Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-19 / 214. szám

2 1924. szeptember 19. A tiszai ág. h. ev. egyházkerület közgyűlése. Geduly Henrik püspök évi jelentésében a hála szavaival emlékezik meg a várost alapitó ősökről. — A közgyűlés üdvözli Nyiregyháza városit. Nyíregyháza, szeptember 18. A Nyirvidék tudósítójától. A tiszai ág. h. ev. egyházkerület ez évi közgyűlését szeptember 16-án és 17-én tartotta Nyíregyházán, Geduly Henrik püspök és dr. Zelenka Lajos kúriai biró, kir. törvényszéki elnök, egyházkerületi felügyelő elnöklete mellett. A 15 gyülekezetre csökkent egyházkerület kiválóságai közül ott látjuk a közgyűlésen az ev. templomban a hegyaljai és tiszavidéki egyházmegyék elnökségeit, Nemes Károly és Dómján Elek espereseket, Lichtenstein László és Dr. Hándel Vilmos egyházmegyei felügyelőket, Dr. Mikler Károly egyházkerületi főjegyző, ny. jogakadémiai dékánt, Dr. Galánffy Jánost, Dr. Horvay Róbertet, Dr. Bruckner Győző jogakadémiai dékánt, Draskóczy Lajos ny. theol. akadémiai igazgatót, Dr. Maurer Lászlót, Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester, főgimnáziumi felügyelőt, Paulik János egyházkerületi egyházi főjegyzőt, Dr. Obetkó Dezső, Dr. Schneller Károly jogakadémiai tanárokat, Szobor Pál, Nyiregyháza város főjegyzőjét, az egyházközségek lelkészeit és felügyelőit, középiskoláink igazgatóit és felügyelőit s különösen Nyiregyháza város ev. egyházi és iskolai életének számos reprezentánsát. i A közgyűlés első napja a különféle bizottságok ülésezéseivel telt el, melyeken a második nap programmját készítették elő. A' délután folyamán a kerületi lelkészegyesület (ülése s a szokásos gyámintézeti istentisztelet folyt le, mely utóbbin Turóczy Zoltán ózdi lelkész mondott beszédet, f i A közgyűlés tulajdonképeni napja szeptember 17-én reggeli áhítattal kezdődött. Dr. Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő megnyitó beszéde, — melyről már tegnap megemlékeztünk — alakulás után Geduly Henrik terjesztette elő évi jelentését. Mielőtt a szorosan vett egyházi természetű jelentés előterjesztésébe fogna, kedves kötelességet kiván teljesíteni azáltal, hogy megemlékezik Nyiregyháza város száz éves jubiláris ünnepségeiről, helyesebben a város örökváltságáról s ezzel kapcsolatban az ev. egyházközség itteni megalakításáról, fejlődéséről, küzdelmeiről. A jelentés ezen részének meghallgatása után az egyházkerület közgyűlése Nyiregyháza város iránti meleg érdeklődésének kiván kifejezést adni azáltal, hogy a várost az örömnapok alkalmával jegyzőkönyvi kivonaton üdvözli s a város fejlődésére Isten áldását kéri. Rátérve a részletes jelentésre, egyik legfontosabb eseménynek tartja, hogy az ev. egyházegyetem több évtizedes törekvése nyert megoldást az ev. theol. facultas felállításával. A facultas a pécsi tudományegyetembe kapcsolódott be és Sopronban nyert elhelyezést. Ezzel kapcsolatban hálásan fogadja a közgyűlés Mikecz István alispán nemesszivüségének azon megnyilatkozását, mellyel négy szabolcsi ev. theologus részére havi 60—80 kg. buzasegélyt utalt ki. Kedvező fordulat következett be a jogakadémia fenntartása körül is, amennyiben éppen a jelen közgyűlés előtti napok egyikén értesült a püspök a városunkban időző belügyminisztertől, hogy az egyházkerület és Miskolc városa között a jogakadémia fenntartása tárgyában létrejött szerződést a kormány képviselője már aláirta. Az Eperjesről Miskolcra áthelyezett tanítóképző intézet elhelyezése még mindig nincs véglegesen biztosítva, aminek oka főként a súlyos lakásviszonyokban keresendő. Az egyházkerület anyagi viszonyaira, illetve az államsegélyekre vonatkozólag sajnálattal állapítja meg a közgyűlés, hogy a békében biztosított összegnek csak egy századrészét kapja a kerület, a lelkészi kongruának csak egy tizedét folyósítja a kormány s míg a középiskolákat és egyházközségeket arra kényszeriti, hogy a tanárok és tanítók illetményeit a fenntartó aranyparitásban folyósítsa, addig maga a békében törvényhozásilag biztosított állami fizetéskiegé szités összegét jóval az aranyparitás alatt fizeti ki. Hosszasan foglalkozik a jelentés a beimissziói kérdéssel, az egyháznak a többi egyházhoz való viszonyával, az egyházat ért j öröm és fájdalom eseményeivel s a kerület mult évi közigazgatásának főbb eseményeivel. A tetszéssel fogadott jelentés javaslatait a közgyűlés elfogadja. Tizenegy órakor a közgyűlést félbeszakította az elnökség s az ev. Leányegylet a közgyűlés tagjait villásreggelivel vendégelte meg. Fél 12 óra után folytatják a közgyűlést s párhuzamosan az egyházkerület törvényszéke is ülést tart. A gondosan előkészített tárgysorozati pontok gyors egymásutánban peregnek le s a közgyűlés a kora délutáni órákban véget ér. A közgyűlés tagjai délben a TisztviselőOtthonban társas ebédre gyűltek össze, ahol számos pohárköszöntő hangzott el. Tűzoltóink 40 éves jubileuma. Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesület a f. év szeptember 20-án, a város ünnepének keretébe beillesztve fogja megün nepelni 40-ik születésének napját. A szép és dicsőséges múlttal biró egyesület ezúttal is ki akar tenni magáért ,amit abból következtetünk, hogy a tagok majdnem naponta sürögnek-forognak a laktanya udvarán élükön Antal Jánossal. Antal János is rövidesen ünnepelni fogja ezen egyesületnél működésének 40-ik évét, de még ma is oly ambícióval, rajongással és frissességgel oktatja tűzoltó fiait, mintha csak most mint fiatal kapitány vette volna át a tűzoltó századot, pedig 1906-ban Antal János karöltve dr. Konthy Gyulával, már elhozta a győzelem babérkoszorúját Milánóból. Szeptember 20-ika tehát ismét nagy nap lesz, derék tűzoltóinknak, amelyen országunk összes tűzoltói itt lesznek megnézni, meglátogatni és kebelre ölelni a nyíregyházi bajtársakat. OLt lesz ezen az ünnepen a város, de olt leszünk mindnyájan és velünk lesz a jó Isten segedelme is. Mindenféle ISKOLHCIKK kapható az Ujságboltban Nyíregyházi emlékek. Hogy lettem politikus? Mjlotay István előadása. A régi Nyíregyházának nemqsak a versek szeretetét köszönhetem. A nevetségest a fenségestől, az őrültséget a zsenialitástól a legszebb dolgot a legoSunyábbtól sokszor csak egy hajszál választja eí. Hadd ugorjam át ezt a hajszálat s ha megfogadtam is magamban, mikor e pódiumra léptem, hogy nem fogok politizálni, még pedig szivesörömest megfogad-» tam, hadd emlékezzek vissza rá, hogy lettem én politikus. A régi Nyiregyháza, hogy szégyenben ne maradjon az örök ellenzéki vármegyével szemben ha csak lehetséges volt, maga is mindig függetlenségi képviselőt választott. A képviseíőválaszUás izgaimai behatoltak a gimnázium

