Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-14 / 210. szám

1924. szeptember 14. 17 És sikoltva csattant börtönöm Zára. ... Sírtam, őrjöngő fájdalom 1Mart s gyötrődve a falat döngettem Összerogyott vérző, lihegő halom Lettem. Senki sem hallotta. A vészkiáltás elveszett az éjbe A részvétlenség sűrű, mély ködébe Mely lelkemet is feketébe vonta. Élet: szenvedés — egy ! Szürke napok .. • robot — Jó szó, mosoly: nagy kegy — Az ifjúság lassan elkopott.. . •A börtön : börtön. Pókhálói Arcom hamvára szálltak, Pedig — tavaszok muzsikáltak! Pedig illat foszlott körültem! Börtönömbe nem jutott semmi, Én nem örültem. Ám sikoltó, kínos éjek-éjiből A fehér öröm mégis feltámadt: És édesen tapodták mellem húsát; És kicsinyke szájak csókolták számat; És apró kezek szirma hullott rám; És csengetyüztek meleg kacajok; És hozzám simult szép, selyem hajók. — A börtön igy is: börtön. Pókhálói Arcom hamvára szálltak, 'Pedig tavaszok muzsikáltak — Riadt álmok üzentek — Fojtó, csillagos éjjelek, Hideg, hófehér reggelek És forró könnyei az én két Szememnek. Ó had hallom! Valami szent zene közeleg! S börtönöm falát áttöri a hang — Megenyhülnek bennem a sebek S a setét falak ólmos szürkeségén Megbotlik most egy atomnyi fény! És nő és nő és remegve játszik, Közeiébb jön, arcomon elterül — Jön a dal is és fölemel gyengén, A gyönyörök öröme ég belül; Kemény ágyam lágy pihévé bomlik, fA dalt, a fényt lihegve bezárom Lelkembe és kacagok a Halálon. 'A Halál pedig ott áll egy sarokban: —- Jöjj! — szólt — az ifjúság vége Véget jelent! Én pihenést hoztam1 'Állt és várt fehéren, Két szeme, két fekete mélység 'Megborzongatta vérem ! ]De.. . barátom ez!. .. s meleg karom Nagy, hideg ölelésre tártam: — Megváltásodat akarom !... S a halálnak is szent ölelésre . 'Mozdultak dermedt karjai.. . Őröm! • .. "Az ajtót vadul felrántja — — És szállnak, szállnak a zene hangjai — . 5 öröm magához ránt / Izzón ölel... 'Ketten tépnek ! — Már szét szakit E kettő — ! Jég s tüz ily közel Nem voltak még soha hozzám — ! Két tüz s két sötét kapzsi szem 'Meredt rám! Segítség!! ! Ó, a szent zene egyre közelebb, , 'A fény is nagyobb s vakítón remeg Sorsom szálai benne összefutnak, Kezdete ez Valamely boldog útnak?! 'A fényben s zenében félve indulok.., Gyorsabban... gyorsabban... futok., futok Visznek akkordjai a szent zenének — , . I Hátam mögött a Halál és Őröm .Üres kezekkel, gyáván összenéznek. i i. ; : !..'• =•= . I A nyíregyházi asszonyok szövetsége. Irta: Csiky Istvánné a Mansz nyíregyházi csoportjának elnöke. A magyar asszonyok nemzeti mun­kára szervezésének gondolata Kármán József, azután a nagy Széchenyi ösztön­zésére a költők fejedelmének, Vörös­martynak látnoki erejű biztatására több mint egy évszázada él a magyar köz­tudatban, de egy nagy nemzeti katasz­trófának kellett bekövetkeznie, hogy tes­tet öltsön A Magyar Asszonyok Nem­zeti Szövetségében váltódott olyan való­ságra a nagy eszme, amellyel ma szá­molnia kell minden tényezőnek, mert a MANSz ma már nemcsak városainkra, hanem falvainkra is kiterjeszkedő s a magyar családokat a legbelsőbb szálak­kal egybefüző s a csonkaország határain tul is szervezeteket teremtő nagy nem­zeti és demokratikus szervezet. A háború előtt, sőt azután is vol­tak Nőegyleteink s maradjanak is meg áldásos, karitatív külön életükben, gyó­gyítsák a sebeket, tartsák ébren azt az eszmét, amelyet zászlójukra írtak. Ezek a Nőegyletek városok, községek, feleke­zetek szerint alakultak és működnek. De jött a MANSz és azt mondotta: ti ma­radjatok a ti egyesületetekben továbbra is, de ti mindenekelőtt magyar anyák, magyar asszonyok vagytok s akik