Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-19 / 214. szám

1924. szeptember 19. A tanítók centennáriumi díszközgyűlése. Az évtizedeken át kifejtett tanítói munka szökkent ma kalászba. Nyíregyháza, szeptember 18. A Nyirvidék tudósítójától . A centennáriumi ünnepségek egyik legkimagaslóbb mozzanata játszódott le ma délelőtt 10 órai kezdettel a Városháza dísztermében. A Szabolcsvármegyei Tanítók Egyesülete díszközgyűlés keretében ünnepelte meg Szabolcs fővárosának az örökváltság alól történt demokratikusan nagyjelentőségű felszabadulásának százéves" évfordulóját. Az eddig lezajlott ünnepségek gazdag szinpompáju csokrába nivós magaslattal illeszkedett be a szabolcsi tanítók közgyűlésének kulturális örökéletet illatozó pompás virága. A "lelkes szabolcsi tanítóknak ma már csonka e hazában is közismert alkotó szelleme pezsgő megnyilvánulásának egyik nagyszerű mozaikja volt a mai közgyűlés a tani tók közéleti ténykedései sorában is. Sokat adott a tanítóság, mindent, mit adhatott' és őszintén adta, azzal az öntudatosan — önérzetes magyar lélekkel, amelynek legkiválóbb és leghatékonyabb reprezentánsai ép ők: a büszke magyar tanitók. Es ha éhez a képhez még azt is hozzáadjuk, hogy »szabo!csi tanitók« — a magyar öntudatos büszkeségnek csak hatványozott fogalmi értéke van. Eljöttek tehát ők is, a kemény kőre hulló vizcsep csendes magányában, a magyar Géniusz egyetlen templomában: a magyar népiskolában dolgozó lelkes nemzeti munkások, a kultura napszámosai, hogy ierójják hálájuk, hűségük igaz szeretetét kedves városuk, Nyiregyháza felszabadulásának százéves évfordulója alkalmával . A városháza díszterme szinte szűknek is bizonyult a nagyszámú érdeklődő közönség befogadására. Nemcisak Szaboldsvármegye minden községéből besferegiették a tanítók, de eljöttek a szomszéd vármegyék tanító egyesületeinek elnökei^ hogy együtt ünnepeljék a szabolcsiakkal fővárosuk százéves szabadfennállásának évfordulóját. A nyiregyházi áll. tanitóképzőíntézet énekkara nyitotta meg a díszközgyűlést a Magyar Hiszekegy-nek nagyszerű előadásával, Lukács Béla tanitóképző-intézeti igazgató karmesteri vezetésével. Azután Szabó Pál egyesületi e-'nök emelkedik szólásra és a centennárium ünnepének nagyjelentőségére való rámutatással megnyitja az ülést. Vargha Ferenc, a Tanítók Otthona elnöke tartalmas beszédben ismertette azt az eredményes és nagyreményű munkát a mit az otthon tizenkét éves fennállása aiatt a tanügyi közélet terén kifejtett. Igazi és természetes kiinduló állomásur je'ölve meg a Szabolcsi Tani tó» c. lapnaS az akkori nehéz gazdasági körülmények közölt történt meginduló megjelenését. A leépítendő Tamilok Otthona és internátusára pedig 500 aranykoronát ajánl fel Széchenyimódra . Nagy Pál tapssal fogadott* beszéde után László Zoltán nyiregyházi tanitó elszavalja dr. ÍWalter Gézának erre az alkalomra irt «Száz év» cimü pompás költeményét. László Zoltán közismert szavaló művészete talán még soha nem érvényesült oly kifejező erővel, mint ezen az ünnepélyen. Igazán elsőrangút produkált. 1 Majc" Miskolczy Mihály egyesü;e;i főjegyző az egyesületi élet Szabolcsvármegyében címmel tartott gondosan felépített előadást. A tanitóegyesuleti élet szabolcsi vonatkozásainak történelmi kutatása eredményeit nagyszerű feldolgozásban ismerteti a legkiválóbb szabolcsi tanitóvezérek: Orsovszky Gyula és Kubacska István élő személyeinek beillesztésével. Kemény Péter nyiregyházi járásköri elnök «Nyiregyháza népoktatása 100 év alatt« cimmel tartott történelmi értékű előadást . Beszédében megemlékezik a régi [anügybarátokról: néhai Bencs László polgármesterről, Balla Jenő polgármesterről, dr. Prok Gyuláról, Moesz Béláról és Bogár Lajosról, majd az élő tanitó-nagyokról. | Rákos István fővárosi iskolaigazgató, kir. tanácsos, a Tanítóegyesületek Országos Szövetsége elnöke a Szövetség együttérző lelkes üdvözletét tolmácsolja finom zenére emlékeztető szines tarlalmu felszólalásában. Az előkelőnek nevezett város iránií szeretetének babérkoszorúját helyezi el a százéves város centennáriumának ünnepszobrára. Keresztes Venczel a Borsodmegyei Általános Tanítók Egyesülete, Ormós Lajos a Hajduvármegyei Tanitók Gönc£i-Egyef sülete és Kiss Árpád a Szatmárvármegyei Általános Tanítóegyesület nevében fejezik ki együttérző ünnepi üdvözletüket . Kardos István kulturtanácsos pedig nyiregyháza városának tanácsa nevében mint házigazda köszöni meg azt a lelkes ünneplést, ámenben a tanítóság a százéves várost részesítette. A