Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-19 / 139. szám

JfÜiHIlDSK i914. junius 19. A lerombolt végvár. A csodával határos,, hogy ez a testvér­tétel magyar nemzet Európa ütközőpont­ján hogyan tudta Nagymagyarországot ezer esztendőn kérésziül integer formá­jában megtartani'? Most,, hogy Trianon óta az ezeresztendős abroncsok szétsza­kadtak,. teljesen jogos a jelenkor fiainak mardosó lelkiismeretfurdaiása,, mert hiá­ba: a mi fegyvertelein kezünkből ragadták el Erdélyt,, a Felvidéket, a Bácskát: Ma­gyarország háromnegyed részét. Azóta a megszállott területen kisebbségben ma­radt magyarságot egyik sérelem a másik után éri. A közelmúlt napokban dölt ]e az Erdőskárpátokban ismét egy végvá­rimk,, ami egyrészt szerfelett sérelmes a magyar kisebbségre,, másrészt roppant ve­szedelmes katholikus szempontból. A csehek a »magyaron «-nak nevezett jnunv kácsi püspököt, Papp Antal elmozdították állásából,, s amint értesülünk, ezt a Szent­szék is helybenhagyta. Az Erdőskárpátok magyar hü "kisorosz lakói 300 esztendő óta voltak Rómának hü fiai. A keleti ortho­dox hitet felcserélve a római egyházzal, megnyílt előttük a nyugati civilizáció. — Egyetemes katholikus szempontból is nagyjelentőségű volt ez a kapcsolat,, mert erősen elhatárolt demarkációs pont,. a szláv orthodox vallás és a katholikus egy­ház közé. Az orosz vallási invázió ily mó­don történi megakasztása valóban na­gyon szükséges volt,, mert a maroknyi ma­gyar nemzet keleti határait biztosította, de ugyanakkor erős védelmet nyújtott a római egyháznak. Annál erősebben döb­bent meg bennünket most általános ma­gyar szempontból is a kérdés, hogy a ka­tolocizmus utolsó őrszemét,, Papp Antal mmunkácsi püspököt is eltávolították ma­gas tisztéből,, mert ezzel megnyitva lát­juk az utat a szláv áramlát számára. Jó Papp Antal püspök immár összeszedheti hűséges papjait,, hogy helyüket elfoglalják a cseh, szláv hatalom harcosai. Ez a val­lási bolsevizmus mélységesen megrendít bennünket. Ha a körülményeit tekintjük, megdöbbenésünk még fokozódik, mert ez az egész machináció egy magyar nevü,. de lelke mélyéig ukrán érzelmű nagyravágyó paptól, Nyárádylól indull ki. Ez a hata­lomért csökönyösen harcoló pap való­ban nagy karriert fulolt be,, amig Papp Antalt ki tudta túrni a munkácsi reziden­ciáról. A háború óta körösi kanonok voll, majd a felfordulást ügyesen felhasználva,, saját püspökét: Drehebeczkyt túrta ki a helyéből, de mind ennél magasabb tiszt­ségre vágyott s ezt el is érte: bevette Mun­kácsot. Ez az akciója hosszú ideig tartott,, miközben megjárta a Szentszéket is,, ahol képtelen vádakkal il[ette a derék munkácsi püspököt, az állítván róla, hogy a skiz­ma terjesztésének fő okozója,, mert ma­gyaron <. Csak ugy mellékesen jegyezzük meg,, hogy Papj) Antal püspök vallóban magyar nevü s magyarul beszélő férfiú de ő az Erdőskárpátok szülöttje, tradicio­nális joga s családi múltja köti oda s amellett elsősorban katolikus. Nagyon jói (tudta ő hivatását s Jhéljyfesen töltötte be tisz tét, amikor a rövid időhatárok közé sza­bott politikától távpltartottá magát s el­sősorban a nagv katholikus eszmének volt jellemes őrszeme. Mégis szálka volt ez az ember a nagy szl(áv gondolat szemébén