Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)
1924-08-13 / 185. szám
1914. augusztus 13, jHfamiDiJiL Ill ••min iI WlfJI— H M—BBH11K3I amm fi 3 HELENA MAKOWSKA FŐSZEREPLÉSÉVEL csütörtökön (egy házasság története 7 felvonásban.) — „Fix-Fox és a szőke nő" kacagtató kisérő műsor. Városi szerdán és gyűjtik össze a Svédországban is polgárjogot nyert szabolcsi krumplit, ott xan a sok dohány föld, amelynek segélyével igyekeznek most az országszekerét a kár tyubóí kihúzni. De mindezeknél felemelőbb az, hogy a lakosság már hozzá kez" dett a komoly munkához, amiről a községek, egyházak és magánosok építkezési hirdetményei tesznek más vidékekre szölólag is tanúbizonyságot. Azon a helyen tehát, a régi iparosok sérelmei nélkül lehet a gyárosoknak és iparosoknak megbízásokat elfogdaní, sőt fióktelepeket is létesíteni. \t A sátoraljaújhelyi függetlenségi párt egyik oszlopos tagja már nem ilyen üzleti alapon szemlélte a dolgokat, amidőn elmondotta, hogy náluk az a felfogás alakult ki, hogy olyan jól sikerült plakátot nem igen láttak mostanában, mint a nyíregyházi kiállításé. Magasba törő nemzetiszínű zászlója a jövőt szimbolizálva, már távolból szemébe ötlik az utcán járóknak, akik aztán tömeggé verődve olvassák, hogy Szabolcs székvárosa a »mezőgazdaság<í, »ípar« és a ,»kulturaft szavakat nyomatta a plakátján jevő pajzs, ra diszitményül, mint amelyekkel az uj százév küszjöbén a rája váró küzdelmekkei szemben fel kívánja magát vértezni. — Száz év nagy idpaz emberek életében, de számításon kívül eső egység a városokéban, melynek életében körülbelül anynyit tesz, mint amikor az ifjú felserdül és telve ambícióval, részt kér az egyéniségét visszatükröztető alkotó munkából. — Csonkamagyarország lakossága tehát csak a kötelességét rója le, amikor tüntető nagy számmal vesz reszt ennek a demarkációs vonalon lulra is vonzó erővel biró határszéli "kulturváros «vizsgáján», ahol (erős a nemzeti érzés és ahova a trikolorral díszített plakáton hívják össze, egy kis seregszemlére Magyarország dolgozó népét. Bárki csinálta is a plakátot — folytatta a beszélő — eltalálta, hogy mivel lehet hatni a mai nemzedékre. Ezek a szavak olyan szépen hangzottak a cseh határszélről jött kuruc ajakáról, akit talán az tett olyan ékesen szólóvá, hogy. lakhelyén közvetlenebbül hallja az elnyomatás a/att sínylődő magyar testvéreinek jajszavát. — Mi aztán elmondottuk, hogy nyíregyházi ember készítette a plakát tervét és Szalav Pál tanár volt az, aki szerénységből még a nevét is lehagyta munkájáról. Az egriek ezután arról referáltak, hogy ott is feltűnt Nyíregyháza meghívója és a háttérként ködbe burkoltan megrajzolt soktornyú Nyíregyházának azt kívánják, hogy lálképe gyári kéményekkel kereskedelmi vállalatokkal és mezőgazdasági szakiskofák kontúrjaival színesedjék meg. Fontosnak tartják ők ezt azért leszegezní, mert csakis ott jehet a lakosság becsületes és yailásos, ahol van munkaalkalom, mert a nyomorúság előbb fásulttá, aztán pedig keménnyé leszi a szí veket. Elmondották még azt is, hogy a nagyváradi püspökség most székhelyet keres és, hogy Egerben, bár nem hivatalos formában, Nyíregyháza neve is szóba került, ami csak előnyére válna ennek a régmultu, de phőnix madárként ezelőtt csak százéwel ujjá éledt városnak. A szabadszállási kisgazda (aki mindössze 8700 holdon teljhatalmú ur) arra kíváncsi, hogy mit csinálnak a tanyákon össze vissza lakó kollégái, akik 5—40 hol don gazdálkodva, fajtiszta velőmag nélkül is olyan belterjes gazdálkodást visznek véghez, hogy még ciklon által sújtottan sem szaladgálnak országos, gyűjtésért, hanem magukban bizva, tehát nem ís csalatkozva, kívánják kiheverni ezl a csapást is. A pusztítás nagyságát képes lapokból iléli meg és látja, hogy azok borzalmasság tekintetében nem igen maradtak mögötte a Dunántúl szántóföldjeiről felvett fotográfiáknak. Elmondotta ez az úgynevezett kisgazda a győri gyáros és az egri ügyvéd helyeslése között még azt Is, hogy az elszállásolásból nem kell nagy dofgot csinálni, mert az emberek megszokták a háborús időkben, hogy igényeiket redukálni kell és mindenki örül, lta közös helyiségben levő tiszta ágyon hajthatja álomra fejét. A nyíregyházi