Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-25 / 169. szám

4 jfámrwÉK 1924. julius 25. ni), az ipar nem lesz rosszabb helyzet­ben, mint aminőben a háború előtt volt. Termelőképessége és rentabilitása nincs veszélyeztetve, mivel módjában volt az inflációs hiteleket értékes befektetésekre felhasználni. Ez az 5 milliárd értékű köt­vény. 5 százalékos kamat és 1 százalék amortizációs alapon kerülne kibocsájtás­ra oly módon, hogy a 300 millió arany­márka évi összes teher csak 1927-ben kö­vetkeznék be a maga egészében. Addig 1925-től kezdődőleg, 125 millió aranymár­kától fölfelé fokozatosan emelkedik. Ugyanez áll a vasutakra. Itt is nagy invesztíciók történtek, az adósságokat ér­téktelen márkával fizették vissza. A va­sutakat a terv szerint 28 milliárd arany­márka alaptőkéjű részvénytársaság veszt át és az alaptőke megfelelne a vasutak összberendezése értékének. A társaság 11 milliárd aranymárka elsőbbségi kötvényt fjocsájt ki, amely 5 százalék kamat és 1 százalék tőketörlesztés alapján évenként 660 millió arany márka kamatot biztosí­tani a jóvátéteii bizottságnak, amelynek (5 kötvények átadandók. A va-suti forgaUnat ezmkivüí szállítási adóval kell megter­helni, amely a várakozások szerint, éven. kint 290 millió aranymárka hozadékot fog hajtani; tehát a vasutakból évenként 95 n millió acanymárka fog rendelkezésre ál­lani. Ez az összeg alatta maradna annak a jövedelemnek, amelyet állami, nem ma­gangazda^ági kezelés mellett a Német Bi­rodalom a háború előtti években feles­legként kapott. í A német költségvetés ezenkívül éven­ként egy bizonyos összeggel terhelendő meg, amely 1926-ban 110 millió aran£ márkával kezdődik ós 1930-ban 2500 mii líó aranymárkára emelkedik. Ez a teher bizonyos kereten belül emelkedik vagy csökken a német nép jólétének és hely­zetének időszakos alakulásához képest. — Ez a prosperitás! index, amely kiemel­kedő része a tervnek* afoö vetkező ténye­zőkből áll : i 1- Németország ; összes kivitele és behozatala. 3. A költségvetés l>e,vételei­nek és kiadásainak összege, levonva mind­ké toldaton a békeszerződésből folyó tele­leket. S. A vasúton fuvarozott áruk egész statisztikai tömege. 41A cukorban, dohány ban. sörben és alkoholban évenként meg­állapított összes fogyasztás, a közvetlen fogyasztó által fizetett árak. 5. A lakos­ság száma az utolsó cenzus óta és a 'k; vándorlás adatai. 6. A fejenkénti szénfo­gyasztás évi átlaga. Ez az index azonban csak fokozatosan léptéiéibe és fölfelé leg­korábban 1934-ben nyerhet a maga egé­szében alkalmazást; addig csak kedvezőt­len alakulása esetén csökkentheti az évi fizetéseket . » , Az előzőkben megjelölt fizetések vi­szont praktikus maximumot is jelente­nek. Németország ezenkívül sem megszál­lási költség, sem jóvátétel, sem bizottsá­gok, sem njás címen jiem fizet további összegeket' Kérdéses, hogy a clearing-fi Zetéseket, amelyek különösen az uj ame­rikai kártérítések következtében a közel { 'ö vőben félelmes növekedést mutatnának el, milyen módon fogják paralizálni. Németország részéről mindenncírnü fizetést (ismét kérdéses vájjon ide soro­zandók-e a clearíng-fízetések is) az uj jegybanknál aránymárkában teljesítenek; erről a számláról egyedül a jóvátételi bi­zottság főbiztosa van jogosítva rendelkez. nr aki az átutalásokat oly módon tartozik teljesíteni, hogy ázok a német valuta sta­bilitását, hacsak Németország szándéko­san nem idézi ezt elő, ne veszélyeztes­sék. Ha az átutalás nehézségei következ­tében 2 milliárd aranymárka gyűlt már össze és a főbiztos az átutalást nem tartja a fenti értelemben 'foganatosíthatónak, jo gositva van ezeket az összegeket Német országon belül gyümölcsözőleg elhelyezni* Ha az át nem utalt összegek 5 milliárd aranymárkáig emelkednek, minden to­vábbi fizetési kötelezettség mindaddig szünetel, amiig ^főbiztos a beváltásra az időpontot alkalmasnak nem találja. A fentiekben körvonalazott fizetési kö­telezettség biztosítására, tehát csak super­fedezetként, Iekötendők a német állam be­vételei, alkohol, dohány, sör és cukor után. (Nyilván az összes adókról és jö­vedelmekről van e cikkek után szó. — Az ezekből befolyó jövedelem szintén a fő­biztos ellenőrzése alá vont számlákra fo_ lyik be és azok felett a Birodalom csak abban az esetben és abban a mértékben rendelkezhetik, amint további kötelezett­ségeinek eleget tett. Ez az átutalási módozat áll a vita középpontjában. Entente részről rendkívül értékes ötletnek igyekeznek feltüntetni és a Dawes bizottságot különösen ezért di­csérik. Érdekes, hogy éz a gondolat a ma. gyar kölcsönre vonatkozó londoni nép. szövetségi bizottsági tárgyalás jegyző-) könyvében is előfordult. Német részről, támadják a tervet. Ott az a vélemény, hogy 5 milliárd aranymárka oly félelmes összeg lesz, hogy érte a Birodalom min­den ériékét össze lehet vásárolni. ( Az érád legdrágább filmje ^ \ WÍOL | ( Csakis felnőtteknek! k AMTOL j Küzdelem a ponyvairodalom ellen. Dr. Kupcsay Felicián ir e főcim alatt a „Közművelődéi" legújabb Bzámában rendkívül erdekei dolgokat. .Métely az iskolában", ,Az olvasmány hatása az erkölcsre", .Lelkiismeret­len kiadók és terjesztők", „A leányok kedvenc könyvei", „Védekezés" alcímek alatt beszámol először a ponyvairodalomnak romboló hatásá­ról, az igazgatói jelentésekről, melyek között csak elvétre akad egy, mely arról szól, hogy az intézet teljesen mentes a ponyvatermékektől. A rendelkezésre álló adatból megállapítja a se­lejtes ponyvatermékeket, melyek sáskarajként lopik el az ifjakat, a következőkben: Buffaló Bili, Nick Carter (ezt nemcsak ismerik a nyír­egyházi nebulók, de egy játékot is igy neveznek), Mister Herkales, Indiánus történetek, Harry Piel, Dr. Kubb, Bobertson, Tom Pick, Pinkerton de­tektív, Professor Szfinksz, Fantasztikus Könyv­tár, Filmregények, Filmkönyvek. £ címeket a szülők kedvéért irtuk, hogy ha a gyermeküknél ily könyveket, füzeteket találnak, azonnal ve­gyék el és semmisítsék meg. Mig a föntebb elsoroltak inkább a fiuk, addig az alábbiak inkább a leányok kőzt van­nak elterjedve, mint „ártalmatlan olvasmányok", — valójában azonban a leánylélek megbénítását célozzák a következők: Courths Mahler, Lehne, Böhme, Jolanthe Mares, Heimburg, Davyl, Do« torosa, stb. magyarra fordított regényei. A kultuszkormány fölismerte a ba^t, s az 1923. évi 79379. VI száma rendeletével meg­indította a védőintézkedést. Da ezt a tndós iró kevésnek tar'ja, a társadalom összefogását kéri; országos razziát kell tartani minden iskolábaD, tralikenj edóly megvonásával