Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)
1924-06-13 / 134. szám
2 J&ímwek 1924. junius 13. A Bessenyei-serleggel Kállay Miklós főispán mondja az ünnepi beszédet. Nyíregyháza, junius 12. Saját tudósítónktól . A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör a jövő hét szerdáján délután 5 órakor a vármegyeháza dísztermében ünnepi ülést tart. Ennek az ériékes programmoL feldolgozó irodalmi ülésnek a Bessenyei kultusz oltárán való hazafiu áldozat bemutatás a célja. A vármegyeház dísztermét Mikecz István alispán készséggel átengedte a nívós irodalmi délután céljaira. Az ülés ulán a résztvevők a Bessenyei szobor elé vonulnak,, ahol koszorúzó ünnep lesz. 'A Bessenyei ünnep harmadik része este 8 órakor a Korona-szálló külön termében ünnepi vacsora lesz,, amelynek kiemelkedő mozzanata a Bessenyei serleggel való ünnepi beszéd lesz. A Bessenyei serleg a kótaji gör. kath. egyház által adományozott ezüst kehely,, amelyre dr. Vietórisz István epigrammája van vésve,, hogy hirdesse a Bessenyei nevében rejlő kultúrpolitikai programmot, amely a magyarság és hala dás jegyében valósul meg. A tavalyi nagy Bessenyei ünnepen,, amely a beroeli tiszaparlon zajlotL le,. Lőrinczy György, vármegyénk nagynevű irószülötte mondott a Bessenyei serleggel nagy beszédet. A junius 18-án,. este 8 órakor rendezendő Bessenyei vacsorán dr. Kállay Miklós, az ideiglenesen egyesített Szabolcs,. Ungvármegye főispánja mond a Bessenyei serleggel ünnepi beszédet. Dr. Kállay MikTóst kora ifjúsága óta bensőséges kapcsolat fűzi az irodalmi és művészeti világ kérdéseibe;, s a Bessenyei Kör,, mint szellemi életünk egyik legelőkelőbb reprezentál óját kérte fel a Bessenyei serleggé! való beszéd megtartására. A szerda esti jrodahni vacsorán mindazok megjelenése várható, akik a nyomasztó gazdasági helyzetben is az ideálok fényességét keresik és megújuló hittel mélyednek el a magyar irodalom nagyjainak eszmevilágában. Fővárosi, miskolci, nyíregyházi turisták kétnapos kirándulása a Tisza partjára. A szabolcsi fő d vár ormán. — Esti séta Szabolcsról Vencseilőre. — Tábo rozás, halestély a Tisza parton. — Csoinakokon Vencsellőtől Tokajig. A pesti turisták elragadtatással szóinak a Tisza-part szépségeiről. Nyíregyháza, junius 12. A Nvirvidék tudósítójától. Megírta a Nyír vidék, hogy a Magyar Turista Egyesület mintegy ötven turistája, élükön Cholnoky Jenő egyetemi tanár, elnökIcelg pünkösdi ünnepekre Nyíregyházára jöttek, ahol a Borsod Bükki Osztály képviselőinek jelenlétében a nyíregyházi turisták egyesületet, az országos egyesület Nyírségi Osztályát megalakították. A lelkes alakuló gyűlés után megkezdődött a két napra tervezett tiszaparti kirándulás, amelyet Maurer Károly elnök, Mátray Gyula titkár általános dicséretet érdemlő körültekintéssel és sikerrel készítettek elő. Indulás a Bessenyei térről. Pünkösd vasárnapján délután két órakor indul a kirándulók vonata a Kisvasutak Bessenyei-téri állomásáról. Hátizsákos turisták asszonyok, lányok Budapestről, Miskolcról és sokan Nyíregyházáról. Lelkes éljennel fogadják Cholnoky Jenő elnököt. A Kisvasutak igazgatósága előzékenyen két külön kocsit bocsát a kirándulók rendelkezésére. Amint a Kisvasút a sóstói útra fut, az árnyas erdő frissítő árama az arcokra simul, a fővárosiak a vonat ablakából néznek ki és fokozódó gyönyörűséggel állapítják meg, milyen áldottan