Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-13 / 134. szám

1924. junius 13. jftimwiK laíssgií&ij&fcait.sa kok suhannak át az éjféli sötétben a Tiszán és Zsoldos tanitó segítőtársával pompás szállásra vezeti a turistákat. Az elnökség a vencsellői grófi kastélyban kap figyelniesj elhelyezést, a férfiak zöme a róm. kath. iskolában elhintett friss szalmán alszik, mig kora reggel 4 órakor Görbe cigány fel nem kelt mindenkit. Ezt is Oberlánder Guszti dirigálja. - e Csolnakut a Tiszán. Az a mozzanata következik a kirándulásnak, amelyet megindult, szinte áhítatos szívvel várok. Csolnakon a Tiszán Vencsellőtő, Tokajig. 'Rajongással szeretem azt a tündéri folyót, s mindig irigyeltem a tutajon utazókat, akik ennek a tündérnek rejtett, intim közelébe férkőzhetnek. Most itt az alkalom, rigófüttyös, fűszeres juniusi reggel csolnakon úszni a füzes partok között. Hét csolnak suhan egymásután, mindegyiken 8—10 turista. A többiek szekéren, a szenvedélyesebbek gya lg indulnak a tokaji hegy irányába. A második csolnakon ülök. Napbarnított, keménykötésű halász a kormányosa, fiai az evezősök Biztos kezekben van a csolnak. Beszédes zengőszavu ez a csend, amelyben uszunk; a szinek végtelen skálája muzsikál. A part bókoló fáira szines mosollyal néz a víz. Mindig tó van előttünk, az erős kanyargás bezárja a medret, a két part utvonala össze szögelik. A fordulónál uj és uj kolorafurát fo gad be, a lelkünk. A sárga-szürke mereded, erősen kimart partokból fecskék röppennek Ezer és ezer apró lyukacska a házuk, pgy szer egy erős robbanás riaszt meg. Leszakadt a part jókora darabja. A fecskék fészke beomlott. Száz és száz festőtéma kerül elém, minden percben uj tablóról zeng a természet csodás szépsége. Néha megállunk. Fiatal turistatársam, Rajcsányi kezébe vesz; a »szapolykát« és kimeríti a csolnak vizét. Aztán tovább. Az evező csurranásába kor. j mányosunknak, a tiszai halásznak érdekes, szép magyar beszéde vagyül. A parti »ves( sekkről, a halász életből mond el írásba kívánkozó részleteket. Két órai csodásan szép ut a tokaji parthoz juttat. Tokaj község nevében a parton Hartfógel Ferenc főjegyző fogadja a turistákat. A társaság a Korona terraszán telepszik meg. Innen indul a turisták zöme a Kopaszra, majd erős, gyors tura után ide tér meg az ebéd elköltésére. Tapasztalt, sokat látott fővárosi turisták őszinte nyilatkozatát hallom az első nyírségi kirándulásról; meghatottan mondanak dicséretet tájszépségről, rendezésről, a kirándulás minden mozzanatáról. Ennek az általános felfogásnak Déry József szerkesztő ad meleghangú, lelkes beszédben kifejezést, a Nyírségi Osztály szervezőit, Maurer Károlyt, Mátray Gyulát éltetve. A nyírségiek nevében Mátray Gyula köszönti a pestieket. A délutáni órákban templomlátogatás, majd a hires Rákóczi-pince megtekintése következik ártatlan borkóstolássál, aztán a szépséges tiszai kirándulásról előbb a Borsod Bükki Osztály elnöke, Tury József és kísérete távozik, aztán a nyíregyházi vonat turista szakaszában a többiek is útra kelnek hazafelé, hogy elvigyék a hirét Szabolcs vezér varázsos földjének Petőfi tündéri Tiszá_ jának és a friss lendülettel alakult Nyírségi Osztálynak, amellyel a nyíregyházi állomáson baráti szeretettel váltanak kölcsönös éljenkiáltást. Földes Imre irta, Vajda Löstló irta filmre A KURUZSLÓT. A nyíregyházi iparos-kongresszuson lesújtó kritikát mondottak a közvágó-hidról. Nyíregyháza,, junius 12. A Nyirvidék tudósítójától A Husiparosok Országos Szövetsége Nyíregyházán kongresszust hívott össze pünkösd vasárnapjára. A kongresszust vasárnap nem tarthatták meg,, mert a változott vonatközlekedés miatt aránylag kevesen jöttek Nyíregyházára a vármegye huisparosai közül. Budapestről a szövetség képviseletében Bisztránszky elnök,, dr. Useltv ügyész jelentek meg több tag kiséretében. A gyűlést hétfőn délelőtt fél 11 órakor a városháza nagytermében tartották meg. A kongresszust Barth Antal a szövetség Nyiregy,házi fiókjának agilis elnöke nyitotta meg,, majd Bisztránszky elnök vette M ítfeSyí'dés vezetését. Megnyitó beszédében megökoltaan fejtegette az iparosok összetartásának szükségét,, rámutatott az iparosságra nehezedő súlyos terhekre és arra hivta fel iparos társait, hogy tartsanak ki hűséggel az elnökség mellett, ugy a szakcsoport vezetősége, mint az ipartestület elnökségét minden erő vei támogassák. Általános helyesléstől kisérve mutatott rá a forgalmiadó és más adónemek bénító hatására. Pisszer János ipartestületi elnök a nyíregyházi iparosság nevében üdvözli a fővárosból és a vidékről megjelent iparosokat, majd dr. Usetly ügyész szólalt fel és részletesen kiterjeszkedett a nyíregyházi