Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-14 / 210. szám

4 i korongalaku vékonyodó bronz huzalból készült spirálist. VI. A katonakórház építésénél 1890-ben 3 urnát, az urnák mellett több apró csuprot találtak. j VII. A közvágóhíd alapozásakor 1889ben mintegy 3000 négyszögméter területen urnatemetőre akadtak. Az égetett csontokat tartalmazó és gyakran fedővel ellátott durva készítésű urnák körül 4—5 többnyire magasra felnyúló füllel ellátott korongon készült kisebb edények voltak elhelyezve, Muzeumunk őriz 47 urnát, 37 -csuprot, 5 nagyobb, 4 kisebb bronzkarikát, fibulát, pitykét, lemezt, csőalaku spirálist, cyprea monetát, sárga pasztából készült fehér és kék körökkel díszített gyöngyöket, vaskéseket, nyílhegyeket ,lánc stb. töredékeket, összesen 211 darabot. VIII. A vasúti állomástól egy kilométer távolságra a Lichtmann Dezső sertéshizlalója területén szintén van egy urnatemető, honnan 1898 őszén tizenkét éleshasu edényt bronz karperecet, korongos fejű tüt, gyűrűt, fülbevalót és 163 nem különböző szinü durva gyöngyöt hoztak felszínre. IX. A lovas kaszárnya épitése alkalmával 1890 évben 40 hold területen egy méter vastag kulturrétegben fejjel délnek, hanyat fekvő csontváz lábainál éleshasu edények találtattak, továbbá szárnyas fibula, csavaros nyakperectöredék, bronz fibula töredék, bronzkarikák, fényes fehér öntvényből készült fémtükör töredékei. 41 üveg, 3 gránát és 1 calcedon gyöngy. Milyen népek laktak e telepeken a különböző korokban, mely irányból kapták kulturájukat, melyik gyakorolt rájuk erősebb hatást, minderre és sok más fontosabb kérdésre felelni sem a hely, sem a rendelkezésre álló anyag nem* engedi meg. Meg kell elégednünk ez alkalommal annyival, hogy az őskorban területünk a vas megismerése után volt leglakottabb az eddigi leletek szerint és a lelőhelyekből az látható, miszerint a város belterületének északi és nyugati részén a húzódó és kiemelkedéseken, magaslatokon voltak azok a telepek melyeken később a történelmi időkben, a honfoglalók bejövetele után árpádházi királyaink alatt a jelenleg is beépített utcasorok keletkeztek. A városi képviselőtestület centennáriumi díszközgyűlése az evangélikus templomban. , Az álgyőzőké a jelen, a mienk a jövő". — Szabadság és függetlenség csak annak való, aki élni tud vele'Nyíregyháza, szeptember 13. Saját tudósítónktól. Nyíregyháza város képviselőtestülete az örökváltság százéves fordulója alkalmából ma délután 3 órakor ünnepi díszközgyűlést tartott az evangelikus templomban Bencs Kálmán dr. kormányfőtanácsos, polgármester elnöklete alatt. Már jóval 3 óra előtt színültig megtelt az evangelikus templom gyönyörű három hajója és karzata közönséggel. A földszinten a fővárosi és vidéki vendégek, notabilitások, a hadsereg képviselői, a fővárosi és vidéki lapok kiküldöttei — a karzaton pedig az iskolák és a földszintről kiszorultak helyezkednek el. Az oltár körül vont rács mellett diszbe öltözött hajdú tartja feszes állásban a város zászlaját. Itt vannak az alispánokkal és polgármesterekkel jött hajdúk is, színes díszöltözékeikben, ami az egész gyűlés festői hatását nagyban emeli. Az egész templom villanyfényben úszik, az oltár piros plüs asztalán vaskos gyertyarudak égnek. Kevéssel 3 óra után érkeznek meg Rakovszky Iván belügyminiszter, Kállay Miklós dr. főispán, Geduly Henrik ev, püspök, Mikecz István alispán és Bencs Kálmán dr. polgármester, akinek elnöklete mellett a tanács tagjaival együtt valamennyien helyet foglalnak