Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-25 / 169. szám

jiximwtK relü telepen, szeme előtt látja, miként készül | az autó. Minden munkás egy darab részt tesz hozzá s lassú gépszerkezet viszi tovább a részeket s a legutolsó helyen a soffőr már beleül é3 kikocsizik a kész müvei. Elragadó látvány ey. Vezetője a gyárnak Galamb magyar mérnök, a makói dr. Galamb ügyvéd, a ref. egy ház gondnokának testvére, ki éppen jelen volt Amerikában, milor a gyárat végignéztem. Vao még itt egv ncáaik magyar mérnök is. Farkas nevezetű. Általában Ford szereti a magyar munkásokat. Hogy milyen a mérőte a gyár üzemének, illusztrálására legyen elég annyit mondani, csak kérőlevél átlag 10 000 fut be nsponként. Erre mondta Ford, ha mindenik kérést teljesíteném, 24 óra alatt tőokremennék. Padig 500 biilió dollárra becsülik vagyonát. Egy levelet se hagynak átolvasatlanul. Erre a hivatalnokok ezrei vannak beosztva, a jelentősebbeket meg is válaszolják és honorálják. Ez Amerika. A lehetetlen lehetőségek hazája. Földből nőtt házak, városok, mondhatni napok alatt: naggyá, hatalmassá lett emberek alig pár év alatt. De a fény mellett ott van az árnyék, a veszedelem is. A jólétből az emberek egy pillanat alatt leesnek a nyomorba, Ma már százezrek érzik, tapasztalják ezt. Az elnökválasztás előjátékai megrázzák, megállítják a gyárak százezreit, katasztrófa közeleg Ssézezerszámra járnak munkátlanul az emberek Amerika gondoskodik arról, hogy a fák ne nőijenek az égig. A kereset megcsappsn, az emberek letörnek. Mennyi ember élétébe, erkölcsébe, vagyonába j kerül fz a választási hecc! Én megelégeltem Amerika földját, levegőjét. Nincs itt semmi más jó, mint az amerikai dollár. Ezt pedig nehéz megkerfs'ű. Én vágyok haza szegény hazám földjére; nekem gyalázatban, nyomorban is többet ér e föld, az ér< szegény hazám, mint Amerika minden gazdagsága és dicsősége Utnnk ir dúlok, hogy a nyiri áldott homok krumplijából jóllakhassak. A viszontlátásra — augusztusban. Birtha József, v. képviselő, kormánybiztos fr fr fr' fr-fr" Víg legenda egy szerencsétlen amerikai milliomosról, 5 felvo- : írásban, Wallace Reid főszerep-"* lésével ' 1934, junius 24. Levél Amerikából. Chicagó, 1924. julius 1. Amerika 2 ik nagy világvárosából irom e sorokat. A három milliót meghsladó, roppant nagy kiterjedésű Chicagó városából. A Biblia szerint Ninive városa óriási nagy volt. Azt mondja róla, hogy terjedelme 3 napi járóföld, kerülete mintegy 12 mértföld. Ezek az uj, modern Ninivék, Babilonok itt Amerika földjén még ennél is nagyobbak. Hetek kellenének ahoz, hogy bejárjuk őket, ahoz p

Bdig, hogy megúmerjük, egy élet is kevés. Amerika a lehetetlen lehetfségek hazája. Itt ezekben a pokolfészkekban ez az igazság a legjobban'Játható. Olyan dolgokkal találkozik az ember lépten-nyomon, ami leköti, ujdoiság ingerével hat, ami leglepi. Chicagó nevezetességei közül a világhírű vágóhidját említ ;m fel. óriási méretű fantasztikus kereckedelmi csarnok ez. 10 ezer darab élőállatot váguak, dolgoznak fel itt naponkint. Itt van Amerika s az egész vi'ág éléstára. Innen megy izét naponkint óriási mennyiségben a fagyasztott hns sokasága, ez táplálja az emberek millióit. Erről a vágóhidról szokták azt mondani, hogy elől bedugják a marhát, sertést, juhot és hátul kijön a virstli. Es ez valóság! As élő állat minden részét feldolgozó boszor kánykonyha ez A bőrt, szőrt, körmöt, szatut, lábakat, húsrészeket feldolgozó műhely ez, a mely bámulatra ragadja az embert. Chicagó gazdag mindenféle látványosság ban, elsőrendű tanintézetei, világhírű profé ssorai, egyetemei, klinikái állanak a közönség szolgálatára. Maga a város nem szép. Piszkos, füstös, rendetlen építkezésű. Vannak azonban gyönyörű parkjai, ez nagy áldás erre az összesző ritott levegőjű váiocra. Ujabb