Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-22 / 141. szám

2 JÚiXOLWpL 1914 j«Miw A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület tanulmányi kirándulása a királytelki grófi uradalomba. Nyíregyháza, junius 21. Saját tudósisi tónk tói. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület az utóbbi időben évenkint tanulmányi kirándulást szokott rendezni,, amelynek célja az egyes nagyobb gazdaságok megismertetése az azokban szokásos gazdálkodási módszerekkel együtt. Ez éviben a Dessewffy Emil gróf királytelki uradalmának a megtekintését vette programmjába a gazdasági egyesület. Esős,, szürke hajnalon megyünk ki a vasúti állomásra,, ahol alig egynéhányan találkozunk, vállalkozó szelleműek. Némelyek vissza akarnak fordulni a rossz idő miatt,, de végül miégis csak fölszállunk a vonatra,, Burger Pál, Bogdán Ferenc, Bogdán György,, Líszkay, Dezső földbirtokosok,, Csanády Béla gazdasági egyesületi titkár és a »Nyirvidék« tudósítója. Az első állomás: Királytelekpuszta. Rajtunk kivül még dr. Rácz Mihály, Szabó Döme debreceni gazdasági akadémiai tanárok szállnak ki a vonatból, amelyet a fogatok egész tábora várt,, arra számítva, hogy nagyon sokan fognak megérkezni. A megérkezés* A' vendégeket Rhédey Zoltán uradalmi igazgató fogadja lekötelező szivélyességgel. £brey Győző és Gíróman Gyula kasznárok is kijöttek. Balogh Gynla számíartó a vendégek elhelyezése körül fáradozik. Az első hintó elé két saját nevelésű gyönyörű amerikai telivér van fogva. — A vasúti állomástól évszázados tölgyek árnyékában repülünk a nagyszerű fogatokon Lavotta Béla tiszttartó vendégszerető lakásához* amely előtt hatalmas, Rögtönzött lugas várja a vendégeket. — A

1 nemzetiszínű zászlókkal feldiszitett lugasban két hosszú asztal pompás reggelivel kínáltat ja magát. Az eső elállt,, a friss levegőn megjön a kis csapat étvágya, s ugyancsak van dolga a felszolgáló személyzetnek, amelyet Lavotta Beláné úrnő mindenre kiterjedő háziasszonyi figyelme dirigál a többi úrhölgyek segítségével együtt. Közben megint esik. — Uj vendégek jönnek. Gúnya Miklós főintéző Bashalomról, továbbá a »Nyírsége mezőgazdasági és ipari r. t. részéről Vámosi Mihály intéző, Szabó Gusztáv titkár lés Hauer Emil gazdasági segédtiszt kocsin jönnek. Fél kilenc óra tájban "Liptay Jenő földbirtokos autóján,, amelyet titkára Háncséi Sándor, volt repülőtiszt vezet, Szalánczy Bertalan kormányíotanácsos, a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke és Bekény Aladár ny. miniszteri tanácsos érkeznek meg. Most már teljes a társaság s bár kissé szemetel az eső,, nekivágunk a gazdaság megtekintésének. Az amerikai mjén<ek A Dessiewtffy uradalomban kezdettől fogva eugenetikus állattenyésztést űznek s 1868 .óta törzskönyvezik a gulyát és a ménest. A román pusztitás természetesen nyomot hagyott az állatállományon,, amelyet most igyekeznek restaurálni. A' régi lovardát most építették át hatalmas istállóvá,, melynek egyik szárnyában, nagyszerű boxokban vannak elhelyezve a pompás amerikai méncsikók. Pár év múlva olyan méntelep lesz itt, aminek csodájára fognak járni. Az istálló többi része is meglepett mindenkit. Szolid,, masszív berendezés párosulva a modern hygienia követelményeivel. A villanyvilágitási berendezés is most közeleg a befejezéshez!. A gépház és kapcsoló tábla mái* teljesen készen áll, most a vezetéket szerelik. — Amit az elhunyt grófok nemes konzervativizmusa és a mult megszokott technikai eszközeihez való ösztönszerű ragaszkodás nem engedett meghonosítani,, azt egyetlen kézmozdulatra valósítja meg az a modern szellem, amely átvette az egész | uradalom vezetésének irányítását. i A scrtcshízlalí i A lóistállóktól a sertéshizlalóhoz megyünk. Gyönyörű példányait látjuk itt a szakszerű állattenyésztésnek. Haas Ignác földbirtokos Sándor fiával itt éri utói autójával a társaságot. Innen a gépszínbe megyünk, majd annak megtekintése után a növénynemesi tő telep felé vesszük utunkat. i 1 ! A növényttemesítő telep A' társaság leszáll a kocsikról és Rhédey igazgató vezetése mellett a növénynemesitő telep táblái között 'gyalog folytatja szemlélődiését. A telep létesítője Balogh Gyula számtartó minden egyes tábiyet gyakran szenvedélyes vita követ. —• ilyet ygyakran szenvedélyes vita követ. — Mindenkinek van egy-egy megjegyzése,, de abban mindnyájan megegyeznek, hogy ily] nagyszerű kísérleti telepet még neím láttak. Különösen a gazdasági akadémia tanárai vannak elragadtatva . Még a laikus előtt is feltűnik az egyesi táblák buján tenyésző növényzete. Ruza, rozs, árpa, zab, tengeri, burgonya, bükköny, borsó és fűszernövények szinte egymással versenyeznek az élet v%ágfcó, dus pompájában. A többtermfelés sokat hangoztatott elvét itt varázsolják kézzelfogható és szemet gyönyörködtető