Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)

1924-09-14 / 210. szám

1924. szeptember 14. J&ÍMIDÍK 33 Nagy anyagi áldozatot nem kiván az állás szervezése és külön fedezet megjelölése nem szükséges, de ha még aem volna ilyen, akkor fordíttassák erre a célra a betegápolási pótadó e^y része és neveztessék az rendeltető sének megfelelően : egészségápolási pótsdónsk ! Ráfizetés nem lesz, mert az egészségápolása és fenntartása mindig kevesebbe kerül mint a betegség gyógyítása, az ez utóbbival járó munkamulasztást nam számítva is. A világ legkuituráltabb államának, Svéd ország egyik városa, Göteborg az elmúlt évben ipari és művészeti kiállításán kivül egy európai sport olimpiásszal ünnepelte meg fennállá sának 300 éves évfordulóját, bizonyítva ezáltal azt, hogy az igazi kultura nem csupán a szellemi, hanem a testi teljesítőképesség kiválóságát is magában foglalja. Mi ezer és egy okból nem követhetjük Göteborgot a sport olimpiász megrendezésében, ellenben méltóan és maradandóan, hatásaiban páratlanul értékesen szolgáljuk városunkat és hazánk testi kulturáját jubiláris ünnepünkön k városi testnevelői állás létesítése és rátermett emberrel való betöltése áltál Igy vélem a jól szervezett és vezetett tömegsport megteremtésével leghatékonyabban biztosítani városunk testi kultárájának jövőjét! Vésse szivébe mindenki, aki hisz a magyar jövőben és dolgozni akar érte ! Költségét rn N C/3 megtakarítja, TV 3 O X 7? < Gara Adolf n 7? 3 o 5.8 o rőfös és divat üzletében n 7? 3 o 5.8 -3 (Városház-palota, Rakóezi-uti oldal.) 7? y 3* 1 » o rt 1 <-*• Ss O'l T Ü N E héten a következő » i reklámcikkek kerülnek o eladásra: NI n Női ruha kelmék cr M minden színben 50 ezertől 3 < Kabát velourok 220 „ 3 < <z> Férfi ruhakelmék 160 „ E. O Kelengye vászon 5r Ot vagy mosott I-K H sifon 22 ,, n Kartonok 22 ,, » Z Tennisz flanellek 24 „ ón o Gyapjú fonalak 2 „ 9Q Tisztviselőknek külön 3 t> CL árengedmény ! 7T 3539 3 ' l Bőrkeztyűk K 120 ezertől Blumbergnél. A szabolcsi turistaság. Irta : Maurer Károly, a Nemzeti Bank nyíregyházi fiókjának h. főnöke, a Magyar Turista Egyesület Nyírségi Osztályának elnöke. A városok fejlődésével felette mód megszaporodik azon emberek száma, akiket hivatásuk a 4 falú hivatalszobához köt, sőt a városok belterjes építkezések folytán bizony nem jut mindenkinek szép kényelmes lakása, verőfényes tágas virágos kertes udvarban. Az ilyen ember aztán vágyik szabad idejét künn a szabad természetben eltölteni, de meg az általános műveltség emelkedése is arra ösztönzi az embert, hogy más vidéket, más városokat, más viszonyokat láthasson és mindenhol jól megnézve a tanúságot abból levonhassa és magát tovább fejlessze, ezen emberek adják a turistákat. A turista igen tág fogalom, az egyik járja a városokat, bújja a muzeumokat s ízlését igy fejleszti, a másik a városok közigazgatási, közegészségügyi, technikai berendezését tanulmányozza, hogy tanulságait és észleleteit idehaza hasznosítsa akár a maga üzleti ügyeiben, akár a közügyekben, ezek is turisták, de én nem ezekkel akarok foglalkozni, hanem azokkal, akik szabadidejüket künn a szabad természetben magáért a természet szépségeért keresik fel Ezek nem egészen sportszerűen, de szórakozás végett és pedig a legnemesebb szórakozás végett keresik fel a természetet és nyitott szemmel járják a terepet, gyönyörködnek az Isten felséges teremtésében, a hegyekben, kövekben, folyóvizekben, síkságokban, sivatagban, pusztában, annak növény, ásvány és állatvilágában, természeti tüneményekben, verőfényes és zivataros időben, télen, nyáron egyaránt. A legkülönbözőbb társadalmi osztályok tagjai egy-egy kirándulásra összetömörülnek és kimennek a szabadba, egymás benyomásait közlik egymással, felhívják egymás ügyeimét valamely tereprészlet szépséges voltára, a műveltebb turista tanítja fiatalabb társát és ezáltal közelebb hozza egymáshoz az embereket. Mindenre kiterjed figyelműk, megfigyelik a vidék néprajzi viszonyait, ruházatukat, meg sajnos, manapság már majdnem elvesztette teljesen eredeti voltát, legalább itten Szabolcsban már nagyon kevés