Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-29 / 197. szám

íSiS4. avgUíztus 29, wjHrti mmmgiiajr.* •uvuztmti-MMnasí'mMt&aM azt jelenti, hogy a fürdő egész nyáron át zárva van, aki fürödni akar, az menjen a Sóstóra. Májerszky Béla polgármester nem igy. képzelte!! ö ugyanis nagy fürdőrőt ábrándozott a jelenlegi városi gőzfürdő helyén népfürdővel, ahol ingyen fürödhetett volna bárki. De ez is csak ábránd voft, mint a csatornázás, vízvezeték, utak', utcák kövezése stb. Tapasztalataim azt mutatják, hogy sokat tesz egy város megtekintésénél az első benyomás és nem mindenki megy a városba villanyoson, talyigán, vagy pláne kocsin. Van gyalogló utas is !> Szives üdvözlettel ; , Demecsery Zsolt. i. i A nyíregyházi „Mansz" debreceni vendégei. Nyíregyházán is megalakult a „Mansz" vasutas-postás és iparos szakosztálya. Nyíregyháza, augusztus 28. A' Nyirvi- szavakkal, dék tudósítójától. , Mint ismeretes, a MANSz országos egyesület vezető eszméi egyre nagyobb és nagyobb társadalmi rétegeket hóditaaak meg. Nemcsak a lateiner hivatalnokosztály, de főképen az iparos társadalom is, amellett a vasutasság és postásság is egyre növekvő szeretettel csatlakozik a Mansz zászlaja alá. A Mansz helybeli vezetősége a legnagyobb örömmel fogadta az iparosság, a vasutasok és postások érdeklődését s az előkészítés teendőinek megbeszélésére f. hó 26-án, kedden délután 3 órára értekezletet liivott egybe a városháza nagytermébe. A közbejött rossz idő mialt vasutas, iparos és postás társadalmunk asszonyai közül többen elmaradtak. Annál inkább jól esett látnunk a Mansz debreceem szervezetének vezető hölgyeit, akik közül Ferenczy Miklósnó postafelügyelő neje, a postások vezetője, dr. Szabó Mihályné és vecsei Nagy. Endré. né, az iparos szakosztály, vezetői, Hegedűs Károlyné Kölcsey; .Valéria a vsutas szakosztály, ügyv. elnöke, Kohajka Péterné a postások ügy,v. (elnöke és dr. Medyeczky Károly all. főreálísk. tanár, debreccem főtitkár és még többen az említett három szakosztály; yezető. tagjax közül ellátogattak városunkba, hogy; részt vegyenek a Mansz helybeli , szervezeténeit fontos értekezletén, amelyet Csiky; Istvánné ügyv .elnöknő nyitott meg lelkes Az értekezlet, amelyen a debreceni vendégek közül dr. Szabó Gusztávné, Hegedűs Károlyné, Vécsei Nagy Endréné, Ferenczy Miklósné és dr. Medveczky Károly. tartottak beszédet és ibeszámolót a Mansz debreceni működéséről, nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy a legszélesebb körű és leghatásosabb agitációt \ folytatja az iparos, postás és vasutas társadalomban, azoknak megnyerése végett. Az értekezlet végén Csiky Istvánné ügyv. elnök hálás szavakkal köszönte meg a debreoem kiküldötteknek, hogy fáradtságot nem ismerve eljöttek s tudások és tapasztalaiataik alapján segitő kezet nyújtanak e három uj szakosztály szervezésénél. A Mansz helybeli csoportja" a közel jövőben nagy események színtere lesz és épen ezért a vezetőség mmdent elkövet, hogy. városunk számottevő rétegeit is, bevonja a Mansz nagy nemzeti munkájába. Magunk részéről is annak a reménynek adunk kifejezést, hogy e munka a legmelegebb visszhangra talál városunk komoly és munkára hívatott női társadalmában, mely, eddig is annyi tanújelét adta annak, hogy a hazafias összetartó munkában tevékeny, részt fejt ki. Nem veszhet el az az ország, melynek asszonyai a hivó szór zatot megértve, igy gondolkoznak és dolgoznak. 