Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-21 / 241. szám

1924 október 21. MMmmtK sírját koszorúzták meg s Margittay Gyula I pénzügyi titkár mondott emlékbeszédet. Délután a városházán közgyűlés volt, amelyen Polnisch százados ismertette a rudniki harcokat, este pedig banketen vettek részt a 65-ösök. A rudniki csata leirását sorozatosan közöljük a következőkben: A volt cs- és kir. 65-ik gyalogezred harcai 1914' okió? ber havában. i I. A lembergi nagy csata után Conraá a magyar-osztrák haderő zömét merész elhatározással a San vonala mögé rántotta viszsza az óriás túlsúlyban lévő orosz tömegek elől. Ezen átcsoportosításunk leplezése oly tökéletesen sikerült, hogy az oroszok erejük javarészével az Erdős Kárpátokba visz. szament Boroevics-hadsereget követték. A miskolci 15-ik gy. hadosztály kötelékébe tartozott 65-ik gyalogezred, mely a pukarcówi balsiker után Komarów alatt és Magierównál már több mint két hete győzedelmesen küzdött az egyre nyomasztóbbá váló orosz túlerővel, szeptember 15-én lépte Sant- Naklónál és Przemysl—Pruchnik—Blatzowa—Sryzów—Zaklycinen keresztül vezető, fáradalmas menetek után szeptember 27-én érkezett az ezredtörzzsel Charzewicebe. Ezen hátramenet állandó esőben történt és ennek következtében gyakran kimaradó élelmezés mellett az ezred teljesítőképességét erősen igénybe vette. — A Zaklyczinben töltött hét azonban épp elegendő volt arra, hogy a kötelékek rendeztessenek, felszerelés kiegészíttessék és uj erőre kapjanak a viharverte Ludwig-bakák. Október 4-én, Őfelsége nevenapján reggel 5 órakor a 15-ik gy. hadosztály, mint a József Ferdinánd főherceg vezérlete alá került IV-ik hadsereg tartaléka megkezdte az előnyomulást a San felé. Hadosztályparancsnokunk Schenk vezérőrnagy, dandárnokunk Mark József ezredes volt, ki majdnem állandóan köztünk időzve, minden örömünkben és bánatunkabn osztozkodott és ezért tisztnél—közvitéznél egyaránt határtalan szeretetnek és tiszteletnek örvendett. Ezredünket Blosche Henrik százados, az I-ső zászlóaljat Balázs Géza százados, a II-ikat Macasy Antal százados és a III-ikat eleinte Dávid József százados, ki időközben már szintén megtért a menyei nagy hadseregünkhöz, később Fritsch Ottó százados vezényelte Az ezred egyesitett géppuska-osztagát Polnisch főhadnagy vezette. — Tarnowon keresztül menetelve, október 6-án Przedszlawnál átléptük a Wislokát, melyet sürü reggeli köd boritott és mindkét partján már ujjnyi vastag jég vont be. — További előnyomulásunk Kolbuszowán—Wola-Raniszówkán ke resztül, az erősen felázott utakon, a legkülönbözőbb nehézségekben bővelkedett és az ezred erőállapotát gyorsan lerontotta. Október 13-án szakadó esőben értünk a Sanhoz, melynek keleti partján a több helyütt égő falvak és majorok kísértetiesen világították be az éjszakát és intőén tanúskodtok tüzérségünk hatásos munkájáról. A ruda-i vasútállomás melletti erdőben, szabadtáborban töltött éjszaka után ezredünk mint hadosztálytartalék, ide-odatolatott a San mentén. Október 14-én Dembnónál készenlétbe helyeztetett, hogy a Sanon való átkelést a XlV-ik hadtesttel egyetemben kierőszakolja. Ez a kísérlet sok száz derék tiroli császárvadász életébe került. Az orosz tüzérség az egyes áthajózási tagokat a folyó közepén elpusztította, — kb. két zászlóaljnyi gyalogság, mely a sötétség leple alatt a keleti parton befészkelődött, teljesen felmorzsolódott. Hogy ezredünk nem jutott ugyanezen sorsra, kizárólag a csapattal teljesen összeforrt, kiváló dandárparancsnok urunknak köszönhettük, ki a vállalat kilátástalanságát felismerve, erélyesen óvást emelt a mi dandárunk bevetése ellen. (Folytatjuk.) A birak és ügyeszek országos gyűlése. Vasárnap tartották meg az országos nagygyűlésüket Debrecenben a birák és ügyészek. Autók és kocsik sora várta a nagyszámú érkezőket. A nyíregyházi kir. törvényszék kerületéhez tartozó birák Dr. Zelenka Lajos kúriai biró, törvényszéki elnökkel élükön csaknem teljes számban megjelentek. Az előző napon megjelent vendégek megtekintették a klinikát és a város egyéb nevezetességeit. Vasárnap délelőtt 10 órakor az