Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-18 / 264. szám

1994 november 18. JVyíryidék. zai buknak el. Valijuk meg őszintén,, hogy minden mai tánc 90 százaléka nem művészi élvezet, hanem közönséges érzéki játék. Ha művészet volna, a régi magyar táncoknak kedveznének. Tóth Tihamér könyvében olvasta,, hogy a sátán raportra hívta rontó szellemeit s az elsőséget a tisztátalanság széliemének adta, mert nála van a legélesebb kard, ő egész nemzedékeket tesz bőnkre. Ezekre a bűnözésekre ellenszert ad a kath. vallás* mely az erkölcs legjobb őA. A protestáns Leibnitz mondotta: nagy jótétemény,, amely hatalmat ad a papságnak a bűnök bocsánatára. A gyónás,, a bűnök töredelmes megvallása segíti a tisztulást, fokozza az ellenálló képességet. — E téren nagy hatással működnek a 'tisztaság leventéit nevelő Mária kongregációk is. A nemzet sorsa függ attól, milyen tisztelettel nézzük a férfi és nő viszonyát. — Minden fegyveres erőnél jobban biztoísitja a nemzet lemmaradásá. a munkaked vtől duzzadó,, tiszta ifjúság. Tőle várhaló, hogy megvalósítja a régi dicső Regnum Marianumot. t Huszár Károly beszéde a katholicizrruis szerepéről a közéletben. Az elnöklő püspök jelzi,, hogy elérkeztek a kongresszus legutolsó pontjához, Huszár Károly nemzetgyűlési képviselő,, a nemzetgyűlés alelnökének beszédéhez. — Amint a Huszár Károly nevét kiejti,, óriási éljenzésben tör ki a hallgatóság annak ellenere,, hogy. a kongresszuson eddig elhang zott előadások figyelmét nagymértékben igénybevették és kiláraSztolták. Amikor pe dig Huszár Károly szólásra emelkedik, hosszantartó lelkes tapssal ünneplik. sDics-értessék az Ur Jézus Krisztus!!* — kezdi előadását. A kongresszuson elhangzott előadások és beszédek az egész kereszténykatholikus kérdést oly sokoldalúkig boncolgat Iák és oly, alaposan kimeriteiték már„ annyi sok praktikus, bölcs eszmét fejtegettek, hogy az ő tulajdonképpeni előadásának témáját,. bár más csoportosilásuan,, de szintén feldolgoz ták. Most az előre átgondolt beszédéi, neki is egészen másképpen kell csoportosítani Ezért is, meg az idő előrehaladottsága miatt is egészen röviden távirati stiius- ( ban fog értekezni. Feladata az,, hogy a kathoiocizmusnak a magyar közéletben való szerepéről szóljon. A magánélet az egyén élete — a közélet a nemzet élete. Ma az egyén semmi — a nemzet minden!! Nyugalmas időkben,, amoiyan bidermayeri korokban, meg lehetett engedni azt,, hogy valaki csak egyéni életei éljen, de a mai zavarosan és vészesen nyugtalan korban hátiérbe kelt, hogy, szoruljanak az egyéni szempontok, mert ma az a nagy kérdés, hogy mi lesz a nemzettel, a csaiáddaf, a vallással és egész életünkkel. Ez a kérdés a magyar katholikus embernek a legelső feladata a közétet terén. A közélet nem párlpoliika, nem személyeskedés a nemzetgyűlésen, de mindannyiunknak: a nemzetnek, a családnak és az egyénnek sorsa, melytől leimmaradásunk es jövőnk függ. A közéletnek a katolicizmussal való kapcsolatát nem mi talál Luk ki, hanem honfoglaló eleink, akik a magyarságot bevezetnék a keresztény kultuiába. Bölcsen belát.