Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 200-223. szám)
1924-09-14 / 210. szám
34 J&immÉK 1924. szeptember siEnsasESBsssíí' Pontos kiszolgálás! Szolid árak! 3254 ferfl és női divatai uháza Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 5. Értesítési Van szerencsénk a t vevőközönség szives tudomására i hozni, hogy az őszi idényre a legújabb divatcikkek megérkeztek. Állandó nagy raktár: Férfi, női és gyermekharisnyákban, Női divatmellények, Gyermek garnitúrák, Divat schálak, Férfi vadász mellények, Férfi és női fehérnemüek, Gallérok, kézelők, nyakkendők, Kalapok és sportsapkák, Csipke, himzés, szalagok, Opál batiszt, Schiffon, Grenadin, Divat angol szövetek és flanellek, Férfi és női esőernyők, Utazó bőröndök nagy választékban. BS9SSB Tisztviselőiiiei árengedmény! — Füralí Henrik államilag engedélyezett magán zeneiskolájában a tanitás már megkezdődött. Beiratkozni a tanitás folyama alatt is állandóan lehet az intézet helyiségében, Kállai-utca 2- sz. alatt. Így írjuk mi az újságot. Ez a legnehezebb riport, mert magunkról kell írnunk. Az újságíró nem szeret a nyilvánosság előtt szerepelni, cikkei legtöbbnyire név nélkül jelennek meg. Most azonban, Nyíregyháza város centennáriumán mi is kilépünk egy pillanatra az ólombetűk misztikus szürkeségéből és Szalay Pál jóvoltából megörökítjük magunkat a „jó öreg Nyírvidék" hasábjain. Pótolhatatlan veszteség, hogy ebből a kis galériából épen a főszerkesztő, sasi Szabó László dr. arcképe maradt ki. Az ő kedves, szeretetreméltó egyénisége, gavalléros kollegialitása, poéta lelke és nyílt, őszinte modora a legideálisabb főszerkesztő karakterét adják. Azt is meg kell mondanunk, igazolásul, hogy miért maradt ki, a mi aranyos kedélyű Laci bátyánk. Nem volt itthon már tiz napja, tehát épen akkor, amidőn elhatároztuk a jubiláris szám kiadását s csak az utolsó pillanatban érkezett meg, amikor már egyáltalában nem lehetett a dolgon segíteni. Azért, ha nincsenek is itt az ő arcvonásai, itt van az ő lelke, szelleme, a sasi Szabó László igazi egyénisége. Már például a „felelős" Vertse K. Andor sokkal szerencsésebb volt, őt az ágyból húzta ki Szalay Pali, hogy lerajzolhassa. A kép, ceruzával irja a kilóméteres riportjait,, amelyet csak a legnagyobb megerőltetéssel lehet a mutató, közép és hüvelyujj legutolsó izei közé szorítani. A szerkesztőségben még soha nem látták Tégert nagyobb ceruzával írni, ugy látszik titokban gyűjti a ceruzavégeket. Az írását elolvasni csak ő tudja, meg a szedők, de ezek is néha olyan kacagtató dolgokat szednek bele a Téger titokzatos ákombákomjaiból a korrekturába, hogy majd megpukkadunk a nevetéstől. A szerkesztőségi hizókura egyébként csak Máczay Lajoson nem fog, ő egy megrögzött amint látják, kitűnően sikerült. Hiszen nem is olyan nagy vicc őt lerajzolni. Egy pápaszem, alá egy kevés (jó kis kevés!) toka és kész a kép. A megelégedett nyugalom ömlik el arcképén, az a diogenesi derű, amely annyiszor megkacagtatja a „Nyirvidék" olvasóit. A szerkesztőségbe is ő szállítja azokat a pompás vicceket, amelyektől a sovány Téger Béla annyira meghízott. Ő az, aki mindig akkora kis Á nyíregyházi színtársulat uj tagjainak fényképei a Lengyel-féle cukrászda kirakatában megtekinthetők.