valósággá. Az egyes növényfajták művelési 'módjáról, műtrágyázásáról, életképességének megnyilvánulásairól,, a betegségek elleni védekezés eszközeiről és intézkedéseiről statisztikai adatokat, följegyzéseket, megfigyeléseket gyűjtenek,, amelyek törzskönyvezve valóságos tárházai lesznek a szerzett nagyérlékü tapasztalatoknak. Az'uradaiom áJiattenyészéte Ugyanilyen pedáns szisztematikus, adatgyüjt őmunka folyik az állattenyésztés nél is, ahol nemcsak törzskönyvezés, takarmányozási napló és egyéb gazdasági adminisztratív tevékenység folyik, hanem az egy^s ágak tenyésztési, termelési és takarmányozási tényeit összefoglaló grafikonokat,, szemléltető rajzokat is készífenek. Megtekintjük az uradalom hatalmas bikaállományát, amelyben egy-egy megdöbbentően hatalmas testi arányú egyeA régi Nyíregyházáról. Irta: és a Bessenyei Körben felolvasta: Szobor Pál, Nyíregyháza város főjegyzője. II. — Szent István király nemzetépítő politikájának gerince a keresztény vallás megszilárdítása volt s igy a hadügyi és közigazgatási beosztás mellett az egyházi szervezkedésről is törvényhozásilag gondoskodott. Elrendeli,, hogy »mmden tíz helyiség egyházat építsen és azt két házzal,, ugyanannyi cseléddel, lóval, szekérrel ,hat ökörrel, két tehénnel és 30 apró jószággal adamányozza.® A fejedelmi birtokon nyugodtan fejlődő kis »Nyir» vagy «Nyr,» község központi fekvésénél kiválóan alkalmas volt arra, hogy szomszédaival szövetkezve, a Nyírség egyháza ide helyeztessék. Az 1219. évben a «Váradi regestrum« 7. szakaszálban miáír íafnevével is találkozunk és az 1333-ból való pápai tizedjegyzék,, mint a szabolcsi archidiakonátus egyik egyházát említi. Nem férhet hozzá kétség,, hogy a pápai tized jegyzékben szereplő »Ecctésia de Nir« a mai Nyíregyházát jelentette. — A községek felsorolása földrazi fekvésük szerint történik és a kis Nir pontosan beleillik a sorba, ahogyan "6 mappán ma is található. A felsorolás sorrendje ez: «Ibrani», »Halaz«, s>Kemeche«, »EcClesia de ISTiri^ itWrusi (a mai Oros), »Napkuri«, »Kállómajorií, Kállóminori*, iSemjar\«, ahogy a községek ma is feküsznek. És az ifjú Nyíregyháza bizonyára nem nőtt elő 1333-ban a földből,, hogy a pápai tizedjegyzék az egri diodeoesis-hez tartozó egyházak felsorolásánál megemlíthesse. De legalább is a nemzetalapitás korában keletkezett s ha nem is nőtt ki korán egyfejjel társai közül,, mindenesetre alkalmasnak találtatott arra,, hogy a nyírségi «tizhelyiség» egyháza ide helyeztessék. A' Nyir-egyházát és a mai uj várost, (tehát a név közössége fonja egymással történelmi kapcsolatba. Másrészről közös tényező az ugyanazon földrajzi fekvés is. Ha egy részletes térképet borítunk ki magunk előtt, figyelmes szemlélődés után azt tapasztaljuk, hogy három teknőszerü mélyedés halad végig dél-északi irányban városunk területén. Az első a Tlélről észak felé haladó Ér folyása, melyet a Nyirvizszabályozó társulat, mint természetes árkot használt fef a vizek íecsapolására. A másik teknőszerü mélydés "Hajdudorognál kezdődik és keresztülmegy a Simapusztán; a Cserkesz-pusztánál látsólag megszakad, de Királyteleknek Hegyeshalom nevű részén tovább folytatódik. A harmadik mélyedés a varostól keletre fekszik és a Bujtoson,, Sóstón keresztül haladva a kótaji szőlők alatt egyesül az Ér folyás medrével. Ezekről mondja Czirbusz Alföldünk álló vizei című jeles munkájában, hogy itt sCsillognak ta kisebb-nagyobb pusztai tavak,, locsogok, melyeket hajlandó az ember páros vonalban haladó vízmosásoknak, vagy eltűnt erek összezsugorodo tt maradványainak tart tani.« \ E három barázdaszerü mélyedésről már Sexty József városi mérnök is említést tesz, amikor a városi irattárban fekvő jelentését 1860-ban előterjeszti a ínyiri vizek lecsapolásáról. A barázdák közül kiemelkedő dombhátakon,, mely a Cserkesznél még keresztül is volt hidalva — feküdt kezdettől fogva a város. A keletre fekvő dombhátakon állt az 1873-ban lebontott ref. templom,, melynek körivén olyan arabeszk festményt talált és rajzolt le Sütő József, mely keresztény, templomokbán csak a 10. századfcant volt divatos. Itt épiti Báthory István 1421 -beír a leleszi konvent okmánytára szerint a serházat, mely rész mai napig is Serházutcának említtetik. És általában számos irott adat, de az írott adatnál is biztosabb materiális történelmi emlék igazolja, hogy városunk legalább i&f fejtene évszázad óta ezen a helyen áll. Igy fűz össze két egymástól különböző elemet, "két heterogén népet a történelmi tradíciók közössége. Ennyit kívántam elmondani ez alatt a szűkre szabott idő aljatt Nyíregyháza múltjából. Bevezető ismeretek ezek, meSteombaton 7 és 9 órai kezdettel, vasárnap 5-5-7 9 órai kezdettel i Diadal Hozedbao: AERGINA (A dunheadi vár titka) kalandor dráma 6 felv, — Kisérő: „Jaj a felitép"