ák azt, hogy enélkül sohasem tudtak volna államot alkotni. És hogy a katholikusok Szent István kora után a történelem folyamán mit nyújtottak a nemzelnek iskolákban, neve. lőintézetekben, gazdasági kultúrában, művészetben, irodalomban és tudományban, továbbá épitészeti remekekben, ha mindezt kivennénk a nemzet mérlegéből,, ci PŐÁRUHÁZBAN WTIRBGYHAZA ZRÍNYI ILONH-UTCZA 1 SLÁTT akkor nem lenne-e a mérleg olyan, mint volt a Mifieneumkor. Igen,, a katholikusok voltak ennek a népnek a nevelői. Nem akar mások érdemeiből levonni,, de el kefl ismernie mindenkinek, hogy a katholikusok ez érdemekben több évszázadra tudnak visszatekinteni, mint mások. Ki kellett ezt mondania neki, mint egyházának engedelmes, hűséges és boldog fiának. Majd meggyőzően fejtegeti, hogy a keresztény felekezetek ne egymás ellen, hanem egymás mellett haladjanak a nemzet. belső és külső ellenségei elnémitása érdekében. — Kívánja, hogy a többi keresztény felekeze!ek is minél teljesebben fejtsék ki erejüket. — Ha van. is árnyalati ellentét közöttük,, az csak befelé van a hit terén és higyje minden felekezet azt, hogy az övé a legigazabo, de kifelé legyenek egyek. Békességnek kell lenni egymásközött, mert aki egymás ellen uszitja őket, az árulója a magyár ügynek. A vallás terrénuma az,, ahol nem ismer tréfát és beleszólást és ne vegye zokon senki, hogy ők katholikusok, hűek az egyházukhoz és boldogoknak érzik magukat,, hogy a katholikus egyháznak tagjai. Csupa engedetlenségből nem engednek beleszólni hagyni e téren maguknak. Az ősi katholikus álláspontból egy cseppet sem engednek. Ezzel kapcsolatban erélyesen visszautasítja annak a protestáns lelkésznek a meggondolatlan kiszólását, amelyet nemrégiben egy evangélikus országos gyűlésen, az ország szine előtt tett a katholi- ' kusokrót, amikor azt mondta, hogy »a katholikusok sem nem keresztények, sem nem magyarok» — es ajánlja neki,, hogy gondoskodjék magának vénségére egy lakásról — a Lipótmezőn. A napokban pedig egy «naturbursch», né v szerint Nagy Ernő képviselő, azt az indítványt tette a parlamentben, hogy csináljanak egy uj, egységes vallást. A Hadúr tisztetekére fehér lovat áldozzon minden kisgazda a portáján. Azt üzeni Nagy Ernőnek, hogy amint a mult történelmi nagvjai Önmagukat is képesek voltak feláldozni eszméikért,, ő is ennek a fehérló-vallásteóriánák az érdekében azt kívánja az uj vallásalapítótól, hogy a Miéríó módjára előbb önmagát áldozza fel. Ezeknek a bolondgombáknak a kiirtásáért van szükség a a katholikus naggyüiésskre. Rátér a mult egyházpolitika küzdelmeire, amelyekben egy Zichy Nándor gróf a felekezetnél, küliség és más veszedelmes javaslatok törvénybeiktatása ellen tört lándzsát,, felhívja az ország figyelmét azoknak meszszemenő nemzetrontó kihatásaira; akt már akkor, ezelőtt 30—35 évvel megjósolta a bekövetkezendőket. Mert a "lörvénybeiktatás után következtek a csűhásoknak elnevezett papok, a bőrkabátos földbirtokosok,, a tízezer holdasok, a bagolyvárnak elcsufolt egyetem ellen intézett brutális támadások, amelyek annyira is elvetemedtek,, hogy az ország hercegprímását megtámadták akkor a Muzeum-kertben a liberális ország nagy tetszése mellett, sőt körmenet alkalmával az apácákat 'inzultálJavitásokat elfogadunk. ták és az oltári szentséget is veszélyeztették, amelyet nekik, kísérőknek kellett testük árán megvédeni. Ekkor ke'e'ke