szép föld a Nyirség földje. Szinek játéka, madarak muzsikája fogadja a turistákat, a lélek megüdülve látja az alföldi tájak juniusi pompáját, a virágos, dus pázsitot, a smaragd színében hullámzó vetéstáblákat. Amint a kisvonat meg-megáll, a turista fiatalság leszökik a füves, virágos rétre és mosolygó búzavirággal, pipaccsal megszedfetten tér vissza. Mert a búzavirág ennek a magyaros szépségű kirándulásnak jelvénye, odakerül a pesti turisták kettőskeresztes, gyopáros egyesületi jelvénye mellé. Vencsellőn a mintegy száz főnyi kiránduló csapat egy része leszáll. Katonás vezény szavak hangzanak : Oberlánder Gusztáv, a Nyírségi Osztály háznagya átvette a parancsnokságot az állomáson halomba rakott turista zsákok felett. Mert Vencsellőről podgyász nélkül mennek tovább a turisták, akik a programm szerint Balsán kiszállva a szabolcsi földvárra indulnak. Az idő nagyszerű szinte ünnepi a fény és szin nagyszerű pompája. Balsáró! lelkesen, kedvvel indul a turisták csapata a históriai földre, Szabolcsra. Az élen Cholnoky Jenő elnök halad Ihász Gézával. Csevegő, az Alföld szé n Ségeiben gyönyörködő csoportok követik. Cholnokynak a tudósnak és művésznek figyelme mindenne kiterjed. Érdekes partrészletek, tavas tájak, morotvák érdekességeit, szépségeit az ő ujjmutatására látjuk meg, magyarázó szavaira mélyül, színekre bomlik a táj száz szépsége. A menet néha meg-megál. Cholnoky fiatal turista kísérői a mester útmutatása szerint egy-egy festői részletről, vagy geologiai érdekességről fényképfelvételt készítenek. . | ; A szabolcsi földváron. Virágokkal szegélyezett utakon rövidesen odaérünk a gyönyörű fekvésű Szabolcs községbe s előttünk van az ősidők mentsvára a háromszögű Szabolcs földvár, amelynek ormán a miileniumi emlékoszlop emelkedik. A vár alatt a község gazdaközönségének élén Tomory Dezső a szent hagyományokat áhítatos magyar lélekkel őrző és ápoló református lelkész várja a turistákat ás Cholnoky Jenő höz szeretettől áthatott üdvözlő beszédet intéz, amelyre a vezér hálás szavakban válaszol. Most a turisták föl sietnek a várra, a melynek ormáról lelket emelő kilátás nyílik a földvár területére s a messze-messze sikra a, Tokaj—Eperjesi hegyláncra. Tomory Dezső ref. lelkész hazafiúi lelkesedést keltő mélttitó szavakban mondja el a szabolcsi vár történelmi eseményeit. Pontos adatokat mond el a vár szabálytalan háromszögű földfalának és a belső területnek nagyságáról. Tomory Dezső színes, érzelmet keltő előadása nyomán a turisták előtt egy pillanatra megelevenedett a legendás, küzdelmes mult, a véres tusák emléke s felragyogott a földvárban zsinatot tartó, törvényeket hozó Szent László sugaras alakja. Az előadást a turisták nevében Cholnoky Jenő köszönte meg, majd a jelenlévők abban a szerencsében részesültek, hogy a Nyirség egyik kiszögülő pontján geologiai és históriai előadást hallgathattak meg a legilletékesebb tudóstól, Cholnokytól, aki messze perspektívát nyújtó (földvárról a hallgatóság figyelmét a Tisza partjától kezdve magasodó Nyirség piátóra irányította és kifejtette, miként fuvódott a Látható hegyek törmeléke a Nyírségre, erre az árvizektől, török-tatár dulástól mentesített áldott területre, ahol olyan érintetlen tisztaságban maradt meg a magyar ság. Rámutatott a szemben húzódó vulkánsoiokra, elmondotta, hogy amig védelmi jelentőségét el nem veszítette, a szabolcsi