és akadály egy nagyratörő, hatalmi vágy­tól űzött Vusszofil orthodoxhitü Nyárády előtl. Bevégeztetett. A hatalmi tülekedés sikerrel járt. Leomlott a kalholocizmus erdőskárpátoki végvára. Hogy ez mityen je lentőségü jövőt hordoz a méhében,, nem tudjuk,, a magas római Szék tudja-e? — Azt sem tudjuk micsoda katholikus szem­pont vezethette Rómát,, amikor ebbe a helycserébe — értesülésünk szerint — be­leegyezett. Talán helyes volna, ha a ma­gyar hatalom a rosszul értesi'eLl pápától a jól informált pápához fordulna s feltár­ná a dolog komolyságát teljes valójában, mert nekünk magyaroknak amellett, hogy általános katholikus szempontbői is roppant sérelmes ez a szláv térhódítás, mélységesen lesújtó kisebbségi szempont­bői,, mert a csehek ezzel a cselekedet ük­Akiknek az élet csak teher és elkeseredés. kel csökönyös kitartással s tagadhatatla­nul: nagyszerű taktikával ismét fájdalmas rúgást ejtettek az impériumok alatt élő magyarhü kisebbségen. Munkács katholi­kus vára elesett. A lerombolt végvárat azonban nekünk nem szabad romokban heverni hagyni s amennyiben egyetemes katholikus sérelem is történt,, bíznunk kell abban,, hogy érvekben s igazságban fegy­vertársunk lesz a nagy katholocizmifs s fel építjük újra a munkácsi végvárat. • i. Mire a falevelek lehullanak. — Már magam. — Szerelem Az élet nyüzsgő zajában a tavasz tar­ka színfoltjába iszinte észrevétlenül ve­gyül bele egy tompa sóhaj,, a szenvedők szánalmas jajszava és a tépettek, rongyo­sak hiányos ruhafoszlányai. Máskor a hosszú tél után a virágot fakasztó kikelet az aranyos napsugár felolvasztotta a nél­külözések súlyos jégrétegét, de most a rossz gazdasági viszonyok miatt, nem­hogy eltűnt volna,, de uj hajtást sarjad­zott a nyomor penészvirága. A megélhe­tési lehetőségek egyre csökkenne 1.:,, ugy, hogy súlyos harcokat kell megvívni a lé­tést, a legszükösebb mindennapi kenyé­rért, íaháboru és az ezt követő eszten­dők megtanították küzdeni,, megtanították nélkülözni az embereket. A nagy küzdelem ben van aki megedződött,, de sajnos, na­gyon sokan vannak,, akik megörlődtek. A nyomor minden fantáziát felülmúló hatal mas birodalmából kiragadunk egy pár ké­pet,, figyelmeztető mementójául annak, hogy a társadalom legszánalmasabb pá­riáit, a nyomorgókat nem jelszavas po­litikával, de tettekkel kell megmenteni a végső pusztulástól. Segíteni kell rajtuk, mig nem késő. ' j ­Mire a faíe v elek lehullnak­A német világbirodalom hatalmas császárjának: Vilmosnak ajkairól került köztudatba szálló igeként <mire lehulla­fnak a falievelek<' —.azóta már a háború is lezajlott, a nagy császárt utolérte a sors kifürkészhetetlen végzete s az ajkáról el­hangzott szállóige is lassankint a feledés­be merült. A véletlen ismét felidéztette velem ezt a,felejthetetlen mondást — Be­esett mellű,, halványsárga arcú, 40 év kö­rüli emberrel találkoztam az erdő egyik pad maradványán. Néma egykedvűséggel bámulja a gondtalanul csiripelő madara­kat., amihez szánaltmas kíséretet ad vá- j nyadt mellének zakatolása. Beszédbe t&c- • gyedtem vele. Elmondja,,'hogy G. I. vas- ( utas,. 14 évig volt a vasútnál mint vonat- | kisérő. A háború alatt mint vasutas lelje- j sitett katonai szolgálatot s egy volhiniai 5 liiHnn 1AI ii\I ( /' i I.