eredeti magyar paraszt ruhát, viseletet láthatunk, felkeresik a lakásokat, azok berendezéseit stb. stb. Nyiregyháza a maga rohamos fejlődésében talán egy-egy fejlődési fokot át is ugrott, hiányzanak azok a régi festői városi részletek, melyek oly kedvessé teszik a felvidéki nagy Erdély régi városait, de vannak szép modern terei, akáclombos, széles, levegős utjai és ez sokat jelent. Mindezek dacára a nyíregyházi ember sokat utazik akár távolabbi vidékekre, akár hála a kitűnő vasúti összeköttetéseiknek a közelebbi helyekre is. A műveltebb osztályunk tagjai megjárták Európa nevezetesebb városait és vidékeit, fiatalságunk közül sokan látogatták a külföldi egyetemeket. Olvashatunk is a Nyirvidék majd minden számában eredeti külföldi jelentéseket, rajzokat stb. Ilyen utazni és látni akaró emberekből alakult meg ez év pünköstjén a Magyar Turista Egyesület nyírségi osztálya, amely megalakuló gyűlésre központunk illusztris vezetői látogatták meg városunkat, a hatóság részéről a legelőzékenyebb támogatásban, a közönség részéről meleg rokonszenves fogadtatásban részesült, ugy hogy már az e nyáron rendezett, jól sikerült kirándulásokat még több kirándulás fog követni, a télen pedig programmjának megfelelően felolvasások rendezése által fogja tagjainak az egyesülés előnyeit nyújtani. A tagok részére előfizetnek a Magyar Turista Egyesület által kiadott .Turisták lapja" című képes havi folyóiratot, amelyben igyekezni fogunk Nyiregyháza városát és a Nyírséget a hazai turista társadalom részére ösmertté tenni. Hisszük, hogy nem fogunk meddő munkát végezni és ekképen városunk és megyénk ismeretét terjeszteni. Ha pedig az elszakított területeinket ismét visszaszerezzük, akkor elvezetjük tagjainkat oda, megmutatjuk nekik, hogy könnyelműen micsoda csodás, bájos szép vidéket és természeti kincsekben mily gazdag területeket engedtünk tőlünk elrabolni. Adja Isten, ugy legyen. A Pesti Hírlap világszenzációja. /.' Ferenc József sajátkezű bizalmas levelezése és titkos utasításai. Vasárnap, szeptember 14-én a Pesti Hírlapban első közleménye látott napvilágot egy olyan világszenzációnak, amelyről bátran el lehet mondani, hogy párját ritkítja A Pesti Hírlap a bécsi titkos levéltárban, felkutatta az eddig hét lakat alatt őrzött eredeti, sajátkezű levelezést, amelyet Ferenc József, családtagjaival, Schratt Katalinnal, minisztereivel és Európai uralkodóival folytatott. Ezt a csodálatosan érdekes anyagot, amely világot vet Ferenc Józsefnek nemcsak egyéniségére, hanem uralkodási módszerére is, megfelelő kommentárral ellátva bocsátja a nyilvánosság elé a Pesti Hírlap. Nincsen az a szenzációs regény, amely érdekfeszítőbb volna e hatalmas műnél, amely huzamos ideig fogja a Pesti Hirlap hasábjain feszültségben tartani az olvasóközönséget. Különleges szenzációként hatnak a magyar és az osztrák miniszterekhez küldött, sajátkezű titkos utasítások, amely rikitó fénnyel világítanak be az uralkodás műhelyébe! A világpolitika legtitkosabb rejtekeibe pedig azon sajátkezű levelek révén hatolunk be, amelyeket a külföld uralkodóival váltott Ferenc József. Ferenc József az ember, a király, a császár, a monarchia kormányzója, a világpolitika irányitója t áll a közönség elé a Pesti Hirlap közleményeiben, eddig sohasem sejtett érdekességben és közvetlenségben. Minden egyes levél és távirat külön-külön szenzáció erejével hat. A Pesti Hirlap ezzel felülmulhatlan értékességet nyújt olvasóinak. A n. é. közönséghez! Ezúton kérem a n é. közönséget, hogy amennyiben tömeges előjegyzés van a Parlagi Cornélia és Pintér Imre országos hírű müvészpár fellépéséhez, vasárnap és hétfőre, az előjegyzett jegyeiket, mindenkor a pénztárnyitás előtt vigyék el. Apolló igazgatósága. • uuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiniuifliiiUiiinB[x] Olcsó árak ! Kitűnő házikoszt ! || Nyiregyháza vendégei a Köztisztviselők Otthonában j étkeznek Rákóczi-ut—Royal szálló mellett. Elsőrangú borok ! Esténkint zene ! H ^iiiiiHiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiuiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuii^