Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)
1924-10-19 / 240. szám
4 Jfx imwiK 1924. október 19. ffl»WWifc«ffl? tMMBBSMWWBBBBBMBMMBg keinek könnyebb elhelyezhetése érdekében valónak tartják a tranzitó kereskedelem tnegh bénítását. Ha ugyanis, mi nem tudjuk a külföldi kereskedőket azzal Budapestre vonzani, hogy itt minden szükségletüket olcsón és jól szerezhetik be, azok Bécsbe, vagy Prágába fognak utazni és a magyar gyáripar termékeit ott még kevésbé fogják beszerezni. » A kormány 1920-ban tranzitó raktárak létesítését engedte meg, azaz hozzájárult ahhoz, hogy a Budapestre érkező, exportra szánt cikkek után nem kell vámokat fizetni. Később külkereskedelmi mérlegünk kedvezőtlen voltára való tekintettel elrendelte a kormány, hogy a vámszabadraktárak félévenkint kötelesek raktáraik 30 százalékának exportálását igazolni. Ez az intézkedés akkor még helyénvaló lehetett, annál érthetetler nebb azonban a kormánynak legutóbbi intézkedése, amellyel — most, amikor a behozatali korlátozások fokozatosan teljesen megszűnnek, s amikor a kormány horribilis uj vámokat léptet életbe, tehát a tranzitó forgalom vámmentességének fontossága csak fokozódott — máról holnapra teljesen lehetetlenné teszi a magyarországi tranzitó forgalmat. F. hó 11-én ugyanis a kormány rendeletet adott ki, amely szerint !az összes vámszabadraktárakat revízió alá vonja, s ennek tartama alatt, bizonytalan ideig, további intézkedésig a raktárak működése szünetel. » Lehetséges, hogy visszaélések történtek. Természetes, hogy ezeket igazán példásan és a legerélyesebben meg kell torolni, de nem szabad a magyar tranzitó kereskedelmet teljesen megszüntetni és ezzel amúgy is szomorú helyzetben leledző közgazdaságunkat válságos helyzetbe juttatni. JÖN JON Zendai fogoly a Diadalba Mi igaz „A Nép"-nek Nyíregyháza város tanácsa j ellen intézett támadásából? Idegen állampolgárok árusítási engedélyét vonta be a tanács. — Biztosították cr rokkantak árusítási jogát. Nyiregyháza, október 18. A Nyirvidék tudósítójától . A napokban «A Nép című esti láp ban Fabinyi Lili aláírással éles támadás jelent meg Nyíregyháza város centennáriumának árnyoldai címen. Ebben a cikkben azzal a súlyos váddal illették Nyíregyháza tanácsát, hogy a rokkantak mellőzésével csupa vagyonos bérlő kezébe juttatta a város területén lévő árusiló bódék bérletét s ezzel a szerencsétleneket megfosztotta kenyérkeresetüktől. Anélkül,, hogy vitába bocsátkoznánk «A' Nép cikkírójával, az ügyre vonatkozóan információkat szereztünk. Pontosan ulána néztünk az árusitó bódék ügyének és a következőkről győződ tünk meg" Elszaporodnak az uiac» árusofc. Még a nyár folyamán tartott egyik képviselőtestületi közgyűlést megelőző szakosztályi ülésben Énekes János prépost kanonok szakosztályi tag tette a tanács előtt szóvá az utcai árusítások kérdését, ugy találván, hogy azok az utóbbi időben gomba módon elszaporodtak, mindenki ott ütötte fel piszkos ponyvasátrát, rongyos esernyőjét, ahol neki jól esik és mindenki ott árusított, ahol akart. Ez az állapot tarthatatlan volt, mert veszélyeztette a közegészséget, a nyitott kosarakból, ládákbók asztalról, a földről,, a porból és piszokból való árusítás, károsan befolyásolta a legális kereskedelmet, amelynek nagy regié költségeitől amazok mentesültek és igen sokat ártott az utcák városias jellegének, nem is beszélve arról, hogy több forgalmas ponton a közforgalmat is korlátozták. Revízió ala veszik az. árusokat. A tanács a szakosztályok utasításainak megfelelően az utcai árusításokat revízió alá vette és a város belterületén a nyitott árusítást teljesen be is szüntette és arra az álláspontra helyezkedett, Hogy az utcai árusítást a város belterületén csak igen korlátolt számban és zárt árusitó pavillonokban engedélyezi. A tanács intézkedésének