Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-14 / 210. szám

1914. szeptember 14. JúiimwtK 13 hősi halált halj annyi jó fiát, avajgy a nemzet rontó kommunizmus vértanujának, Kovács I*tván nemzetőrfőhadnagynak árjára helyezi el virágait e város népének nem szűnő kegyelete. További jellegzetes tünete e nép hazafias lelkületének, hogy miként viselkedett a sorozásokon s a háborúban. Res~ tefkedett — s alig mert hazamenni a leány ismerősei közzé — az, akit nem találtak alkalmasnak s naphosszat hangosak vollak a nyiregyházi utcák a besorozott legények nótáitól és boldogan dicsekvő kurjongatásaitól. Ez a bor nélkül is mámoros hangulat kitartott náluk akkor js, mikor véresen komolyra fordul! a katonásdi s Nyiregyháza népe a háború kitörésekor ott Tolongott, ott ünnepelt a Kossuth szobor kjörü'f s virágosán és nótás ajakkal vitték a mi szegény, lelkes katona fiainkat a szinte soha véget érni nem akaró .vonatok a távol harcmezőkre meghalni a hazáért. Ezután a nehéz, véres — és egyelőre eredménytelen hazafias önfeláldozás után — ránk következtek a forradalom, kommunizmus és oláh megszállás sötét emlékű évei s ez évek alatt ismét tisztán és szilárdan látjuk állani — csekély kivételektől eltekintve — Nyiregyháza népét A tanyák népe, de legnagyobb részt a városi lakosság is, teljesen távol állott a felforgató törekjvésektől. Sokan közönyösen és lenézéssel, sokan ökölbe szorított kézzel, de mind azzal a biztos tudattal vártak, hogy úgysem tarthat ez a képtelenség soká. A tanyai nép végtelenül konzervatív, nem könnyen lelkesedő, határozottan nehézkes, de becsületes, szorgalmas, Istenfélő s törhetetienül ragaszkodik apái hitéhez, kipróbált hazafiságához, de a tirpák bokrokban sajnos nyelvéhez is. Ezen a lelki berendezésén megdőlt és meg is fog dőlni minden felforgató törekvés, minden osztály, vagy felekezeti gyűlölködés s ez a nép dolgozva, bizva cs imádkozva várja és munkálja a magyar föltámadás eljövetelét, amikor nem lesz többé Szabolcs határvármegyéje s Nyíregyháza határvárosa Csonka Magyarországnak, hanem továbbra is éléskamrája, méltó munkatere s nemzetileg erős támasza lesz ugy a város, mint a vármegye a poraiból ujjá éledő, ismét nagy és dicső régi Magyarországnak. Vay Ádám-utca 8. co CM c o <L> H bútoráruházában, a centennárium ünnepsége alatt a raktáron levő szebbnélszebb hálók, ebédlők, uri-szobák stb. kivételes olcsó árban lesznek elárusítva. cu J Schwartz bácsi játék eldorádójának kiállítása látványosság lesz! Lutlier-utcai elemi iskola I. 13 Eladás csak az üzletben Nagy takarék-épület, Vay Ádám-utca 2. 3530-3 Nyíregyháza és a felekezetek. Irla: Bernstein Béla főrabbi. Mikor végigpillantok Nyiregyháza város történetén, átfutom nevezetes eseményeinek sorát az örökváltság megtörténtéig, majd az utolsó száz év felfelé haladó korát tekintem önként is az a kérdés ragadja meg figyelmemet : milyen volt e nevezetes multa vár ros viszonya a felekezetekkel? Nemcsak azért érdekel ez, mert magam is, hivatásomnál fogva, felekezeti ember vagyok, de mert tudom ugy a saját felekezetem történetéből, mint a világtörténelemből, hogy országok, városok, kisebb-nagyobb közösségek életében döntő, gyakran végzetes szerepet vitt a felekezeti kérdés. Hiába, a vallás oly őshatalom az emberek egyéni és társadalmi életében, hogy annak befolyása érezteti hatását minden körülmények között és az alól nem vonhatja ki magát semmiféle emberi közösség. Fájdalom azonban ugy van, hogy a

