Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-19 / 240. szám

8 J&imwtm MxmBmininnKsiBtiiwi 1924. október .11 — Vámcsomagok számiainaK letetne helyezésé. — A debreceni postaigazgatóság közli, hogy a külföldről érkező postacsomagok vámkezeléséhez szükséges számlák, behozatali engedélyek és helyhatósági bizonyítványok a csomagok beérkezése előtt letétbe helyezett okmányokon fel keli tüntetni a küldemény faját (levél, áruminta) pontos cimét, a feladás országát és esetleg helyét, a feladás valószinü idejét és lehetőleg a feladó nevét. Hogy a kívánt cél elérhető legyen, ajánlatos, hogy a feladó a szállítólevél szelvényén és a számlán oly azonos jelzést (számot, betűket) alkalmazzon, hogy ennek segítségével a számlázott árut a számlával hosszas keresés nélkül össze lehessen terelni. Az okmányok előzetes letétbe hlyzése alkalmával okmányonként 3000 korona nyilvántartási dijat kell fizetni. — tUesSünfc nem«s fajú gyümölcsfái-. . Kat. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara figyelmébe ajánlja az érdekelteknek, hogy uj gyümölcsösök létesítésénél, valamint ré- j gieknek utánpótlásánál kizárólag nemesfaju gyümölcs csemetefákat ültessenek. A legkiválóbb és legjobban bevált nemesfaju gyümölcsfák csemetéinek kedvezményes árban beszerzését elősegítendő a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megállapodást kötött hazánk legjobb faiskolájával, ennek folytán azok, akik a Kamara utján eszközük rendeléseiket, minden más uton, vagy akár közvetlenül eszközölt rendelőkkel szemben is jelentős árkedvezményben részesülnek. A nemesfaju gyümölcsfacsemetékre előjegyzések máris elfogadtatnak a Mezőgazdasági Kamara (Debrecen, Piac-ucca 9. sz., 1. em.) hivatalában a hivatalos órák alatt. Levélbeli megkereséshez válaszbélyeg csatolandó. — Iiünt követ el, ha a magyar közönségnek rokonszenves «SENATÓR svialjci» szivarkahüvely és papírgyár r. t. kü- j lönlegességeivel nem tesz kísérletet. — A Diadí 1-mozgóKépszinIiaz előadásán hétfőtől kezdve fél 1, és fél 9 órakor kezdi . t ! — a 8 órai Ujsag este a gyorsvoiüaltai érkezik Nyíregyházára és azonnal kap- , ható mindenütt. j — Meghall a dragasagü Hallatlanul jutányosán ruházkodhat!! Gyapjú iskolaruhák 280—325 ezer, Divalcsikos nadrá- j gok 225 ezer, Doublé raglánok 850 ezertől, ' Szőrmebéléses mikádók 1.350 ezer, Elegáns öltönyök 1.200 ezer, Átmeneti kabátok a legf. kivitelben 1.450 ez

ei\ Utolérhetetlen árak!! — Külön részletosztáíyü Szőrmeujdonságok, hosszú és rövid kabátok slb. Schwártz Jenő férfi, fiu- és gyermekruha j áruháza, Nyíregyháza Takarékpalota (sa- 1 rok.) Kallay-utca 2. sz

;m alait, ahol női-, férfi- és rövidáruk nagy választékban és jutányos árban beszerezhetők. — A n é. közönség szives pártfogását kérem. — Kiváló tisztelettel: Krecsák József 1182-1 Kisvárdat TE—NYKISE Biró: Horváth (Debrecen) Ny kise pálya, d. u. i/

