Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-22 / 141. szám

1924. junius 17. JSSíhjtidék 5 öeket látunk. Az amerikai ménes szintén el ismerést vált ki a nézőkből. A hollandi és magyar gulyák .Után a nagy ménéit tekintjük meg. Rhédey igazgató intésére a a két nagyszerű csikós megropogtatja ka­rikás ostorát,, mire száguldani kezd az egész ménes. Reng,, dobog a föld a nagy csapat vágtató ló alatt. Gyönyörű látvány, akármelyik mozirendező megirigyelhetné. Hát még mikor a csikósok egyenkint neki­eresztik paripájukat a magyar prairinek. Repül a ló, pattog a karikás ostor, s a csi­kós mintha oda volna nőve lovához,, meg' sem moccan rajta,, csak-n borjuszáju inge lobog utána. Felejthetetlen, látvány!! A kirá|tt<lu!ijás többi része Amit niég' ezután láttunk,, azok egy nagyarányú mezőgazdasági termelés pro­duktumai. A hatalmas juhnyáj,, a malac­konda, kocafalka stb. stb. annyira igény­beveszik az ember figyelmét, hogy a több órai kocsizástól fáradtan és megéhezve, alig váüjuk, hogy a kocsik visszafordulja­nak kiindulási helyünkre. Az ebéd Megérkezve Lavotta Béla tiszttartó la­kásához^ frissen csapod sör és sóskifli vár­ja a társaságot. Az üditő italtól felfrissül­ten vidám társalgás indul meg,, melynek szóvivője az örökké fiatalos kedélyű Lip­tay Jenő. A vidám hangulatot csak fokoz­za a hölgyek bejelentése: — Tálalva vaui! Néhány másodperc múlva már ott ülünk a hűs lugasban és kanalazzuk a nagyszerű borsólevest,, amcN' ouverture-je egy pompás, békebeli ebédnek. "A történeti és anyagi igazság kedvéért is meg kell ál­lapitanunk, hogy a Lavotta "Béiáné úrnő szakácsművészet* tudománya méltán so­rakozik az uradalomban tapasztalt szak­tudományok mellé,, amit az is bizonyít, hogy a pohárköszöntóők elég szerény számnak voltak és nem terjengtek tul a szükséges kereteken,, lévén mindenki az evéssel elfoglalva. lyek nélkül további tanulmányaink hiányo sak volnának. Mert azt gondolom, hogy a város mai felvirágzásának alapját ez az ezredéves mult adja meg. Földrajzi hely­zetünk párosulva a gcologia tanításaival ezt a helyet jelöli ki már jó korán a Nyír­ség középpontjául. A 18. évszázad köze­péig azonban'nem kínálkozott erőténye­ző,, mely a községi életet nagyobb lendü­lettel tudta volna előrevinni. Szükség volt arra a nagv anyagcserére,, mellyel az el­pusztult hajdú város lakosságát Petriko­vics János telepesei valították fel. Uj szél­lemet hoztak magukkal,, friss légáramlatot a Nyírség egyhangú levegőjébe. A sziklás és hegyes Árvából,, Liptóból leszármaztak ide a televény búzatermő föld közepébe, hol uj perspektívák nyíltak meg előttük, a tőkegyűjtés és polgáriasodás uj perspek­tívái. És a Senki Pálok amerikai lendü­lettel fogtak hozzá az uj városalapitáshoz, mely egyszerre kiemelte őket Szabolcs köz ségei közül. 1 • Ebben az esztendőben százéves jubile­umát üljük az örökváltság alól történt fel­szabadulásnak. Meleg szivü unokák fogják leróni a kegyelet adóját elődeiknek. — De mintha ezek a' jubileumok visszafele mennének. Alig 21 évvel ezelőtt *a város alapítás 150 éves évfordulója volt. Ma cen­tennáriiuni ünnepségek örömére dörren­nek meg a régi miozsár ágyuk. .Olyan ez a város, mint az öregedő szépasszony, min­den évben fiatalodik. Legközelebb bizo­nyára már 50 éves évfordulóját fogja ün­nepelni az önálló törvényhatóság 50 éves jubileumát. A