kell sújtani azo­kat a dohánytőzsdéket, melyek ily füzeteket, könyveket árulnak. Kegyetlen elkobzást, kiadói jog, iparengedély megvonását követeli a leg­drákóíbb szigor érvényesítése mellett az tgész vonalon. De aztán gyorsan, de minél gyorsab­ban kiván jó könyveket adni az ifjúság kezébe. Erős gátat akar emelni mindenütt a jó köny­vekből. Hát igen, országos razziát kell tartani s a razziát tartsák meg a tanárok, tanítók, de a szülők, tanuld és tanoDCtartók is. És aztén minden tanítással és neveléssel foglthozó hi­vitalos esküje alkalmával tegyen esküt arra is, hogy a gyermekvédelmet és a patronázs ügyét szolgálni fogja. Igy minden tanerő hivatalból legyen tsgja a fiatalkorúak felügyelő hatóságá­nak is. — Érdemes ezen gondolkodoi. A Máv. igazgatósága nyilatkozik a rossz me­netrend okairól. A régi békeidők menetrend-viszonyainak helyreállításán fáradozik évek óta a Máv. igaz gatósága és helyi üzletvezetőBégei. Hogy ez a nemes törekvés teljes egészében nem tud ér­vényesülni, annak a változott körülmények »z okai. Főleg pedig a kedvezőtlen gazdasági hely­zet, mely a Máv. vezetőségének ezirányu ne­mes szándékai megvalósulásának határt szab. Ez teljesen érttető és elfogadható. És a kö­zönség, amely egyéb téren, hogy egyebet ne említsünk, a magánélet kis háztartásaiban is u^yszólirán napról napra érzi e korlátozás szük­ségességét, mely az életstandard le'okozására irányul, igazat fog nekünk edai és teljes egé­szében megérti, hogy bizony az állam nagy háztartásában, annak üzemeiben is a változott gazdasági kö.ülmények, a gazdasági helyzet kedvezőtlensége szabják meg a törekvések határait. A Máv. igazgatósága erkölcsi köte­lességeinek is tartotta, hogy ez értelemben az újonnan életbelépett menetrend hiányosságairól megmagyarázóan nyilatkozzon és a közönség megértő elemeit megnyugtassa, Ezt a nyilatko­zatot teljes egészében az alábbiakban közöljük: A f. évi junius 1-én életbeléptetett me netrecid ellen ugy a fővárosi, mint a vidéki la­pokban megjelent több panaszos közleményre vonatkozólag a közönség tájékoztatása végett az államvasutak igazgatósága közli, hogy az uj menetrendben keresztül vitt kisebb mérvű főleg vasárnapi forgalmi korlátozásokat és vo­natbeszüntetéseket, valamint egyes gyors- és személyvonatok jelentéktelenebb helyeken való megállításának mellőzését az államvasutak köz­ismert súlyos pénzügyi helyzete követelte meg. Bármennyire óhajtaná maga a vasút is, hogy a közönség fokozottabb kényelmi igényei is kielégítést nyerjenek és a békebeli menet­rend minél jobban megközelittessék, mégis a kedvezőtlen gazdasági helyzet egyelőre nagyobb súllyal követeli, hogy az eléggé ki nem hasz­nált, tehát nem jövedelmező vonatok mellőzé­sével a legmesszebbmenő takarékoskodás érvé­nyesüljön, mert különben az államvasntak sza­nálási lehetősége hosszabb időre odáztatnék el mintsem ez épen a közérdek, illetve az utazó­közönség szempontjából kívánatos lenne. A vasút törekvése az, hogy a kedvezőbb pénzügyi helyzettel minél előbb megteremtes­sék az alap arra. hogy a menetrend is a fo­kozottabb igényeknek megfelelően javítható legyen csütörtökön az Apollóban Arthur Schnitzler szenzációs regénye ANATOL *« . M . »» f »• csütörtökön az Apollóban

Next

/
Thumbnails
Contents