Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-18 / 264. szám

1524. nnvember 18. JWfílK!Bfi& 3 vágy teljesülhessen, minden magyar katho­likusnak tisztában kell lenni történelmi ta­nulságok alapján a jelen feladataival szem­ben önmagával. CzfiUler Je nő dr. beszéde. A nagy hatást kiváltó, mélyen szántó előadás utan Huszár Károlynak programba vett, de a vasárnapi kongresszusra áttett felszólalása helyett az elnöklő püspök Czett­ler Jenő dr. nemzetgyűlési képviselőt, köz­gazdasági egyetemi tanárt kéae fel előadása megtartására. Czettler dr. a keresztény nem­zetgazdasági kérdéseket fejtegetve nagy­szerű meglátással mutat rá az anyag és szellem kölcsönös egymásrahatásának lát­szólag kis jelentőségű, de valójában m'égis nagyérdekü és manapság igazán időszerű problémájára. Nem tartja közömbösnek sem az egyén, sem a közösség érdekében, hogy pl. a mozdonyt egy bolseviki vagy kapita­lista vezeti-e, vagy a keresztény katholikusi önzetlen és ideális világnézleti erkölccsel te­litett lélek. Nagyszerű áttekintéssel fejte­geti a történelem gazdasági eseményeit kap­csolatban a katholicizmus döntő és vezető Szellemével. Mindannyiszor rámutatva arra, hogy ez a szellem volt az, amely a gazda­sági erkölcs züllését megállította és meg­tisztította az ujabb fejlődés alapjául. Ki­fejti a társadalom gazdasági ellentéteinél e szellemnek kitűnő nivelláló hatását. Végül odakövetkeztet, hogy mi magyarok, sem a Kelet tulajdont nem ismerő vad bolseviz­musa, sem pedig a Nyugat lelketlen kapi­talizmusa felé nem orientálódhatunk, ha­nem a keresztény erkölccsel telitett gazda­sági politika lehet egyedül helyes álláspon­tunk ugy az egyesek, mint a nemzet ér­dekében. Lelkes éljenzéssel fogadott élőadása után Klekner Károly dr. kórházi igazgató­főorvos a katholikus öntudatról tartott ala­pos pszicho'ógiai feldolgozásban meggyőző előadást. Kifejti azt, hogy a katholikus ön­tudat a legszorosabb kapcsolatban áll a ma­gyar nemzeti öntudattal, nemcsak a törté­nelem folyományaképpen, de a jelen sú­lyos viszonyainak a meggyógyítása érde­kében is. A különböző keresztény felekezeti öntudatoknak a nemzet egyetemes céljai megvalósítása érdekében való együttműkö­désének hazafias kötelességét hangsúlyozta. A lelkes éljenzéssel fogadott előadás után az énekkar Jakvzb József karnagy ve­zetése mellett Zsaskovszky mély szépségű Pápai himnuszát adta elő, melynek végezté­vel a katholikus kongresszus első napja le­zárult azzal a szent beszéddel, amelyet Páter Veress mondott el a templomban. Felszentelik az uj harangokat. Másnap tiszta kék égbolt, napsugaras novemberi vasárnap. A róm. kath. templom előtti téren ezernyi nézőközönség tolong, hogy részese legyen annak a ritka látvány­nak, amelyet az uj harangok f elszállása nyújt Szent János és Szent József harangja gyö­nyörűen felékesítve várja a nagy pillanato­kat. Gondos leánykezek virágruhába öltöz­tették a harangokat, örökzöld füzér, hófehér krizanténumok, nemzetiszínű szallagok bo­rítják be mindakettőt. Nyolc órakor bent a templomban csendes mise kezdődik, majd megkezdődik a harangok felszentelése, a melynek ősi szertartását Kriston Endre püs­pök végzi teljes segédlettel. A szentelés után a püspök a templom Iépcsőzetére lép és erő­sen csengő hangon szárnyaló beszédet mond J a harangok visszatérésének jelentőségéről. Kriston püspök beszéde. A világháborúban az volt talán a leg­fájdalmasabb, mikor a templomok tornyaiból eivitték a harangokat, mintha a templom nyelvét tépték volna ki. Sok helyen sirva ki­sérték ki a felvirágozott harangot s olyan fájdalmas volt ez, mintha tüz pusztította volna el a templomot. Megkapó jelenetnek volt tanuja. Egy siketnéma kislányt a némák iskolájába adott édesatyja. Egy évig nem látta, csak az évzáró vizsgán nyitott ajtót rá. A kislány, mikor egy évi távollét után viszontlátta édesatyját, hangot adott, sikolt­va borult karjaiba. A harangok visszatérését ennek az édesatyának végtelen boldogságá­val fogadják a nyíregyházi hivek is. Ezeket a harangokat a plébánosnak, Énekes János kanonoknak pé'dátlan áldozatkészsége hoz­ta létre, az ő szeretetének izzása öntötte. Az ő intő szava kong a harangokban, ő sir, ő örvendez együtt veletek e harangok szavá­ban. És az áldott lelkű jóttevő nem fogad el köszönetet híveitől. Egyet mégis óhajt, hogy ezután még több odaadással hallgassa­nak szavára. A főpásztor ezután egyenkint aposztrofálja az uj