Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 224-250. szám)

1924-10-19 / 240. szám

1914. október 19. 5 Magyarország mindenkor számiihat Amerikába szakadt fiai odaadására. Az amerikai magyaiok 60 százaléka megőrizte hazaliságát. — Magyar lapok, egyesületek, iskolák es templomok tartják lenn a nemzeti érzést a kiváLüorlottak lelkében. —- Az emigránsok Amerikában is folytatják aknamunkájukat. — Birtha József v. képviselő, kormánybiztos az amerikai magyarság helyzetéről. — A háború előtti gazdasági pangás idején tudvalévően rengeteg magyar vándorolt a tengeren túlra, ott keresve érvényesülést A kivándoroltak állandóan intenzív kapcsolatot tartottak fenn az »Öhazával«. A háború alatt ez a kapcsolat meglazult, azért, mert valósággal lehetetlenné vált az érintkezés Magyarországgal. A magyarságnak hazájához való ragaszkodását ismerve, csaknem minden politikai párt kísérletezett az amerikai magyarok támogatásának elnyerésével, sőt meglehetősen komoly formában merült fel az a terv, hogy Magyarország újraépítéséhez a kivándorolt magyarok áldozatkészségét kellene igénybevenni. A viszálykodó és egymással vetélkedő politikai pártok kísérleteit a magyarság körében természetesen nem találtak a legmelegebb fogadtatásra, s tartani lehetett attól, hogy a különféle irányú szélsőséges agitátorok — bár maguk számára sem nyerik meg a magyarságot — de végleg kiölik lelkéből a hazája iránti ragaszkodást. Ennek megakadályozására a napi politikán felül álló, kizárólag nemzeti programú Magyar Nemzeti Szövetség kiküldötte Amerikába a viszonyok tanulmányozására és a nemzeti eszme propagálására Birtha József .volt református lelkészt, aki- — miután a csehek internálásából kiszabadult, a volt nemzetgyűlés tagjává lett, jelenleg pedig kormánybiztos. Birtha József hosszabb amerikai körútjáról visszaérkezve, tapasztalatairól a következőkben számolt be munkatársunk előtt: — A Magyar Nemzeti Szövetség kiküldöttjeként, ennek az intézményeiben és törekvéseiben hatalmas nemzeti kultúregyesület eszméinek propagálására és a magyarság helyzetének tanulmányozására indultam el Amerikába. — Az első programpontnak — a Nemzeti Szövetség amerikai fiókjainak megalakítása — csak részben tudtunk megfelelni, aminek okairól más alkalommal fogok beszámolni, most elsősorban az amerikai magyarság helyzetével kívánok foglalkozni. Az amerikai magyarság — s ezt boldogan állapítom meg, — körülbelül 60 százalékban nemzethü, lelkében törhetetlen hazaszeretet lobog. Ezek minden áldozatot hajlandók lennének bármikor meghozni hazájukért. Fájó szívvel nézik a hármas halom és négy folyó országának szétdarabolás át. Előadásainkat a legnagyobb lelkesedéssel hallgatták és még áldozatok árán is készeknek nyilatkoztak a Nemzeti Szövetség amerikai fiókjainak felállítására. " i A magyarság nemzeti érzelmeinek ápolásán magyar újságok, iskolák és templomi katedrák fáradoznak. A magyar lapok közül ki kell emelnem az »Am erikai Magyar Népszavát, a clevelandi Szabadság, a chikagói Otthon, a pittsburgi Amerikai Magyarság, a yougstowni Amerikai Magyar Hírlapot. Az egyházi lapok közül a Magyar Reformátusok Lapja és a Katolikus Híradó. A lapokon kivül egész sereg — Bethlenről, Bocskairól, Kossuthról, Zrínyiről stb. elnevezett — egyesületbetegsegélyző, jótékony intézmény tanítja, emlékezteti magyar testvéreinket a magyar ősökre. Hü őrei ezenkívül a magyar nemzeti gondolatnak a magyar iskolák és templomi katedrák. Amerikában különben mintegy 120 ref. egyház, 60 baptista, 8 lutheránus, 60 római katolikus, 22 görög katolikus magyar egyház, katedra, iskola, kultúrintézmény terjeszti és ápolja a magyar szellemet és tartja fenn az Óhazával való kapcsolatot. — Ez a nagyjelentőségű és fontosságú munka természetesen nem folyik minden akadály nélkül. Amerika természetesen a legkorrektebbül bánik a bevándorlottakkal, senkit nem zavar, vagy akadályoz nemzeti érzései kifejezésében, kulturája ápolásában. Saját véreinktől kell csupán tartanunk. Az emigránsok gyűlölködő hada igyekszik — sajnos, nem is minden eredmény nélkül — megbontani a magyarság sorait. — A <Ma Este» legújabb száma megjelent. Már szerdán délután kapható minden újságárusnál. i? — 575000. TeMHÖI talpig felöltözhet divatöltönybe és sapkába 575000 K-ért külön nadrág 155000. GóljiP Áruház, Zöldség-tér 8. — Ingyen kapja a Ma Este utolsó tizenkét számát, ha előfizet i/

4 érre 80000 koronával amz Ujságboltban. ? HETF0M - KEDDEN FERN ANDRÁVAL a német kinematográfia Hors Concours műve az Apollóban Uj babérok a Kereskedelmi Iskola koszorúján. A centenn iris szellemi tornaverseny eredményei. Öt dijból négyet a nyíregyházi kereskedelmisták nyertek el (Saját tudósít' nktól) A centennáriumi ünnepségek sorába — mint á talában az ériékeket termelő munka — szerényen húzódott meg a Városi Felrő Kereskedelmi Iskola szellemi tornaversenye, hogy most a verseny eredményeinek hallatára ujbúl felszökkenjen a győzelmi árbócra a lobogó. É-tékes te'jesitménye volt ez a 1G0 éves örökváltságát ünneplő város legifjabb iskolájának. Jutalma annak a fáradhatatlan, odaadó munkásságnak, ameilyel a tanári kar élén Margócsy Emil igazgatóval intézi az iskola ügyeit. A rövid fennállása óta sok sok sikert aratott iskola a maga szép ünnepélyével méltóan sorakozott a centennáriumi ünnepségek sorába, s amint a kiá Ltás, vendégfogadás, az ünnepségek sokasága, az egyetértés szétvitte a szélrózsa minden irányaba a dolgozva ünneplő Nyíregyháza hirét, ugy méltó.n az ünneplő városhoz, a kereskedelmi iskola is hirt, nevet szerzett nemcsak az intézetnek, de az ünneplő városnak is. Md'g élénk emlékezetünkben él a szeptember 15. napján tartott szellemi fornaversenye a felső kereskedelmi iskolának. Ott láttuk a magyar kereskedelmi iskolák igazgatóinak, tanari karának és növendékeinek színe-javát. Megjelent ott Trautmann Herrik főigazgató, kilenc igazgató, ötven tanár és mintegy 120 versenyző diak, diáklány. Emlékezetünkben él még a verseny szép, sima lefolyása, a pompás rendezés s a még pompásabb cserkészeklőzte ebéd. A cserkész ünnep a sátorozás az a sok-tok minden, amit kereskedelmi itkolánk ifjúsága a vendégek tiszteletére városunk ünnepi fényének emelésére nyújtott, s most amikor a verseny eredményéről számolunk be, jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy a Margócsy Emil igarga'ó, Bacskay József, Tester Kálmán, Kollooay Zoltán ós a többi tanárok munkássága meghozta a megérérdemeb gyümö csőt a szellemi tornaversenyen a nyíregyházi kereskedelmi iskola növendekei egy szám hijjin minden számban győztek. A verseny anyagát — minden ilyen versenyen követett szokás szerint — pártatlan budapesti zsűri birálta felül. A verseny eredménye most érkezett le Margócsy Emil iskolaigazgatóhoz, a verseny élttrehivojához, amelynek eredményéről az alábbiakban számolunk be. A magyar közgazdisági tétel a következő volt: A pénz értéti csökkenésének okai különös tekintettel a mai gazdasági viszonyokra, a Dr. Bakács I<tván igazgató, Dr. Henrik János kereskedelmi akadémiai tanár, Dr Vince Frigyes kereskedelmi akadémiai igazgatóból állö biráló bizottság GÖntése szerint 1. Dítroi Edith m skolci leány felsőkereskedelmi IV. évf. t. 2 Polgár István szolnoki felsőkereskedelmi III évf t. 3. Honko Hilda miskolci felsőkereskedelm III. évf. t. A kereskedelmi számtanból kapott rendkívüli bonyolult nehéz tételt; Dr. Lukhán Gyula egyetemi tanár, Oravetz Karoly kereskedelmi akadémiai tanár és S o'pa Károly fővárosi tanárokból álló bizottság birálta 'e.ül. Első lett: Simár Sándor a nyíregyházi felsőkereskedelmi iskola IV. évf. t. 2 Berkovits Sándor szolnoki felsőkereskedelmi IV. évf. t. 3 G oszmann Imre miskolci felsőkereskedelmi IV. évf t. A teljesen hiba nélkül dolgozó győztes eredménye, annak a céltudatos, minden tanulóval egyenként foglalkozó paedagógiai munkának eredménye, amellyel e tantárgy oktatója Tester Kálmán tanítja tanítványait. Harmadik száma a szellemi tornának: a három fokra oszló gyorsiróverseny volt. A 180 szótago* versenyben 1. Kovács BMa nyíregyházi felsőkereskedelmi iskola IV. évf. t. 0.0, l-es dolgozattal.