az oltárkerités mellett felállított asztalnál. A hely és idő kevés arra, hogy leírjuk a megjelentek névsorát. Sipőcz Jenő dr. szé" kesfővárosi polgármester vezetésével a főváros kiküldöttei, a vármegyék alispánjai, a városok polgármesterei, a Dessewffy és Károlyi grófi családok képviselői, Ghyczy Tihamér dr. kerületi rendőrfőkapitány, Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságá nak küldöttsége, sok vidéki intézmény képviselői és a helybeli hatóságok és hivatalok vezetői. Fölzendül a kóruson a magyar Hiszekegy. A Városi Dalegylet adja elő Jakab József karnagy vezetése alatt. Ezután az elnöklő polgármester a következő szavakkal nyitja meg a közgyűlést: ^Mélyen tisztelt ünnepi díszközgyűlés ! A magyar Hiszekegy imádságos szavai után, ünnepi érzéstől áthatva nyitom meg a városi képviselőtestület díszközgyűlését és indítványozom, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére Kovách Elek dr., Ruttkay Gyula, jánosbokori Kovács András Pisszer János és Baruch Arthur képviselőtestületi tag urakat küldje ki a közgyüléj^ Az indítvány egyhangúlag elfogad* ltott, s így az elnöklő polgármester a tanács részéről Vietóris2 István dr. tisztifőügyészt jelöli ki a jegyzőkönyv hitelesítésére, majd igy folytatja beszédét: VEz az ünnepi közgyűlés örök emléke marad mindnyájunknak, mert ma 100 éve, 1824 szeptember 13-án irták alá Budapesten a Nyíregyháza örök megváltásáról szóló okiratot. Az akkori nyíregyházi polgárok szorgalmának és áldozatkészségének köszönthetjük azt, hogy az ő sírjaikon kinyílt virág ma egy gyönyörű várost lát a régi helyén, amelynek polgárai a mai nap ünnepi hangulatában való együttérzéssel letették ma délután munkaeszközeiket, hogy fohásszal forduljanak az Úristenhez, adja meg a segedelmét az uj 100 esztendő virágzó fejlődéséhez. Ezután az elsöklő polgármester egyenkint üdvözli a megjelent vendégeket, akik fényesebbé tették személyes részvétükkel a város ünnepét, üdvözli a helyi hatóságokat, különösen Szabolcsvármegye törvényhatóságát, élükön Kállay Miklós dr. főispánnal és Mikecz István alispánnal. A törvényhatóság mindenkori jóindulata tette lehetővé hogy a város idáig fejlődhetett. Üdvözli ezt megelőzőleg Rakovszky Iván belügyminisztert, a kultusz, pénzügy, és honvédelmi minisztériumok képviselőit, Rákosi Jenő főszerkesz tőt, a magyar újságírás aranytollú nesztorát, a Dessewffy és Károlyi családok képviselőit, Sipőcz Jenő dr. székosfővárosi polgármestert és a többi megjelenteket. Ezután bejelenti, hogy írásbeli üdvözletet küldtek Vass József dr. miniszterelnökhelyettes, Apponyi Albert gróf, Szmrecsányi György egri érsek az ev. egyház főfelügyelője, a tiszántúli ref. püspök és még sokan mások. Vass miniszterelnökhelyettes táviratát Szohor Pál főjegyző olvassa föl. A poklgármester ezután a nagy költő lendületes szavaival fejezi be mély hatást keltő beszédét: »Lesz még egyszer ünnep a világon Ezután Szohor Pál főjegyző emelkedik szólásra és az örökváltság, valamint a város 100 éves történetéből mond el érdekes részleteket, amelyeket olvasóink lapunk más helyén megtalálhatnak. A főjegyző komoly studiumok alapján el mondott beszéde után Rakovszky Iván belügyminiszter áll föl és többek között a következőket mondja : Ha Nyíregyháza város örökváltságának történetén végigtekintek, 2 momentum ragadja meg a figyelmemet. Az egyik az a történelmi tény ,hogy 100 évv$l ezelőtt, amikor a nyíregyházi lakosság* képviselője átvette a megváltott földeket," meleg Szeretettel