4 Amerikai képek. Ohio-hajó, 1924. augusztus 8. Hat hónapos amerikai tartózkodás után újra uton vagyok hazafelé. Nekem elég volt a hat hónap is, söt sok is. Amit akartam megismerni Amerikában, volt rá időm bőven tanulmányozni, megismerni. Amerikában olyan egyforma minden. Falvak, városok, építkezés, népszokás, kultura, viselet, élelmeséi, egyházi, politikai szokás, erkölcs, közlekedési módszer olyan egyforma mindenütt, hogy elegendő egy falut, egy várost megnézni éB az egész Amerikáról megvan a tökéletes képünk. Szinte unalmassá válik a hosszú tartózkodás Amerikában. És ha nem lett volna minden napra beállított programmom, bizony nehezen tudtam volna eltölteni a hat hónapot. Én bámultam az amerikai bevándorlottak türelmét első perctől kezdve, Sokszor feltettem nekik a kérdést, mi köti őket Amerikához? Láttam óriási törödésöket, veszéllyel járó munkájukat, id»ges óletölő foglalkozásukat, láttam, hogy a bevándorlottak 85 percentje cssk tengeti életét, vagyont nem gyűjthet, soksjor kérdeztem tőiük, de magamtól is, ugyan DÍÍ tarthatja ezeket az embereket Amerikában, a banyákban, a gyárakban, a pokol tornácaiben. Megkaptam a feleleteti A dollár, Sir, a nehéz amerikai dollár. Ezért öli, hajszolja ma gát 50—60 millió bevándorlott Amerikában. Jólétet, kulturát, vagyont, hatalmat, számbeli fölényt adtak a bevándorlottak Amerikának, de kevésnek jut ezekből a jókból és ha ha jut ír, nagyon kevés, az övék a lázas robot, az ideges, kényelem nélküli életölő munka kevés dollárral A nagytőkék emésztenek fel mindent annak rabszolgája mindenki. * * * Érdekes kép Amerikában a nemzetiségek élete. Küzd, harcol mindenik nemzeti élete fennmaradásáért, de hiába. Az amerikai mindent megörlő szellem, már a második generációt beolvasztja. Nem erőszakkal, nem fegyverrel, nem korbáccsal, hanem sima, következetes tanítási módszerrel, amelynek biztos eredmé nye van. Egész nemzetiségi városrészek alakultak ki. Magyar, német, olasz, lengyel, tót stb. az Isten tudja milyen keveréke van itt a nemze tiségeknek. Mindeniknek gyönyörű temp'omai. iskolái, hol saját nyelvűkön hirdethetik az igét taníthatnak az év bizonyos hónapjaiban saját nyelvükön. Mégis angol e nép szelleme, lelke, gyermekei pidig büszkén vallják magukat ame rikainak, más nyelven, mint angolul nem is beszélnek. Igy megy az egész vonalon lassar, de biztosan hódit az amerikai szellem. Jellegzetes vonásait csak a bevándorlott body tartja meg. A magyar magyar marsd, ha 20—30 évig él is Amerikában. Megtartja falusi lakadalmi, keresztelési szokásait, tempóit. Szereti a nagy lakadalmat, ha eokut beszélnek leánya, fia esküvői lakomájáról. A fel?o>;ulás, parádé, verses mondókák ugyanazok, mint Ki rálydarócon, Nyirmadáü, stb. Szereti a kö szöntőket, a dikciózást a magyar itt is. Szererepelget is, hogy el ne felejtse. Söt ujat is htl\. i mm Városi Szinház i Augusztus hó 29 30 31 Péntek | Szombat | Vasárnap Utazás a föld körül 18 nap Jules Verne világhírű regénye nyomán. Két részben 20 felvonásban. Mindkét rész egyszerre! Két és fél órás előadás! l-ső rész: A fogadás. Il-ik rész: Az örökkévalóság kapujában. A modern technika csodálatos vívmányának egész arzenálja vonul föl ezen a monumentális filmen a néző szeme előtt, hogy messze túlszárnyalja a világhírű regényíró merésznek mondott fantáziáját. A darab elejétől végig izgalmas, érdekfeszítő, emellett tanulságos és szórakoztató. Előadások kezdete: hétköznap 7 és fél 10, vasárnap 1/

24, 6 és 9 órakor. Helyárak: Földszinti páholyülés lő.OOO. Emeleti páholyülés 15.000. Zsöllye IX-XVIII. sor 13.000, Támlásszék I-VIII. sor 11,000. Erkély I, sor 13.000. Erkély II-IH. sor i 1.000. II. emeleti ülőhely 8.000. Diákálló 8.000 korona. Nappali jegypénztár hétköznap Jakabovics Fannyka dohánytőzsdéjében, vasárnap a színháznál délelőtt 10 óratói 12 óráig. Legközelebbi műsorunk: Randevú a halállal Dráma 6 felvonásban | A főszerepben: SESSUE HAYAKAVA, '•.••sr^^&iifmamsmp.r.Tm GK$L Gaorge Fr)tz Maurlce, a „Nászhajó" rendezője, Betty Compson, Bort Littel a „Nászhajó" szereplői üyiregjfhásán •beit szombattól—hétfőig; az Apollóban