1 falai köízé. pártokra bontottak bennünket diákokat is. Persze nálunk mindig a függetlenségiek voltak óriási többségbén. — Érthető tehát, a nevezetes Ferii tska—Beniczky-féle választásokon is szegény Béni ez ky bácsinak drukkoltunk. Ő magyar ruhát vett fel a választás napjára s ugy parolázott a polgárokkal, felleslége ugyantfsak magyar menyecskének fe'.öllözve sürgölődött az iparoskör udvarán felállitolt bográcsok körül s maga kínálta a friss cipót és pörköltet, akit jó sorsa az udvarba vetett. A választás a késő esti órákba nyúlt (bele is én a piac közé szorulva a piaciéren lestem az eredmény kihirdetését. Mondanom sem kell, hogy a gaz önkény győzött is a függetlenség — gondolom tizenkét szótöbbséggel — Nyíregyházán kisebbségben maradt. Sohase felejtem ei azt a keserűséget, amely torkomat akkor összeszorította. Ugy éreztem akkor, leszakadt az égboltozat, mindennek vége, hogy a miohá•si vész óta nem érte olyan csapás Magyar országot, mint Beniczky bácsi bukásával. Sirva rohantam haza, röglön ágyba bújtam s a paplan alatt sirattam a független Magyarországot. Azóta rájöttem, hogy. Magyarország sorsa nem a Beniczky bácsi bukásával dőlt el. Sok csalódásnak, győzelemnek és vereségnek is részese voltam, de azóta soha el nem hagyott az a rossz szokásom, hogy a kis dolgokért ugyanazzal a meggyőződéssel ludok küzdeni, mint

1 a legnagyobbak ért. Bocsássanak meg, hogy egy kicsit igy elrévedeztem a régi Nyíregyháza és a magam régi emlékein. A régi Nyiregyháza^elmult, helyén egy hatalmas, modern gazdag város ünnepli a maga erejének, jólétének, fejlődésének százéves eredményeit. Ez az uj Nyíregyháza azonban erkölcsi, gazdaság és kulturális virágzásának gyökereit oda a régi szerény múltba bodsátja vissza s nekem, mikor a boldog jelenhez meg boldogabb jövőt kívánok neki, 'a költő szép sorait irom be ez ünnep emlékkönyvébe. Te kis patak, megáldom a futásod, tengerbe vágysz? — menj, áldásom veled!! De óaeán légy bár, sohase feledd, Hogy odvas fából buggyant ki forrásod!! Pénteken utoljára az Apollóban PEARL WHITE főszereplésével: A titokzatos erő (Páris rejtelmei) — Az évad legizgalmasabb filmje.