43 ó. Amikor tavaly Kisvárda régi csapata a KSE kiesett az első osztályból, mindenki azt hitte, hogy most Kisvárda egyelőre kikapcsolódik a keleti kerület spertcentru-mai közül, sőt ,amikor a KTE a másodosztályú döntőt megnyerte, akkor sem gondolt arra senki sem, hogy ez az egyesület komoly szerepet tudna játszani az elsőosztályban, és ezt a véleményt Dte-től szenvedett nagy golarányu veresége csak még jobban alátámasztotta. A következő hetek azonban már kellemes csalódást okoztak a kisvárdai csapat közönségének. A csapat hirtelen nagy formaváltozáson ment át és otthonában szinte legyőzhetetlennek bizonyult. Megverte a komplett Dkasét, a keleti kerület jelenleg legjobb formában levő csapatát, legyőzte a Deacot, eldöntetlenül játszott a Dmtkával. Holnap Nyíregyházán fog vendégszerepelni a derék szabolcsi csapat és ezekután a meglepetéses eredmények után nagy kíváncsisággal várjuk tehát a holnapi bemutatkozását. Abban biztosak lehetünk, hogy rendkívül erős, mérkőzésben lesz részünk, nemcsak azért, mert erős fizikumu csapatok kerülnek egymással szembe, hanem, mert a Nykise bizonyára mindent el fog követni, hogy erősen negatív golarányát megjavítsa, a KTE pedig nem az a csapat, amellyel könnyen el lehet bánni. Tekintetbe véve a saját pálya előnyét is, a Nykise biztos 2 golkülönbségü győzelmét várjuk. Háromnegyed 1 órakor két helyi másodosztályú csapatunk, a Bőriparos SE és a Postás SE csapatai játsszák le bajnoki mérkőzésüket, amelyből a Bőriparosok fognak biztos győztesként kikerülni. A többi mérkőzések. A NyTVE-nek nem sikerült a Buse mérkőzést elhalasztani, igy kénytelen Berettyóújfaluba lemenni "tartalékos csapattal és bizony lelkes és ambiciózus játékra van szükség, ha a veszélyes Buse csapatát otthonában le akarja győzni. Reméljük, hogy a játékosok át fogják érezni a mérkőzés fontosságát és akkor, ha erős küzdelem után is, de győzelemmel fognak haza térni. Debrecenben két igen izzó — egyenlő erejű csapatok — küzdelmére kerül a sor. Különösen a Dosc—Deac mérkőzés lesz izgalmas, amelyből a Kántorral megerősödött Dvsc minimális golkülönbségü győzelemmel kerülhet ki, de az eldöntetlen sem volna meglepetés. Jóval szebb és nívósabb küzdelem várható a másik mérkőzésen a Dkase és Dmtk csapataitól. Itt a jóslás igen nehézségekbe ütközik, különösen a Dmtk változó formáján szokott megdőlni a papírforma; a pillanatnyilag jobban diszponált csapat győzhet minimális gólkülönbséggel. JON ]ON Zendai fogoly a Diadalba CÍPŐ ÁRUHÁZBAN NYÍREGYHÁZA ZRÍNYI ILONA-UTCZA 5. SZÁM A Földes M-irton gyógyáru kereskedelmi és vegyipari részv.-társaság igazgatósága, felügyelő-bizottsága mély tájdalommal tudatja, hogy BRITZ MIKSA úr a részvénytársaság igazgatósági tagja 1924. október hó 17-én elhúnyt. Nevezett váilaUtunkban, annak megalakulása óta tevékeny részt vett s működésének elvei utmutatásul fognak szolgálni a jövőben is. Emléket kegyelettel fogjuk megőrizni! — A legújabb valorizációs fabl»za» kapható az Ujságboltban. Javításokat elfogadunk. KÖZGAZDASÁG. Szikes talajok megjavításáról. Hajdú és Hevesvármegye területén óriási szikes területek vannak, amelyeknek legális hasznát nem az emiitett vármegyék gazdaközönsége, sem Debrecen város, ez idő szerint a talaj megniüvelhetetlensége miatt egyáltalában nem vehetik. Sok évi megfigyelés, s mint a különböző talajok s azok művelésének ismerője a szik javítására, illetőleg annak kultúrnövények termelésére alkalmassá tételéi a következőkép látom helyesen megindokolva. A sziknek négy faja van, u. m. virágos szik, vak szik, termő szik és por szikÉnnek a negyedik fajának a jelenléte a Hortobágy és vidékén oly kis arányba található, hogy annak elemezése ezáltai felesleges. Annál gondosabb munkát ad a három jelenlévő szik természetének feltárása s azok kulturális termelésre való megjavítása. A szik természete a két szélsőség. Vagy kőkemény s ily állapotában a vizet igen nehezen veszi be, vagy a rajta hosszú ideig feküdt víz által feloldódik s péppé alakul. Ezen agyagos pép, nem képes megszikkadni, hanem vagy egészben folyékony, vagy egészen száraz. Az a bizonyos szikkadt állapot, amely a kulturtalajok megmunkálására legelőnyösebb, a szikben sohasem fordul elő. A szik megjavításának első feltétele az, hogy a javításra szánt területet körül árkoljuk s a területen lévő víz levezetésére árkokat húzzunk. Ez a müvelet azért szükséges feltétlenül, hogy a müvelés alá vett területre a szomszédos szikes talajokról a viz át ne jöhessen, mert a fellazított szikes talajt a ráömlő viz péppé olvasztja s kiszáradása alkalmával ismét kőkeménnyé válik s ezáltal a feiporhanyitoti talaj újra elveszíti a légköri tényezőkkel amelyek a napfény, a meleg, a l

evegő s a csapadék) összeköttetését. A szikes föld talaja épugy, mint más kulturtalajé, három csoportba sorolható ré tegből áll: A legfelső 1—25 cm. vastagságig. Ez a feltalaj. A második ezalatt 45—50 cm. vastagságban, amely kemény s vízhatlan ez az altalaj, a harmadik a fenék talaj a másodiknál lazább, viz átható. Vadsziknek nevezük azt a sziket, a melynek talajáról az évszázadok óta ráeső csapadék lemosta a feltalajt s az ott maradt kőkemény altalajon —2 cml. vastagságú feltalaj maradt még, amely keménységéné/ fogva semmiféle növény gyökérzetét vagy magját magába nem fogadja s emiatt teljesen kopár marad. A virágos szik feltalaja 5—10 cm-ig terjedhet s ezért virágos szik a neve, mert a talaj haj csövein feltoluló különféle gáí zak a koloidoknak azon részét, amelyeket a fenéktalajbót felfelé törve az altalaj-