időben Chicagó városát az a ré mes gyilkosság tartja izgalomban, amely ezelőtt 6 hete történt. Két milliomos fia csupa őrült passzióból meggyilkolta unokatestvérét, a kis Loeb fiút, egy milliomos egyetlen fiát. A mii liomos negyedben ma ezrek zarándokolnak a gyilkosság színhelyére. Az élelmes amerikai kihasználja ezt is üzletre. Százan és százan állanak az utasok rendelkezésére, kik a gyil kosiág pontos leírásával, a hely megmutatásával foglalkoznak, kalauzolják a parkban, a Eurie tó partján a kíváncsi utasokat, jó pénzért. Hiába 1 Amerika a lehetetlen lehetőségek hazája. Ezt mutatják a vállalatok, a technika hajmeresztő vívmányai, az üzleti méretek. Egy Wance meckey a világ legszebb berendezésű üzleteit itt állította fel, hol nincsen olyan termelése az üzletvilágnak, amely nála ne volna kapható. Egy Woolhworth 5 és 10 centes űz létéből, amely Amerika minden városában be van vezetve, építette fel New-York leghatalmasabb 64 emeletes palotáját. Egész boszorkánykonyha a Rohefelber benzin gazolin, petroleutn-király 2000 hold területén elteiülő telepgyára. Szinte félelmetes még a megközelítése is. Rettenetes bűz, füst a környékén, irtóztató veszélyes a közeiébén való tartózkodás is. Egy robbanás, milliók életébe kerülne. Még se félnek az emberek. Ezrivel mennek gondtalanul kenyeröket keresni e boszorkánykonyhába az emberek, magyarjaink ezrivel dolgoznak itt, szedik a súlyos dollárokat. Ki gondol itt a veszélyre, a pusztulásra. Ma elpusztul 100 ember, holnap négyannyi jelentkezik. De talán egy vállalat se csinált olyan szédítő karriert, mint a Ford-autógyára. Ez az ember ma a világ leggazdagabb embere. A napokban adta ki a gyára a 10 ik millió autót. Ma Amerikában körúton van. Óriási reklámmal fogadják minden helyen, hirdetik a Ford autó dicsőségét. Ez az ember ezelőtt 20 évvel egy kis pu tikban, kovácsmühelyben kezdte meg pályáját. Szegény volt, a közeli lunch-teremben még enni sem kapott hitelbe. Innen indult ki hódító útjára, ma a világ leggazdagabb embere. Megnéztem a gyárat. Emberi képzeletet felülhaladó pokoli műhely. Kétszázezer ember dolgozik benne. Minden percben 6 auló jön ki a gyárból. Az ember végighalad egy óriáti móA Dawes-féle terv kivonata. A londoni konferencián a Dawes-féle terv alapulvételével óhajtják megoldani Európa sajtó problémáját, a német jóvátételi kérdést. Ennek a sokat emlegetett, de a nagyközönség előtt kevésbbé ismeretes tervnek lényeges pontjai a következők: Elsősorban a Reichsba-nk átszerve" zésével, esetleg egy uj alapítással aranyjegykibocsáló intézetet kell szervezni, melynek tőkéje 400 millió aranymárka.— Ennek az aranyjegybanknak kizárólagos jog biztosítandó bankjegyek kibocsátására a badeni, württembergi szász és bajor jegybankok működésének további fenntartása mellett a jelenlegi kereteknek megfelelő kautelák között. Az uj jegybank 10 év alatt fokozatosan tartozik a járadékmár kát (Benlenmark) átvenni, a papirmárkát. pedig 1 billió ^apirmárka egyenlő 1 aranymárka alapon bevallani. Kis kölcsön» elnevezés alatt 80Q millió aranymárka "értékű kölcsön veendő fel, amelynek hozadéka az uj jegybanknál teendő le. Ez a kölcsön fogja lehelő-, vé tenni a győztesek részére estközlendő szállításokat. A külföldön elrejtett német követeléseket a németek előreláthatóan vissza fogják hozni, mihelyt a jó. vátételi kérdés ily módon nyugvópontra, jut. Mindez Németország tőkehiányán lényegesen enyhíteni fog. A német iparnak háború előtti adóssága az infláció során értéktelen papírmár kákkal nyert Kiegyenlítést. Ila tehát ezt az ipart 5 milliárd aranymárka uj adóssággal terhelik meg, (amelyek feloszlásában az ipar kebelén belül kell megegyezFilmregény 5 felvonásban. A címszerepben: Soave Gaílowe. Pénteken és szombaton* 7 és fél 10 öFakor, vasárnap 5, 7 és fél 10 órakor \