Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-18 / 264. szám

2 jftimwi^L iy*4. november 18. A kaiholikus kongresszus. „Ecce sacerdos magnusl' — A püspök ünnepélyes fogadtatása. — A szombati kongresszus lefolyása a ,Koroná"-ban. — Szén*. beszéden a templomban — A haranguK elfoglaijóK régi helyüket. — Ünnepi *enes szent mise. — A kongresszus második napja. — A bankéit. — Eucharisztikus körmenet. — Te deum lauűamus. Nyáregyháza, november 17. Saját tudósítónktól. i A harangszentelési ünnepséggel kapcsolatosan az Országos Kathodkus Szövetség áital rendezett kétnapos kongresszus méreteiben impozáns, lefolyásában pedig méltóságteljes volt. Régóta nem volt a nyíregyházi katholikusságnak olyan meleg, bensőséges ünnepe, mint az elmúlt két nap, ameiyen megerősödtek a hitben és az öszszetartozandóság érzetében, s emelkedtek a vezető nagy szellemek iránti tiszteletben és megbecsü-ésben. A gyönyörű és felejthetetlen ünnepségről, amelynek megrendezése az Énekes János praepost kanonok, főesperes plébános fáradhatatlan, odaadó munkája, tüdósitónk a következőkben számol be: Kriston püspök megérkezése. Kriston Endre dr. felszentelt püspök pénteken este érkezett Nyíregyházára s szombaton délelőtt hivatalos látogatásokat tett. A püspök Énekes János praepost kanonok vendége volt s szombaton délután 3 órakor a paróchiáról vonult be a templomba, teljes főpapi ornátusban, helybeli urak által, vitt baldachinum alatt, az iskolás gyermekek sorfala között. Amint átlépte a Samassa érsek által építtetett gyönyörű templom küszöbét, a kóruson fölzendül az »Ecce sacerdos magnusl amelyet a róm. kath. vegyes ének- és zenekar, továbbá a katonazenekar adott elő Jakab József karnagy vezetése és Vertse K. Andor orgonakisérete mellett. Az áhítatos akkordok zengése betölti az egész templom és a jelenlévő hivők szivét. Az üdvözlő ének elhangzása után 'Páter Veress László Domonkos-rendi szerzetes lép a szószékre és mond mély hatást keltő szent beszédet az életből merített aktuális témával. Amint véget ért a templomi szertartás, kevéssel 4 óra után a »Korona«-szálló nagytermében gyűltek össze a katholikus hívek', hogy meghallgassák a kongresszus szónokait. 'A kongresszus /. napja. A y>Koron

av. nagytermében fölállított pódiumon a következő sorrendben helyezkednek el a kongresszus vendégei és szónokai: Kállay Miklós dr. főispán, Kriston Endre dr. püspök és Huszár Károly volt miniszterelnök, a nemzetgyűlés alelnöke között foglal helyet. Tőlük jobbra Ernszt Sándor dr. pápai praelátus, Klekner Károly dr. kórházi főorvos, Frühwirth Mátyás nemzetgyűlési képviselő, Konthy Gyula dr. városi főorvos, egyházközségi világi elnök, balra pedig Czettler Jenő dr., a közgazdasági egyetem tanára, nemzetgyűlési képviselő, Mikecz István alispán, Vizy Miklós dr. érseki titkár, Páter Veress László szerzetes és Énekes János praepost kanonok, egyházközségi egyházi elnök foglalták el helyeiket. Az énekkar »Hiszekegy«-e után, amelyet Jakab József egyházi karnagy vezényelt el, Énekes János praepostkanonok lép elő és a következőket mondja: Énekes kanonok beszéde. A templomból jöttünk ide — kezdi meg beszédét Énekes János — ahol Isten áldását kértük tanácskozásainkra. De most is temp. lomban vagyunk, mert templom az a hely, ahol ennyi bus magyar sziv egyesült egy közös nagy eredőbe, hogy meghallgattatásra találjon az egek uránál. Egy ősi szabolcsi kúrián néhány nappal ezelőtt, egy évezredes tölgyfa alatt az a kijelentés hangzott el egy férfiú ajkáról, akinek a magyar nemzet vezetésében ma igen nagy szerepe van, hogy az egész világon nagy küzdelem folyik most -u kereszténység és a materialista Marxizmus közök, s bár az eredmény nem kétséges, addig még nagyon sokat kell szenvednünk. Hamis evangéliumot hirdet az, aki egyforma vagyont, egyforma jólétet ígér a hiszékenyeknek, mert az Üdvözítő ezt nem tette soha. Az önzést kell kiirtani az emberi szivekből s helyettük a szeretetet és megértést visszaállítani. Erre pedig nem képes sem Marx, sem a szabadkőművesség sem a judaizmus, amely csak egyetlen nép vallása lehet, hanem csak a kereszténység. A katholicizmus a maga óriási rendszerével és bámulatos egységével leginkább képes öszszetartani a keresztény lelkeket, s ez a lelki egység, ez a katholikus öntudat erősiti majd meg a nemzeti érzést, amely hivatva van a régi Magyarországot talpraállitani. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Énekes János felkérésére Kriston püspök megnyitja az ülést. Tolmácsolja Szmrecsányi Lajos egri érsek üdvözletét, aki a hercegprímás őeminenciájának aranymiséjén való részvétel miatt nem jöhetett el. Hasonló okból maradt el Miklósy István hajdudorogi gör. kath. püspök is. Ezután örömmel üdvözli a katholikus társadalom megjelent hivatott képviselőit s az ülést megnyitottnak nyilvánítja. Ezután Kállay Miklós dr. főispán üdvözli nagy hatást keltő beszédben a kongresszuson megjelent előkelőségeket, majd Bencs Kálmán dr. polgármester, m. kir. kormányfőtanácsos üdvözli a vendégeket, különösen pedig Kriston Endre dr. felszentelt püspököt, aki mint szabolcsi származású, legközelebb áll városunkhoz. Két hónappal ezelőtt — úgymond — az egész ország meghajtotta az elismerés lobogóját Nyíregyháza város gazdasági és kulturális fejlődése jölőtt és adott kifejezést annak a mondhatni csodálkozásnak, hogy itt nálunk a keresztény felekezetek milyen türelemmel viselkednek egymással szemben. Amikor Isten áldását kérem a kongresszusra, egyúttal azt is kérem, hogy ez a szellem továbbra is fennmaradjon a keresztény felekezetek között. (Éljenzés és taps.Jyb Kriston Endre dr. megköszöni az üdvözléseket, majd Konthy dr. világi elnök olvassa fel sikerült eszmefuttatását a katolicizmusról, majd indítványozza, hogy táviratban üdvözöljék Horthy Miklós kormányzót, Csernoch János dr. bíboros hercegp«imást és Szmrecsányi Lajos dr. egri érseket. Az indítványt a gyülekezet egyhangúlag elfogadta. Ernszt Sándor dr. beszéde. Ezután Ernszt Sándor dr. praelátus, nemzetgyü.ésí képviselő a katholicizmus történelmi hivatásáról tartott nagykoncepcíóju előadást Rámutat arra, hogy a mai katho" likus nagygyűléseknek az a célja, hogy az ott elhangzó előadások felszólítsák a katholikus testvéreket, hogy elsősorban valóban bensőséges katholikus életet éljenek. Hogy valóban így éljenek, olyan bensőséges katholikus érzésekkel, gondolatokkal és cselekedetekkel, mint a müveit Európa legkiválóbb katholikusai. Ennek elérésére pedig a minél bensőségteljesebb vallásos élet szolgál. A benső lelkivilágnak világnézeti meggyőződését kell elsősorban magyar katholikussá tenni. Ha pedig ez megtörtént, akkor ennek a meggyőződésnek külsőleg is kifejezést kell adni. Csak e nagyszerű harmónia lehet az a magasztos felemelkedés, amely összeköt bennünket az Istennel és Hazánkkal. Az ily értelmű magyar katholikus ember nemcsak a templomában és a temetőjében lesz katholikus, hanem minden téren, ahová az élet nagyobb és apróbb körülményei vezetik; elsősorban a családját teszi igaz magyar kathoükussá, azt a családot, amely alapja és fenntartója a nemzeti államnak. Az ilyen katholikus ember a piacon, az üzletben, a gazdasági élet minden küzdelmében és a szellemi és erkölcsi élet minden harcában magyar és katholikus lesz. Ekkor lesz boldogság az igazságért való küzdelem is, amely küzdelmekre csak az emberi szellem képes. Ekkor fog eredményesen érvényesülni szivének minden értéke és jellemének minden kincse önmaga és embertársai javára. Lerójja így állandóan és meg nem szűnve a nemzet iránti nagy kötelességeit is. A magyar katholikus élet eme belső és külső röneszánszának a jelenben támasztott követelményeinek ecsetelése után a történelmi múlt nagy tanulságait ismerteti. Különösképen kiemeli a 19-ik század viharos korát, melyben a szabadság, a nemzeti szabadság vágya fogta el a lelkeket. Ez az eszmeáramlat egyes országokban, mint nálunk is végeredményében nemzeti megújhodást hozott, de egyes államokban elfajulást és tévutratérést is eredményezett. Itt azonban a katholicizmus mindig megtette a maga kötelességét. Képes volt a hatalmas Bismarckkal és Vilmos császárral is szembe helyezkedni, kik az uj eszmeáramlatra nagyon keveset ügyeltek. Nem készültek el arra, hogy a téves, de szellemi irányú tanokkal, csak szellemi uton, szellemi fegyverekkel kell és lehet csak küzdeni. Hogy a katholicizmusnak az akkori fellépése — csak egy-egy példányt szemléltetve, — mily eredményes volt, bizonyítják a legutóbbi idők mozgalmai, amelyek Németországban nem tudták a kommunizmust győzelemre vinni a nemzet felett, úgyannyira, hogy Bismarck örökében ma katholikus politikus ül. Ugyanez a helyzet Ausztriában. És ugyanezen katholikus ellenállás buktatta meg a magyarországi kommünt is. Majd felsorakoztatja az egész világon a katholicizmus kulturát teremtő hatalmas alkotásait; a párisi Notre Dámot, a milanói, kölni dómot, a római remekeket, stb. Amikor pedig a kulturának örökbékét kereső szándékai kérdését érinti és kifejti, hogy addig nem lehet béke a világon, amig Magyarország elrabolt ezeréves részeit vissza nem szerezzük, a közönség percekig tartó óriási tapsban éljenzett. Hogy pedig ez a HARRY PIEL A HAVASOK FIA A XX-ik század legnagyobb bravurszinészének legjobb filmje!