közvágóhídon tapasztaltakra. Lesújtó kritikával illeti a közegészségügyet veszélyeztető közvágóhíd mai állapotát és felhívja a városi tanács, a polgármester, a képviselőtestület figyelmét a közvágóhíd halaszthatatlan átalakításának fontosságára. A Husiparosok Országos Szövetsége nevében kijelentette, hogy a földmivelésügyi miniszternél a szövetségi központ tekintélyének egész súlyával fellép a nyíregyházi közvágóhíd tarthatatlan állapotán való gyors segítés érdekében. Usetty dr. megállapításait helyesléssel fogadták a husiparosok. Az ügyész után Pisszer János Ipartestületi elnök az iparosság legnagyobb sérelmére, az adózás aránytalanságára hivta fel a figyelmet. Kimutatta, hogy a husiparosok 1923. évre 2—3 millió után fizetnek adót, amikor ugyanakkor mammuth vállalatokra,, dúsgazdag érdekeltségekre ugyancsak 3 millió után vetik ki az adót. Ismer óriási vállalatokat, amelyek 9000 korona tőkenyereség után fizetnek adót. Amikor az iparosság szóvá teszi az adózás aránytalanságát, nem arra gondol,, hogy az iparosság körében egymáshoz viszonyítva aránytalanságok mutatkoznak az adófizetések tekintetében, hanem arra, hogy az iparosság egésze sokkal súlyosabban van adóval megterhelve, mint a hatalmas gazdasági erőt reprezentáló mammuth vállalatok. Többek fe;szóla|ása uláu dr. Krómy Károly "ügyész felolvasta a határozati javaslatot és Bisztránszky elnök záróbeszédé után a gyűlés véget ért. Bécsben készült magyar fi'm A kuruzsló. SHNStiiJS&t Megrendítő szerencsétlenség a vasúti temetőben. A temetőőr fia lezuhant egy fáról és függve maradt a sírkert vasrácsán. A szerencsétlen fiu nyomban meghalt. — Menyasszonya öngyilkosságot aüart elkövetni. Nyíregyháza,, junius 12. A Nyirvidék tudóistójától. A halálthozó végzet páratlanul különös szeszélye mutatkozik abban a véres szerencsétlenségben, amely tegnap délután fél 4 órakor a vasúti temetőben történt. Ivrajcsovics András 27 éves napszámos, cementgyári munkás leesett egy fűzfáról az alatta lévő sirkerL vasrácsára és fejénél fogva függve maradt a rács hegyes vasán. A megrendítő szerencsétlenség hírére sokan keresték fel a vasúti temetőt és borzadva mesélik el a szokjatlan történet vérfagyasztó részleteit. A szerencsétlenségrőt a következőket jelenti a Nyirvidék tudósítója. Ivrajcsovics András a vasúti temető őrének, Balázs Andrásnak fia szerdán ebéd után még szorgalmasai, jószivvel segített szüleinek az otthon körüli munkában. Most, 4 órakor, a Széchenyi uton tálviga döcög a temető felé,,, fekete asztalterítő, ezüstfehér koporsó van rajta,'Ivrajcsovics Andrásnak viszik,, akinek véres teteme a régi temető halottas házában van. A temető körül diákok és asszonyok sápadt arccal, remegő szavakkal mondják el egymásnak egy szokatlanul borzalmas szerencsétlenség részleteit. A halálos véletlen áldozata közelében legutoljára Kazár Julianna tartózkodott. Sírva mondja el, mi történt Krajcsovics Andrással, akiknél ő szolgálatot teljesít. A temetőőr szerencsétlenül járt fiáról elmondja,, hogy délután 3 órakor baltát vett kezébe, hogy a temető fáinak száraz ágai közül tüzelőfára valót vagdosson. A temetőbe vezető főúton, amely mostoha atyja, Balázs Andrásék lakásához vezet, egy magas fűzfát szeme.lt ki, hogy arról a kiálló nagy száraz ágat levágja. Ez a fűzfa az ütmen téli jobbra eső sirok közül Besztercei Ferenc sirja fölé csüggeszti szomorú ágait. — Ez a sir szürke kőobeliszkkal ran megjelölve és erős vasrács fogja kö* rül. Krajcsovics András felkúszott a magas fűzfára, amelyen mintegy három méter magasságban állott ki a száraz ág. — Kazár Júlia még látta, amint András felér a fára, 'honnan le is szólt hozzá: — Julcsa testvér vidd haza a fát,, majd aztán szedünk tfinalac alá kavicsol. — Kazár Júlia bement a temetőőri házba, mire visszajött, rettenetes kép tárult elé: Krajcsovics András olt függött tarkójánál fogva felakasztva a rács egyik hegyes vaslécén. Szörnyű sebéből körbe sugárzott a vér. A szerencsétlenség pillanatok alatt történt. Krajcsovics száraz ágat akart levágni a baltával és közben az ág tövére lépett. A korhadt fűzfaág letört alatta és ő a vaskerítésnek a sírkővel szemben lévő odlala felett zuhant le. Olyan szerencsétlenül esett, hogy testének' alsó része a rácson kivül zuhant a földre, de az esés közben feje a nyaki részen a rács egyik lándzsa hegyű vaslécére zuhant. — A hegyes vasra nagy magasságból hullt rá, ugy ,hogy a vas lándzsás vége a nyúlt agyi részen mélyen befúródott a (koponyába, összeroncsolván az agyvelőt. — co Az évad legnagyobb szenzációja! Várkonyi Mihály, üray Tivadar Földes Imre színmüvében ! Héthöüuap fél S, fél 10. (Apollóban). Vasárnap fél 4, fél 6, fél 8, fél 10.