felköszöntők Azért volt felköszönte is,, ami 'igen természetes. Rhédey Zoltán igazgató Sza­bo les vár megyei Gazdasági Egyesületet és annak jelenlévő elnökét Szalánczy Berta­lan kormányfőtanácsost éltette. A látottak­ra azt mondotta, hogy azok csak alapkövei egy meginduló, nagyarányú mezőgazda­sági többtermelésnek. Szalánczy Bertalan 'Rhédey igazga­tóra ürilelte poharát. Régente — úgymond — amelyik fiu a családban nem tanult, arra azt mondták: Jó lesz gazdálkodónak"! Ez a felfogás azóta megváltozott. Ma már a gazdasági tudományok egész embert, nagy szorgalmat és értelmességet követel­nek. Balogh Gyula számtartó a megje­lent gazdasági akadémiai tanárokra,, Lip­tav Jenő a házasszonyokra és jelenlévő hölgyekre, Haas Ignác az uradalom jelen­legi tulajdonosára Dessewffy Emil grófra (és a gázdátiszti karra mondanak felköszön tőt,, majd a társaság Bogdán Ferenc indít­ványára elhatározza,, hogy Dessewffy Emil grófnak, a Hangya« kiváló elnökének táv­irati üdvözletet küld. A látottak rezüméje Az ebéd a legvidámabb hangulatban ért véget. A tanulmányi kirándulás lezaj­lása után megállapíthatjuk tehát,, hogy a nagy kiterjedésű királytelki prófi urada­lomban hatalmas arányú organizációs munka folyik,, amelynek vezető szálai Rhédey Zoltán igazgató kezébe futnak össze. Ebben az organizációs miuikában természetesen intenzív részt vesznek La­votta Béla tiszttartó,, Gróman Gyula" és Ébrey Győző kasznárok és Balogh Gyula számtartó, aki fiatalos ambícióval és nekibuz­dulással szánta rá magát a növényneme­si tés nagy kísérletezést igénylő munká­jára. Meg kell még emlékeznünk Balogh Ambrus tanítóról és Vidovích Béla gázda­sági tisztviselőről is, akik figyelmes előzé­kenységgel törődtek a vendégekkel és igyekeztek mindenkit kielégi leni. S hogy ez sikerült., azt minden egyes vendég bizo­nyíthatja . < A város a katonazenekarért. Parkírozni fogják a Bessenyei-teret A városi szakosztályok ülése. Nyíregyháza,, junius 21. A Nyirvidék tudósítójától. A városi szakosztályok legutóbbi ülé­sükön érdekes határozatot hoztak. A Bes­senyei-tér rendezése a vTiros közönségének régi kívánsága s a tér elhanyagoltsága a most lezajlott Bessenyei Ünnepen is fel­tűnt. Most a városi Szakosztályok java­solni ibgják a képviselőtestületnek,, hogy hatalmazza fel a tanácsot a Bessenyei-tér végleges rendezésére. A teret vaskerités­sel zárják el és ízlésesen parkírozzák. A' szakosztályi ülésen üdvös határozatot hoz­tak a város utcáinak tisztántartása érde­kében is. Az utcákra és terekre szemétgyüj tőket helyeznek el. Az összegyűlt szeme­tet az utcaseprők a gyüjtőládákba lapátol, ják be. Eddig az ut mentén kupacokba hányták a szemétet,, amelyet a szél szer­te szórt és a sétálók szemébe csapott. "Ez is több panaszra adott okot s most végre meg fog szűnni. Újból szóba került a szakosztályokban a város gondozásába ke­rült barakklakások'kérdése is. "A barakkla­kók már minden füt-fát megmozgattak, hogy a fejük tetejökre szakadó menyezetet történelmi dráma Róma hanyat­lásának idejéből. I. rész: II. rész: Mindkét rész egyszerre! a I Hétfőn és kedden 7' éo és V2IO órakor. A Városi Színház Kelemen Károly uri divatcég Nyíregyháza, Takarékpalota Ajánlja a legfinomabb uri divatkülönlegességeit, elsőrangú uri­8zabóságát, Borsalino, Habik és Gyukits kalapkülönlegességeit

Next

/
Thumbnails
Contents