földvár a környék mentsvára volt. A szabolcsi magyarok áhítattal hallgatták a sok újságot, amellyel a tudós előadó annyi rejtett dolgot világított meg. A tulistákra feledhetetlenül mély hatást tett a szabolcsi földvár, ahonnan a Tiszapart kanvargós utján Vencseilőre indultak. Sétaút a Tiszaparton. Ismét uj szépségek tárulnak elénk. A szőke Tisza mellett haladunk Szabolcs, Balsa községek mellett elsétálva Vencsellő felé. Füzek bókolnak elénk, ezüstös nyárfák susognak s valahányszor vissza pillantunk, megbűvölten állunk meg. Az alkonyodó nap a szinek aranyos csillogásával játszik a Tisza vizén. Milyen boldog, aki ért a szinek nyelvén és milyen mélyen szeret b;le a magyar folyó vidékébe ez után a séta után, amely tulajdonképpen erős gyaloglás a hosszú parti uton. Már hnmályba bújnak előlünk a parti fák, mikor Vencsellő alá éiünk. És ott, szemben a községgel, a dus füzessel boritott túlsó parton lámpionok fénye hivogat, a parti szél halászlé illatát keveri a parti erdők és virágok parfümjébe és mind erősebben zeng a fülünkbe Görbe cigány muzsikája. Odaát már erősen készülnek a nagyszerű tiszaparti táborozásra. Turisták táborozása A Szabolcsról idegyaloglókat kellemes meglepetés várja. A Vencsellőn leadott podgyászokat már oda szállíttatta Oberiándef Guszti a túlsó partra, ahonnan a turisták egy része és a vencsellőiek kendőket lo bogtatnak felénk. Fürge csolnakokba ülünk és a nagy társaság egy-kettőre odaát van a lámpionos táborozás helyén, ahol Héry János jegyző figyelemmel rendezett el mindent a vendégek kényeimére. Lobog a halászkondéiok rőzse-láng-ja, a karcsú kecsegék sütőparazsa piroslik. Jókedv kacagása, vidám társalgás muzsikája zeng a hegedűk szavába. Oberlánder tenorja mindenen átcseng és most ez a legédesebb muzsika : ő a halászlé és a kecsegék teljhatalmú ura s a halászlakoma sok gondu de biztos itéletü rendezője. A turistatársaság még teritett asztalokat is talál a füzesben. A hátizsákokból előkerülnek a tányérok. Oberlánder Guszti ( ott terem az illatos kecsegével, nyársánál fogva hozza a vezérnek, Cholnoky Jenőnek. Ez a jel a pompás, ízes, bőséges halászvacsora kezdetének. A tarka lámpionos asztal mellől csakhamar szellemes köszöntők rakétázn;ak fel. Cholnoky Jenő mond szives, szikrázó elmésségü köszöntőt Héry János jegyző re, Orosz István ref. lelkészre, Kovács róm. kath. plébánosra, Maurer Károlyra és Oberlánder Gusztávra. Emeljétek fel őket mondja és a turisták a vállukon hozzák a kirándulás kitűnő intézőit. Mikor felköszön tőjében a szépséges leányokat is említi, valaki hamiskásan itt is közbekiált: emeljétek fel ! Cholnoky elfogja a dévaj kívánságot. Igen, mondja, fel kell emelnünk a hölgyeket, fel kell emelnünk szívben, lélekben arra a magaslatra, amelyet, mint az élet megszépitői érdemelnek. De testben felemelni őket, azt itt csak — nekem szabad. Óriási derültség fogadja a fordulatos, az élces beszédet. Héry János Vencsellő község nevében a turistákat köszönti, akik közül a fiatalság táncra kel és az uj turista osztály alakulásának napját frappáns esti mulatsággal ünnepli meg. Tíz órakor azonban már száIlingózl, nak át a turisták Vencseilőre. Biztos csolnaKelemen Károly wvwwwwww^fwwww uri divatcég Nyíregyháza, Takarékpalota Ajánlja a legfinomabb uri divatkülönlegességeit, elsőrangú uri8zabóságát, Borsalino, Habik és Gyukits kalapkülönlegességeit
