek arányban kell lenni. Ám a «panem et ciroenses»-t kiáltó dologtalanoknál nem jobb az önző kapitalizmus sem, amely érzéketlen a nyomorral, a szegénységgel szemben. Ez sem áll a keresztény morál alapján,, mert elfelejti Lukács evangelista szavát: «akinek sok adatott,, attól sok is követelhető.* Az önző, lelketlen gazdagok sem állanak a polgári öntudat alapján. "Már az iskolában fel kelt ébresztenünk a nemzeti közösség érzését,, annak öntudatát: az állam én vagyok, az állam sanyarú helyzete az enyém, az állam szegénységében én sem duskálkodhatom, míg az állam rabságban van, én sem vagyok szabad. Ezt a nevelést Krisztus szavai szankcionálják: «Szeresd a Te Urad Istenedet,, szeresd felebarátodat» s az állampolgári nevelésnek a vallás a fontos támasza. Ezután az erkölcsi nevelés jelentőségét méltatja Névery János dr. Ez a kor az érzéki bűnök kora. Szegény és gazdag családokban egyaránt ott leselkedik a gyermek és a serdülő ifjú ellen a legsötétebb bün. Az utca porának bacillusai a gyermeknek a lelkét ís veszélyeztetik és szexuális pedagógusok,, orvosok megdöbbentő adatokat tárnak fel a 8—10 éves korukban már megrontott gyermekekről, a kik a jómódú, kényelmes, de könyelmü család áldozatai. A serdülő ifjúságot még nagyobb veszély fenyegeti. Ébredő ösztönét lelkiismeretlenül izgatják az erotikus olvasmányok, a mozi, a szinház, a táncok, a divatosan hiányos öltözet. Az ifjak száa világ legnagyobb filmje