x francia közmondás : Du sublime au ridicule il n'y a qu'un pas = a fenségestől a nevetségesig csak egy lépés van, bizonyos változtatással áll a felekezeti kérdéseknél is. Attól a fenségestől, ami a vallásnak magasztos befolyását mutatja az emberi lélekre, ahoz aZ eltévelyedéshez, mely a vallás neve és cégére alatt kárhozatos fanatizmussá válik és az alantas szenvedélyekkel dolgozik — csak egy lépés van, aminek megtétele sok bajt és szenvedést, sok romlást és pusztulást hozott már az emberiségre. Attól függ tehát minden, vájjon ezt a veszedelmes lépést megteszik-e a vezetők, akik a közösség élén állanak, mert tőlük függ" ez és nem a tömegtől, mely vitetik általuk a jóra vagy rosszra ! A világtörténelem, de különösen a zsidóság története mutatja, hogy, sajnos, igen sok helyütt és igen gyakran megtörtént ez a vészthozó lépés és nyomába következett a rombolás lelkiekben, szellemiekben és anyagiakban egyaránt. Nyiregyháza telepesei között is volt egykoron elnyomó és elnyomott vallási tekintetben és a protestáns egyházak nem tudtak itt hosszú időn át nyugodtan fejlődni. Csak a XVIII. század vége felé javult a helyzet, mely azután II. József, a kalapos király, türelmi rendelete folytán teljesen megszilárdult. Most azután uj korszak következett a nyiregyházi evangelikustelepesek életében; mikor pedig 1824-ben megváltották magukat a jobbágyság járma alól, kifizették a nagy összeget, melynek fejében »a kegyes uraság« őket felszabadította, boldogabb idő elé nézett a várossá fejlődő kis helység szorgalmas lakossága. Ezentúl valóban az egyetértés és béke szelleme uralkodott köztük, mely türelmes tudott lenni vallási téren is, ami döntő volt a különféle felekezetek társadalmi összetartására, együttműködésére nézve. Ez a szellem az, mely a legszilárdabb alapot, a legnagyobb biztonságot nyújtja a haladás és fejlődés munkájának. Mi tagadás benne, bizony leginkább késett e szellem hatása országszerte a zsidókkal szemben és azért emelhetjük ki, hogy Nyiregyháza városa e tekintetben is kitűnt és megelőzött sok más várost hazánkban. 1860 julius 7-én a községi bíróság megalakításánál Stern Emánuelt is beveszik tagnak, mikor pedig a zsidók polgári egyenjogúsítása még papíron sem volt törvény. Jellemző Nyiregyháza város közfelfogására, felekezetközi méltányosságára nézve, hogy mikor 1860 október 23-án a város képviselete a nagy nevelési alapítványt elintézi, akkor az igazi jog és egyenlőség parancsa értelmében minden itt létező egyházat egyformán akár kielégíteni és számarányához képest tesz az izraelita egyház részére is 3000 frt. alapítványt. Hogy ilyen vezetés mellett a talaj mindig alkalmasabb lett a becsületes szabadelvű gondolkodás számára, az természetes. És valóban, mikor 1867. év végén a zsidók polgári egyenjogúsítása törvénnyé vált, Nyiregyháza város talán az elsők egyike, amely ennek a gyakorlatban is érvényt akar szerezni minden tekintetben. Nagyon helyesen mondja azért Lukács Ödön Nyíregyháza város történetében (II. k. 357. 1.) hogy rnz 1868. év január 7-én tartott városi közgyűlés az itt minden időben uralkodott vallásbeli türelemnek és szabadelvűségnek igen szép jelét adta, midőn Kovács Gergely és dr. Kovács Sándor indítványára elhatározta, hogy az izraeliták közül is legyenek képviselők a jövő tisztújításig s ezen indítvány s határozat folytán felvétettek

1 képviselőkül az izr. rabbi, Szamueli Baruch, Stern Emánuel, Shack Mór, dr. Flegmann Miksa, Glück Dávid, Kornstein Ignácz, Hoffmann Adolf és dr. Baruch Mór«. Igy haladt Nyiregyháza városa bölcs vezetőinek következetes irányítása, józan lakosságának lelkes közreműködése mellett a virulás és fejlődés utján állandóan feleflé. !És mikor az örökváltság százéves fordulóján emelkedett lélekkel üljük a mi városunk dicső szabadságünnepét, mindnyájan, felekezeti különbség nélkül, joggal büszkék vagyunk a mi szeretett városunk múltjára és a legtisztább örömmel nézünk sokatigérő jövője elé. A mi városunk felekezetközi békéje és egyetértése sziklaszilárd, nem tudta azt az utóbbi évek sötét szelleme sem kikezdeni és azért nem volt és nincs is nálunk 'közös nemzeti vagy városi ünnep, ahol az öt felekezet egyenjogúsága ne nyilvánulna a legszebb formában. Mi megelégedéssel mutathatunk rá, példaadásul másoknak, hogy a mi városunkban mind az öt felekezet egyházi képviselője, a saját felekezetük körén kivül, ugy a város képviselőtestületében, mint egyéb társadalmi mozgalmaiban vállvetve dolgozik Nyiregyháza javáért és nagyságáért. A százéves forduló örömünnepén, az egyéni és közszabadság diadalnapján, mikor összeforrunk Nyiregyháza minden rendű és rangú polgára városunk szeretetében, »a vallásbeli türelemnek és a szabadelvüségnek zászlaját lobogtatjuk abban a biztos tudatban, hogy ez vezet bennünket a jövő század boldogulása és virulása felé ! In hoc signo vinces ! Legjobb és legolcsóbb bevásárlási forrás: 3 Ti könyv-, papir-, írószer- és zenemükereskedése Nyíregyházán, a Nyírvíz-palotában. a központi elemi iskolában (az emeleten) van, amelynek minden felnőtt megtekintője ingyen jubileumi írón ajándékban részesül. Belépés díjtalan. 3535-9 RQÍG7<3líllraf hölgyek arcáról ildja&dldüdll karjáról végleg kiirtja felelősséggel Pollák Sarolta, Budapest, Andrássy-ut 38 szám, (Párisi Áruházzal szemben.) — „MIRACLE" hajeltávolitószer szétküldése utasítással Szépségápolás. Szemölcsirtás, — (Kérjen prospectust) 3329-13