és hálával emlékezett jneg a főúri családról, mely a lakosságnak lehetővé tette a földhöz jutást. Ez a szívélyes kölcsönös jó viszony kizár minden osztályellentétet, osztálygyülöletet, amely rendesen ott keletkezik, ahol a törvényes jog nem at idők fejleményeként, hanem a jogos igények legázolásában jelentkezik. A másik momentum az, hogy Nyíregyháza község lakosai szabadságot és függetlenséget szereztek. Hatalmas erőforrás ez annak, aki élni tud vele, de csapás arra, aki még nem érett rá és veszedelembe sodorja azt, aki morális alapokon nem áll. Nyíregyháza népe megmutatta, hogyan kell élni a szabadsággal ! Ezeken a tradíciókon, ezeken a morális pilléreken építsék fel a következő század nagy munkáját, akkor siker és elismerés fogja fáradozásukat követni. A nagy tapssal fogadott beszéd után Geduly Henrik ev. püspök, képviselőtestületi tag emelkedett szólásra és a következőket mondotta : Ugy érzem, hogy a lelkem visszaszáll a múltba, azok közé, akik ma 100 esztendeje félbehagyva az őszi szántást, a műhelyek

1 és íróasztalok munkáját, sötétkék vagy fekete ünneplő ruháikba öltözve, lázas izgalommal várták azt az órát, amikor a grófi család megbízottja átadhatja nekik a saját szájuktól elvont, hangyaszorgalommal megtakarított, valósággal összekuporgatott több százezernyi aranyforintok ellenében a föld szabad birtoklását, ami abban az időben a dolga után élő embernek valóságos nagykorusitását jelentette. Mai pénzben 68 milliárdot tenne ki az az összeg, amit őseink örökváltság címén lefizettek. Hol van ettől a hatalmas áldozatkészségtől a mai idők önös haszonlesése és a köz iránt tanúsított közönyössége ? A szónok ezután a Trianon okozta gyászos állapotot festi, majd prófétai ihlettel dörgí az álgyőzők felé: A tietek

1 a jelen, a mienk a jövő. Zugó tapsok között fejezi be szónoklatát. Geduly püspök beszéde után Somogyi Gyula kir. tanácsos, képviselőtestületi tag emelkedett szólásra. Mint legrégibb tagja a képviselőtestületnek és mint aki egy időben behatóan ós tőle telhető igyekezettel foglalkozott a város ügyeivel, veszi a a bátorságot, hogy elsőnek ő szólaljon fel a képviselőtestületi tagok közüf. Meghatott hangon hálát mond az isteni gondviselésnek eddigi hathatós segítségéért és az Isten további áldását és támogatását kéri erre a városra és népére. Utána Kovách Elek képviselőtestületi tag határozati javaslatot terjeszt elő, melynek kidolgozását a városi tanács vállalta. A javaslat intenzivebb kulturális, ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági életet kiván teremteni, bog}' ezáltal is emlékezetessé váljék a mai riap emléke. Az üdvözlések során Sipőcz Jenő, 1 Budapest székesfőváros főpolgármestere szólal fel elsőnek. Ivét szempontból üdvözli a Városi tanácsot s a város közönségét. Először is tolmácsolja a nagyobb testvér szeretetét a kisebb testvér iránt s üdvözli a város közönségét ugy is, mint a városok kongresszusának elnöke. Ugy, érzi, hogy ha minden város azzal az erővel és kitartással dolgozna, mint Nyíregyháza, ugy hamar eljönne az az idő, amikor az elszakított városokkal együtt lehetne ünnepet ülni. Mikecz István ajispán Szabó les vármegye törvényhatóságának üdvözletét tolmácsolja. Bernát István ZemplénVármegye üdvözletét hozza a közgyűlés tudomására, Szalmár és Bereg vár megyék s végül Debrecen város üdvözletének elhangzása után dr. Bencs Kálmán polgármester berekeszti az ünnepi közgyűlést s a közönség a Városi Dalegylettel együtt énekli a Hymnust. j , , vt