harangokat. Te, Szent János harangja — mondja a püspök, — hir­desd áldott emlékezetét a nagynevű bíbo­ros főpapnak, hazánk kiváló fiának, aki e nemes iziésü templom alapitója volt. Oltsd a lelkekbe azt a hithüséget, jótékony szere­tetet, mely őt jellemezte. — Te pedig, Szent József harang — bus szóval hirdesd az ár­vák, özvegyek sírásával azok üzenetét, akik meghaltak, hogy hazájuk naggyá legyen. Vigasztaljon zengő szavad : hogy »lesz még egyszer ünnep a világon«, hogy a minket fojtogató határ, nem is határ, csak tövisko­szoru az ezeréves Hungária vérző homlo­kán s hogy e töviskoszorutól sincs messze a húsvét dicsőségteljes reggele. A hivők ezernyi sokaságának lelkére hull a főpásztor szép magyar mondásainak harmata, sokan könnyezve hallgatják a visz­szatért harangokról szóló megindító szava­kat. Ez a megilletődés teljessé lesz, mikor a r. kath. vegyeskar Jakab József karnagy poétikus szövegű és a zengő harangok mu­zsikáján játszó üdvözlő dalát adta elő. A gyönyörű románizlésü templombejárat előtt a virágos Szent József harang mellett, mint az áhítatos szivek pacsirtadala csengett a női hangok ezüstje, amelynek hátterében az erdő fáinak és távoli mélyszavu harangoknak zúgásával zendült a férfihang. Az énekkar meghatóan szép előadása után a főpásztor és kísérete a templomba vonult és kezdő­dött a főpapi szent mise. Közben a szerelők megkezdték a harangok felhúzását. Fölszáll­tak a magasba a virágos harangok. Bent á templomban pedig az ünnepi nagy misén a katholikus ének- és zenekar Jakab József karnagy vezetésével Max Filke miséjét adta elő a nagy pillanatokhoz méltó bensőséggel. Az orgonánál Vertse K. Andor, lapunk fe­lelős szerkesztője ült. Szent mise után a főpap áldást osztva vonult a plébániára az aranyos baldachin alatt. Katholikus kongresszus ci vár­megyeházán. A főpapi iszent mise után a katholikus nap résztvevői a vármegyeháza dísztermébe vonulnak. Előkelő, diszes közönség tölti meg zsúfolásig a gyönyörű termet. Főpapok tábornokok, törzstisztek, Szabolcsvármegye, Nyíregyháza város polgári társadalmának előkelőségei, a katholikus világ asszonyai­nak, férfiainak reprezentánsai jöttek el, hogy meghallgassák a katholikus világfelfogás nagy szószólóit. Meleg, bensőséges éijen hangzik fel, mikor Kristóf Endre püspök kí­séretével bevonul és helyet foglal az elnöki emelvényen. A főpásztor Mikecz István alis­pán, Huszár Káro.y volt miniszterelnök kö­zött ül, Mikecz István alispán mellett P. Veres domonkosrendi főnök, Marnó Gyula esperes, Bencs Kálmán dr. kormányfőtaná­csos, Virányi Sándor vármegyei főjegyző, Huszár miniszterelnök mellett Énekes János kanonok prépost-főesperes, Konthy Gyula dr., Frühwirt Mátyás nemzetgyűlési képvi­selő, Halászy Caesar esperes, Névery János kir. katholikus főgimnáziumi igazgató ülnek. A háttérben a papság helyezkedik el. A r. kath. gyermekkar a Magyar Hiszekegyet ad­ja elő, majd Kriston Endre püspök megnyitja a kongresszust és felkéri Frühwirt Mátyás nemzetgyűlési képviselőt előadásának meg­tartására. Früwirt a kongresszus lelkes éljenzésétől fogadva kezdi meg beszédét, amely a következő. Frühwlrth Mátyás beszéde. Minden kornak eszméi visszatükröződ­nek a gazdasági életben. A legutóbbi évszá­zadnak is volt olyan eszméje, mely vissza­tükröződött a törvényhatósági, politikai, gazdasági és családi életben. Ez az idea nem más, mint a liberális gondolat. A liberális gondolat a túlzott szabadságot vitte be mindenüvé, még a gazdasági életbe is. A liberális gondolat előtt nincs tízparancsolat Akik hatalmasokká váltak, nem féltek sen­kitől s lelkiismeret nélkül cselekedtek. Azonban eljött ennek az ideának a csődje, mert erkölcs nélkül összeomlik a világ. Lehetetlen a világot a keresztény er­kölcs nélkül irányítani. A liberalizmus gyá­rosa csak arra törekszik, hogy minél több hasznot húzzon a tőkéből, a " munkásból, APOLLO Hétfőn-kedden HARRY PIEL a XX század legnagyobb bravurszinészével általán is közkivanatra: A HAVASOK FIA Regényes történet 6 felvonásban. I. Az örök hó birodalmában. II. A vadorzók karmaiban. IIL A fekete posta. IV. A két piszto y. V. A váratlan utas. VI. Terlan bosszú a. Előadások kezdete: 7 és 9 órakor. Hétfőn Lázadás a Columbián Kedden Tengertörténet 5 felvonásban. Főszerepben: VIOLA DANA. a Diadaltan Manőverházassá^, szökik a nőm a Diadalban a Diadaltan Vígjáték 6 felvonásban. Főszerepben : LIA MARA.

Next

/
Thumbnails
Contents