összes templomokban istentiszteletet tartottak, melyen a birák és ügyészek is résztvettek. A református nagytemplomban Dr. Révész Imre lelkész áldást kért az isteni és emberi legnagyobb hatalmat gyakorló bírákra és működésűkre. Délelőtt 11 órakor kezdődött a gyűlés a kir. ítélőtábla dísztermében, ahol Wolff Károly, mint az egyesület elnöke nyitotta meg az országos közgyűlést. Hatalmas koncepciójú beszéde ugy hangzott, mintha egy magaslaton állva az egész ország állami gépezetén és állami életén felül tekintene, és felül állva mindenek felett, csupán az állami életcél érdekében fejtette ki országos erejű gondolatait. — Beszédében rámutatott arra, hogy most az egész ország szeme ide néz, az egész ország közvéleménye figyel azon kijelentésekre, amelyek ezen a közgyűlésen elhangzanak ! Rámutatott ugy ő, mint a másik szónok: Székács Aladár közigazgatási biró arra a függetlenségre, mely a biróság ítélkezésénél nemcsak hogy nélkülözhetetlen, és amely nemcsak alkotmányjogi biztosíték, hanem olyan állami érdek, mely nélkül egy állam el sem képzelhető, mert hiszen e nélkül az államtagok együttélése, együttműködése teljesen lehetetlen volna. — A magyar birói karnak tudatában kell lenni a nyugati államokban is legfőbbnek tartott birói függetlenségnek ama felemelő erejéről, mely minden egyes Ítélkezésénél kell, hogy áthassa az állami cél szempontjából. A birói és egyéb állami, közigazgatási tényezők egyforma magas piedesztálon vannak, azonban a birói hatalom gyakorlásánál legfőbb jellemvonás a függetlenség, mig a többinél legfőbb érdek a feltétlen engedelmesmesség. Például mint elkép zelhetetlen egy váltóőr függetlensége, ugy nem nélkülözhető a birói függetlenség. — A bíróságot legutóbb ért támadások visszapattantak a hófehéren tündöklő magyar birói tallárok és a birói kar régi hagyományainak fentartásával halad tovább előre az ország konszolidációjának és a régi Nagyma| gyarország feltámasztásának érdekében. A birák anyagi helyzetét illetőleg rámutattak arra, mikép a birák anyagi függetlensége nem egyéni és kari érdek, hanem országos érdek, mert hiszen egy anyagi szem pontból független biró lelkülete mássá változik, ha szereti a világot, szereti egyformán az embereket, lelke, gondolata nyugodt az Ítélkezésnél lelke hullámzása az ügy felett elfogulatlanul pártatlan, s minden gondolata az ügyben koncentrálódik. Az ilyen birói Ítélkezésben találják meg az állampolgárok az együttes életükre, életműködésükre nélkülözhetetlen biztos fórumot és közmegnyugvást. — A magyar birónak öntudatosan élni kell a neki adott megkülönböztetési hatalommal, mert ezzel az állami tagok közbizalmát alapítják meg. Az országnak pedig lábujjbegyen kell járnia a birói asztalok körül, hagyják a bírákat nyugodtan dolgozni, s ne izgassák őket a mindenek felett álló magasztos munkájukban, viszont a birák se legyenek mások, mint birák, kik mintegy elszigetelve mindentől és felülemelkedve mindenen láttassák és példát adjanak az emberi társadalomnak szel lemi és erkölcsi fölényükben rejlő önmegtartást, önuralmat gyakorló életükben. Ezután Olchváry Zoltán a debreceni kir. ítélőtábla elnöke tartott magas színvonalú egy birói életen át leszűrt és megfigyelt gondolatokban gazdag előadást a jogszolgáltatásunkról, melyre vonatkozólag az országos közgyűlés elhatározta, hogy felterjeszti az igazságügyminiszterium törvény előkészítő osztályához felhasználás céljából. A közgyűlés többi pontjainak elintézése után mintegy 300 terítékű közebéd volt az Arany Bika dísztermében, hol Wolff Károly a Kormányzóra, Dr. Perjessy Mihály kir. ítélőtáblai másodelnök Wolff Károlyra, j Kesserü Lajos debreceni kir. törvényszéki j elnök a vendégekre emelte poharát, s majd többek felköszöntő szavai után a vendégek a birói lélekre nemesen ható nap emlékével eltávoztak. Dr. Foltin Endre*. A LEGÚJABB ÓSZI ÉS TÉLI DIVATLAPOK KAPHATÓK AZ UJSÁGBOLTBAN Hotel Potemkin Vajda Ernő idegfeszítő drámája 7 felv. Főszerepben Jean Angelé, Banky Vilma. (Vita filmgyár remeke) A és milliárdos parasztleány, Előadások kezdete %7, '|

29. 1ITT VAN (Az éj lovagja!)