előre látott és természetes következménye lett az érdekelt árusok sorárában keletkezett elégedetlenség, annak dafölépítésére. Az uj pavillonok mindössze 50 cm-eí lesznek csak az egyik oldalon keskenyebbek és minthogy magasságuk 30 cm-el lesz emelve, a Bessenyei-téri pavillonnáí formásabbak lesznek. A (város a pavillonokat a legkedvezőbb ajánlat elfogadásával a Nyíregyházi Cementáru-ipari Részvénytársasággal készítteti el. Az uj árusító pavillonok már épülnek is és külső képükkel meg fognak felelni nemcsak céljuknak, hanem városias jeliegének is közülök három kut mellett létesíttetvén, az utcák öntözésére alkalmas berendezéssel is el lesz látva, amint az a Bessenyei téri árusító pavillonnál történt; mig a Rottarideszné-féle sarkon a pavillon a villamosra várakozók részére szolgáló fedeti perronnal lesz ellátva. Ugyancsak vers enylárgy a 1 ás 1 hirdetett a város az árusító pavillonok bérbeadására is, mert mindössze hét pavillon készülvén, oly sok volt az igénylők száma, hogy árverés nélkül egyezségi utón megnyugvással nem lehetett eszközölni. Az ár,ve résen a Rottarideszné-féle sarkon épülő pa yjÜont évi 601 aranykoronáért Lakner Béla pékiparos, a Hirschler-féle sarkon épülő pavillont évi 481 aranykoronáért Weiszhausz Jenő pékmester, Korona épület Vay Ádám utcai kapubejáratánál épülő pavilont évi 400 aranykoronáért szintén Weiszhausz Jenő, a Nagytakarék Rákóczi utcai bejáratával szemben épülő pavilont évi 501 aranykoronáért Róth Zsigmond pék mester, a Weisz Lipótné-féle sarkon épülő pavillont évi 561 aranykoronáért Bellér Józsefné utcai árus, a Széchenyi-téren épülő pavillont évi 552 aranykoronáért Szikora Julianna ulcai árus, végül a Kossuth-utca elején épülő pavilont évi 405 aranykoronáért Szintén Róth Zsigmond vette bérbe. A képviselőtestület döntőit az árusító bódé ügyében. A képviselőtestület pénteki közgyűlésében foglalkozott az árusító pavilonok felépítésével és bérbeadásával és az építkezésre vonatkozó árverést változatlanul a bérbeadásra vonatkozó árverést pedig azzal a változtatással hagyta jóvá, hogy miután Weiszhausz és Róth pékmesterek két-két árusító pavillonra árvereztek, egyegy pavillont a város az utánuk legtöbbet igérő Kovács Györgynek évi 371, illetve Bende Gyulának évi 401 aranykoronáért ad bérbe, egyébként a pavilonbérleti szerződések három évre lesznek megkötve. cára, hogy a város a közöttük talált kere- í setképtelen hadirokkantakat és hadiözve- f gyeket nyilt árusítás engedélyezésével, ha | nem is a város legbelső területén, de j mégis elhelyezte és kilátásba helyezte, hogy az árusiló pavillonok bérbeadásánál j megegyezésük esetén az illető helyen ré- j gebben árusító igénylésére elsősorban fi- j gyelemmel lesz. A rokkanlak kenyere | Az árusítók sorában talált oroszok, j szerbek, bolgárok árusítását a tanács minden további eljárás nélkül megszüntette, mert az árusítás engedélyezésével elsősorban a helybeli árusítókat kívánta keresethez juttatni, níig Bajucski Mihály 100 százalékos rokkant részére a Luther-utcán Goldstein Antal üzlete előtt Schvarcz Lajosné hadiözvegy részére a Vay Ádám-utcán az államrendőrséggef szemben és Gégény Karolin nyomorék, munkaképtelen árusnak a Kossuth-utcán a Keskenyköz sarkára engedélyezett nyitott, pavillon nélküli árusítást és ezzel biztosította elhelyezkedésüket. » A versenytárgyaláB eredménye Ezután a város versenytárgyalást hirdetett a belterületén felépítendő és a Bessenyei térihez hasonló 7 árusító pavilon < £1 KAPHATÓK AZ UJSÁGBOLTBAN [plillll!IIIIIIHIIIIIIIIIIIinilllllll!IIIIIIHIM f üzlet, két főnök, három feleség I és = ff Ok ÉS az aszfaltbetyár | | 2 felvonásos FÜX^FüSJL burleszk | | szombat és vasárnap a Diadalban. 1 [^IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIH Vasárnap hétfő kedd Antónia Vasárnap délután utoljára