ztek a Galilei-körök, a kereszt eltávolítása az egyetemekről és egyáltalán mindazok a mérges dolgok, amelyek az országot a végromlásba vitték. — Akkor erény volt az egyház támadása és az volt a jutalom érte, hogy jól ment a dolga a támadónak. A mi lomhaságunk, hogy ezek megtörténhettek és hogy odafajulhatott,, hogy, a forradalom elkövetkezhetett és az ország házában az elnöki székbe suszterlegén}' ülhessen, aki azt mondta ott, hogy most pedig spongyával le fogjuk törülni a magyar nemzet ezeréves múltját. Majd megrázóan, eleven fájó sziliekkel ecseteli a kommün sok-sok gyászos emlékű bűnét, okozott szenvedéseit,, amelyek csak a keresztény magyarság együgyű bárgyúsága folytán keletkezhettek. ~És most, azt hiszik, feledve vannak ezek és mernek a forradalmak szereplői bíráskodni ő felettük, katholikusok felett, akik az országot megmentették. Igen, ezek ismét készülődnek. Nem csinál pártpolitikát, de figyelmeztet és óv. Mert sokkal nagyobb borzalmaknak nézünk eléje, ha az országrontók ismét térhez jutnak. Anglia lerázta a nyakáról a munkáskormányt és ezzel megszüntette a III. internacionálé veszedelmét Európa felett. Miniszterelnöksége idejének nehézségeit ecseteli. A román megszállást és az ország kaotikus és lerongyolódott helyzetét és az abból kivezető utat az államfő személyének megválasztásáváf. Azután a szanálás kérdésénél kifejti, hogy nem "a kölcsönösszeg völt a legfontosabb itt,, liánéin az érintkezés közvetlen felvétele a külfölddel. Most már csak az a kérdés, hogy az ország lakossága, hogy fog idebent viselkedni. A keresztény, nemzeti gondolatnak minden téren való megvalósítását kéri az országtól. Legyen vége a kilengéseknek. Nem ötven, sem hetvenöt, hanem százpercentes királyságot akar,, mert a köztársaság végét jelentené ennek az országnak. A szent korona fényét kell helyreállítani. Bár most nem tartja időszerűnek ezt a kérdést bele vetni a közéletbe. Ha annak az ideje eljön, alkotmányos uton, közmegelégedésre kell ezt a kérdést elintézni. Ez a magyar katholikus politika. Az osztályharc álláspontját elutasítja. Fogjanak össze abban a gondolatban, hogy egy, hitnek, egy hazának a gyermekei, akkor fel tudjuk épileni a nemzet nagy épületét újra, újból fel fog virágozni Szent István birodalma. Ebben a katholikus nőkre váró nagy szerepet ismerteti Kéri a katholikus intelligenciát, hogy vezetőszerepét híven töltse be azzal, hogy templombajáró legyen,, jó példát adjon a népnek, törődjön ügyes-bajos dolgaival, mert csak igy lesz a nép bizalommal iránta. .«Demokratikus korban élünk, akár tetszik, akár nem és a konzervatív eszméket és törekvéseket csak demokratikus formákban valósithatjuk meg.<i A közönség lelkes éljenzése mellett ünnepli Énekes János kanonokot, akinek áldozatkészségéből és apostoli buzgóságából emelkedtek az uj harangok a toronyba. Kívánja, hogy e

zek a harangok a nemzetnek ne lélekharangjai legyenek,, hanem figyelmeztesse az élőkét a nemzet őrök életének kötelességeire. Ez a két harang összecsendül ma Nagymagyarország minden katholikus harangjával,, melyekre ráhul a Kárpátok fenyőgalya,, a nyugat borostyánja, Erdély gyopára, Dél őszirózsája, szomorú füzága és Fiume pálmaága. Hufl a virágerdő,, siratja a meghalt magyarokat és figyelmezteti az élőket Jön ELMO LINCOLN a világ legerősebb filmszínésze Jön