vendégek ezzel szemben aztán közölték, hogy Osgyám József gyógyszerész elnöklete alatt erősen működik az elszállásoló bizottság és mindent elkövet, hogy a lehetőséghez képest az is jól legyen megoldva. Az idegenek beszéde azonban megnyugl*tólag hathat nemcsak az elszállásoló bizottság tagjaira, hanem a város lakosságára is, amelynek egy része a nyíregyházi vendégek elmondása szerint is magán házaknái csupán azért vonakodott szállást felajánlani, mert csak is családjuk férfitagjaival tudnák az illetőt szobához juttatni. Az idegenek felhatalmaztak annak a megírására ís, hogy ők élelmezést sieholsem kívánnak, mert háború óta az ís kiment a divatból országszerte. Volt még itt egy városi tanácsnok (aki kikötötte, hogy a lakhelyét ki ne irjam) aki azért kíváncsi Nyíregyházára, mert az ő kimutatásaikat háromszor is visszaküldi a minisztérium pótlás végett, amivel szemben Nyíregyházáét rendszerint elfogadja, mert hivatalosan is beismerik, hogy ott »a rendeletek szövegét helyesen szoklák értelmezni.« Ezen aztán én is meg a nyíregyházi vendégek is sorban elgondolkoztunk, mert vannak dolgok, melyeket nem szoktak tanítani áz iskolákban, =0=0=0=0=0=0=0=0: =0=0= A legszédííletesebb artista attrakciók ós a legkiválóbb ( Kabaré miivészek szerepelnek augusztus 19-és 20-án a Fővárosi Orfeum műsorán a Városi Színházban Nagy propaganda úszóverseny Tokajban, A Dabreczeni UE, mint a Tisza Északkerület irányító egyesülete Magyarország 1924. évi folyambajnokságait Tokajon rendezi meg folyó hó 17-éa vasárnap délután fél 3 órakor, melynek keretében egy nagyszabású propaganda úszóversenyt rendez. Az előkészületek nagyban folynak és hisszük, hogy a DUE munkáját ós fáradozását siker fogja koronázni. A verseny számait képszik: 100 mes caell-gyors-bát ifjúsági versenyek. 100 m es mell gyors hát föverseny, 400—1000—1500 m. folyamversenyek, 100 m es leányverseny, 100 m es hölgyverseny ós egy 6000 m-es folyambajnokság. A verseny iránt nem c^ak Tokajon és Dabreczenb?, hanem az egész környéken nagy az érdeklődés. A versenyen indulnak a kerüet legjobb úszói és u z3női. A verseny propaganda jelleggel bir és bizonyára nagy lépéssel fogja Tokajban a már ott is szépen fejlődégnek indult uszósportot előre vinni. A versenyt megelőzőleg dólelőtt fél 11 órakor a városháza tanácstermében nagy propaganda gyűlés lesz, melyen Tokaj város vezetőségén kívül a vármegye vezetősége ia részt vesz. A vtrsanyre a Debreceni Úszók Egyesületének mintegy 25 nő ós 40 férfi tagja megy el. A Tokaji Sport Egylet az uszóveroeny után este egy nagyszabású műsoros táncmulatságot rendez, mellen debreceni résztvevők fognak szerepelni. K. L. =o=o= =0=0=0: =o=o; A Hatzei téri piac rendezése szociális probléma is Abból az alkalomból, liogy a kiszivárgott hírek szerint a mi agilis, csint és rendet szerelő polgármesterünk a városi tanáccsal egyetemben, az élelmi piacol a város központi díszteréről tovább kívánná helyezni, liogy már a közellevő cenlennáríumi ünnepély egy szép csinos városi találjon, a Nyirvidék leközelebbi számában igen üdvös eszmél pendített meg Kaszás György polgártársunk a Hatzel-tér lulajdonképeni rendé; te'ésének átadásáról, A Hatzel-tér tulajdonképpen élelmiszer elárusító helynek volt szánva. Ezt bizonyította az a sok bódé is, amelyekkel a megnyitáskor fel volt szerelve és amelyekre számosan visszaemlékezhetnek. — Süteményt és gyümölcsöt árusítottak bennök. Ennek az élelmiszerpiacnak, lej, tojás tejfel stb., visszahelyezés|ét kérnénk tiszteletlel, mi, az ugvnevezett »alvégesiek.» Kérelmünk teljesítése tulajdonképpen szociális probléma megoldása is. Mert hiszen a lakianyasoron, vagy a bőrgyár, szeggyár, szeszgyár stb. melleit lakó munkásnő, kivált télvíz idején, kétszer is meggondolja, hogy a Kossuth-térre, esetleg a Bessenyei-térre felmenjen-e éhező gyermekének egy liler tejért. Inkább anélkül hagyja. Ellenben a Hatzel-tér csak félannyira van, oda munkaközben is elszaladhat, anélkül, hogy munkaidejét csór bitaná. Ugyanez áll a kisebb wiárusítókra is. Egy asszony, akinek cs,ak egy gyeraz Apollóban HARRY PIEL BRAUUR FILMJE: UNÜS Mindkét rész egyszerre I MSndkét réis^ egyszerre! előadás, este 8 órakor.