hor­dozzátok magatokban a magyar asszony­nak vérző szivét, azok jöttök és feledni tudtok minden különbséget, minden vá­lasztófalat, minden érzékenységet annak a szent együvétartozásnak gondolatá­ban : hogy magyar asszonyok vagytok és rátok apostoli hivatás vár: dolgozni, munkával segíteni a nyomoron, a sze­génység csökkentésével segíteni a ha­zán, hirdetni, tanítani a családi szenté­lyen át a nemzeti gondolatot, a testvé­riséget, a nagy felszabadulás hitét. Ezt a MANSz küldetést jelképezi, hogy élü­kön a az első magyar asszony, a kor­mányzóné Őfőméltósága áll, aki a MANSz összejöveteleken az asztalnál maga mellé ülteti a MANSz napszámos­asszony tagját, aki maga is résztvesz a cselekvő munkában, naponként két órán át dolgozik szövőszéke mellett. Nyíregyháza asszonyai is megértet­ték a MANSz nagy nemzeti küldetését és az itt néhány hónapja kibontott zászló fennen lobog, alája sorakoznak a nyíregyházi a asszonyok, leányok és az élet jele, hogy a szervezkedés nem lankadó erővel, hanem fokozódó hévvel és mind szélesebb célkitűzéssel és íme máris számbavehető eredménnyel tart. Szövőtanfolyamunkon 16 an tanulták meg a szövést s ma már találkozunk olan asszoytársunkkal, akin a nyíregy­háziak által megszőtt vászonruha van. És szövőszékeink kattognak tovább. A szövést megtanultak között lesznek ál­landó szövő munkára vállalkozók, akik megrendelésre állandóan szőni fognak és közben-közben megtanítják a melléjük beosztott uj jelentkezőket így október­től uj szövőtanfolyam nyílik meg. A nyíregyházi szövőszékek tehát már kenyérkeresetet biztosítanak az állandó szövőmunkásnőknek, akik méterenként 5—10 ezer koronát kapnak. És a másik közvetlen eredmény : bevonul a szövő­szék a nyíregyházi otthonokba. Többen már megrendelték a szövőszéket s meg­indul a magyar termelést fokozó, csalá­dok gazdasági helyzetén át az ország gazdasági állapotát javitó MANSz­munka. És íme a jövő hónapban Nyíregy­házái a érkezik az első vasszerkezetű, gyapjuszövőgép is. Szövőmestert kapunk és asszonyaink magtanulják a gyapju­kelme-szövést. A városi asszonyok sorához leg­közelebb a nyíregyházi tanyák asszonyai és leányai csatlakoznak, akik eddig is élénken érdeklődtek a MANSz-munka iránt, de most, a kézzelfogható sikerek láttára készek a megszervezkedésre, a munkára. Ezt a munkát ezután a sza­bolcsi falvakra is kiterjesztjük. Remélem, hogy a 18-án tartandó MANSz-napra bejönnek a falvak papjai, tanítói, asszo­nyai, akik megkezdhetik a falvak beszer­vezését, hogy minél hamarabb megkap­hassák ők is a szövőszéket. A vidék szervezésével párhuzamosan folyik Nyír­egyháza egyes MANSz-csoportjainak megszervezése. Most alakult meg a vas­utas-, postás-, iparos-szakosztály s a MANSz asszonyainak meleg együttérzé­sére, kötelességtudására jellemző, hogy Debrecenből lelkes asszonygárda jött át a nyíregyházi szakosztályok megalakítá­sára. Hiszem, hogy a nyirgyházi MANSz is odajut, ahol a debreceni van, ahol szövőtelep működik, ahol az egyes szak­osztályok maguk is olyan erősek, eggyé­forrottak, hogy áldásos társadalmi tevé­kenységet fejtenek ki. Mi nem vagyunk a szavak, az ál­modozások, a délibábos tervek hirdetői, a mi indulónk a szövőszékek kattogása, a mi beszédünk a munka. A centenná­rium alkalmával mi ezzel a munkával köszöntjük a várost, amelynek polgár­mestere, dr. Bencs Kálmán kormány­főtanácsos mindenben segítségünkre van. A város második évszávadának ut­ján mi is ott vagyunk és bevisszük en­nek a városnak a fejlesztésébe azt a nagy erőkészletet, melyet a magyar fel­támadás lobogójára esküvő nyíregyházi asszonyok, a nyíregyházi MANSz szer­vezete képvisel.

Next

/
Thumbnails
Contents