város fejlődésének folyamatában rámutat árra az évtizedes, szívós kulturmunkára, amelyet a tanítóság fejtett ki. Az évtizedes szívós a tanítóság fejtett ki. — Az évtizedeken át kifejtett tanítói munka kalászba szökkenésének tartja a centennárium gazdag eredményeit. Hatalmas éljenzéssel fogadott beszéde után Szabó Pál elnök az ülést berekeszti. Az igazán szépen sikerült közgyűlés a Szózat eléneklése után déli 12 órakor véget ért. Bankét a Bo^kay-kerlben Délután 1 órakor közebédre gyűlt ösZsze a tanítóság a Bocskay-kerthelyiségben, amelynek minden talpaiatfnyi helyét zsúfolásig megtöltötte az ünnepi közönség. Lelkes éljenzéssel fogadiák a közebéden résztvevő Kállay Miklós dr. főispán, Bencs Kálmán dr. kormányfőtanácsos, polgármester, Kardos István kulturtanácfcos Rákos Istvánnak a tanítóság országos vezérének, Oszlie Bélának a Tanítók Háza igazgatójának és a szomszéd vármegyék tanító-egyesületei elnökeinek megjelenését. Az első pohárköszöntőt Szabó Pál, a Szaboícsvármegyei Tanitók Egyesületének elnöke mondotta hazafias Ti évtől áthatott lelkes szavaikkal Horthy. "Miklós kormányzóra. , Vargha Ferenc a Szabolcsvármegyei Tanitó Otthon elnöke történeti visszapillantással a tanítói munka fontosságára mutat rá, amely nemzetnevelő és a jelen szomorú időben jövőtmentő feladatait csak ugy tudja megoldani, ha munkája a hatóságok megértő támogatásával találkozik. A szabolcsvármegyei tanítóság büszke és hálás lehet, mert ha van vaiaki, aki a tanítói munkát értékelni tudja a haza érdekében, ez Szabolcsvármegye első polgára, dr. Kállay Miklós főispán. Az ő egészségére üríti poharát. Nagy figyelem között emelkedik szólásra Kállay Miklós főispán. Legelőbb is egy mulaszlását akarja jóvá tenni: a szabolcsi tanitók dojenjének, Orsovszky Gyulának tegnapi ünneplésén rajta kivüi állott okokból nem vehetett részt. Innen a szabolcsi tanítóság kebeléből küldi Orsovszky Gyulának tanítványi, üdvözlő, hálás köszönetét. Reflektál előtte szóló szavaira. Amiket mondott, színtiszta igazságok. A magyar ifjúság sorsa a magyar tanilóság kezében van leléve. Hála Istennek, ez olyan igazság ma már, amit mindenki tud és átérez, tudja és átérzi az egész magyar közvélemény is. Van azonban egy másik feladata, hivatása is a magyar tanítóságnak. — A néplélek é,s a magyarság szellemi vezérei között az összekötő kapcsot fenntartani, megőrizni, amire születésénél, neveltetésénél és intelligenciája révén egyedül a tanítóság hivatott. Ezt az egyedül císak általa betölthető nehéz, de nagyfontosságú pozícióját nem szabad elhagynia sohasem, mert ha a magyar nép és a fent levők] közé a lélekmérgező, Istent, hazát nem ismerő kufárok hada szüremkedik be, akkor elvész ez az ország!! És amint a nép bizalommal és szeretettel fordul gyermekei nevelője, a tanítóság felé — ugy annak a másik osztálynak, a felsőbb értelmiségnek is bizalommal és szeretettel kell felkarolni a tanítóságot és megadni neki a támogatást, hogy ezt az összekötő feladatát méltón be is tölthesse. j A tanítói munka sikerére üríti poharát . A lelkes éljenzéssel fogadott pohárkör szöntő után Bökényi Dániel, a Szabolcsi Tanitó szerkesztője, a Nyíregyházára menekült és itt otthont talált tanitólársak nevében mond köszönetet a városnak és annak vezetőjének, Benos Kálmán polgármesternek. Kemény Péter felszólalása után, aki Rákos Istvánt, a Tanítói Egyesületek Sző vétségének elnökét köszönti fel. — Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármester köszöni meg az üdvözlést és kifejezést ad annak a gondolatnak, hogy a magyarságukért üldöztetést és hontalanságot szenvedett magyar testvérek felkarolása mindannyiunk szent kötelessége. Rákos István magasröptű, ékes gondolatoktól átszőtt remek beszédben a szabolcsi tanitók lelkes munkásságát dicséri. Kubacfska István Osztie Bélát a Tanitók Háza igazgatóját, László Zoltán pedig a szomszéd vármegyék kiküldöttjeit köszöntötte fel, akiknek nevében Ormós Lajos és Kiss Árpád válaszoltak. . I ! I : <*í ) Saját gyártmányú Szivattyúk, Borsajtók, Szőlődarálók és egyéb mezőgazdasági- és mühelyberendezési eszközök nagy választékban Irsai és Társa vasöntöde és gépgyárában Nyiregyháza. 3605 6 LEGJOBB ÉS LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁS MINDEN SZAKMABELI CIKKBE a Tanitók Szövetkezetet könyv-, papír-, írószer- és zenemükereskedése, Nyiregyházán, a Nyírviz-palotában. Minden vásárlás után (könyvvásárláson kivül) 5 százalékos ingyen vásárlásra jogosító vásárlási visszatérítési jegyet adunk.