- nn t fir!í'\I>;l i! I.-;) T vi II I hidon töltött éjszakán tüdőbajt kapott. 4 év óta beteg s most hiár a B. listára került. Odahaza 4 gyermeke van,, a leg­kisebb fi hónapos. A felesége nem hagy­hatja magára a gyermekeket, ő nem tud dolgozni, ugy, hogy a legszánalmasabb nyomorban élnek. Próbálom vigasztalni,, hogy jó az Is­ten,, ma fjd megsegíti. Jobban lesz, dolgozni fog. Rezignált ha[ngon mondja,, igen, mire eljön a mindent elsorvasztó "Ősz, mire le­hüllanak a falevelek... egy pillanatra el­hallgatott s hozzátette — majd az anya­föld. Már arra gondoltam, hogy elpusztítom magajnq. Pajzán nevetgéléssel s hancurozás­arra gondoltam, hogy elpusztítom Tomszktói a határig «al jönnek a gyerekek a lutheránus iskolá­ból. Egy-egy verekedő kis csoport mellett megáll egy fiatal szőke lány. Amolyan ti­pikus cse'édlé'e. kezében pólyába burkol­va kis ártatlan csecsemő. A kis cseléden meglátszik, hogy piszkos ruhájának eita­kargatására >naccs.ágájának téli nagy ken dőjét vette kölcsön. Sírástól kipirosodott szeméből könnycseppek folynak végig himlőhelyes arcán. A gyerekek birkózó versenyét végignézi és elindul a Feminista Egyesület csecsemőgondozója felé. De si­vár,, lehúzott redőket talál. Az Egyesület beszüntette ideiglenes működését. A kis gyermek mintha csak ösztönszerűleg megérezné,, hogy nem kaphat gyógyirt kis testének sajgó fájdalmára,, hangosan sír­ni kezd. — A kis cseléd hiába dédelgeti,, hiába igyekszik az elrágott kis cuelít szá­jába dugni, a kis gyermek tovább isir. — Egy pillanat s az anya együtt sir gyerme­kéVeff s a szegény nő,, mint egy tébolyodott neki vág az utcánaak. Figyelem, cél néi­,kül bolyong s aztán odaáll a rendőr elé ( Tessék megmondani, hol lakik a szegé­nyek ingyen orvosa.» A rendőr végighaí­gatja végei érni nem akaró panaszát — majd megmagyarázza neki,, hogy menjen a Károlyi-téri gyermek dispensáirabs. — A kis cseléd boldogan rohan tova. A dis­pensaire előtt megáll megigazilja ku­szált haját és a kis gyermeket rendbeszedi s félve átlép a kapun. Az ajtóban egy sze­líd kinézésű hölgy fogadja. A beszélgeté­sükből csak a szenvedő anya vékony "hang­ja hallatszik, amint azt mondja: < már ar­ra gondoltam, bog}' elpusztítom maga­mat. « E1válás z l hifi;' il am szeriéi cin Tomszlél — a halárig Magas szőke nő ált a harmadosztályú vasúti váróterem előtt. Tört magyarság­gal érdeklődik a vonat indulásának ide­jéről. Az állomáson szolgálatot teljesítő detektív elmeséli a szerenrcsétlen orosz nő szomorú kálviráijáit. Egy hajdumegyeí fiatalember orosz fogságból hozta magá­val a feleségét. Az cfvá]aszthataityn, sze­relem Tomszktói egészen a határig tar­tott. Hazaérkezve a férfi mindenáron sza­badulni akart tőle,, ezért feljelentette, hogy anyjának ékszereit ekllopta. A nőt letartóztatták. A rendőrségi fogdában töl­tött 3 napot, mikor megjelent a férj és kijelentette, hogy ha azonnal elhagyja, a feljelentést visszavonja. Mire a szegény nó 500000 korona végkielégítéssel indult neki a számára itten vad idegen éleinek. Az otthon jobb napokat élt nő — aki közép­iskolát végzett — átjött nyíregyházává és beállt mindenes cselédnek. Hat hónapig szolgált s az igy összegyűjtött pénzből most útnak indul,, hogy az orosz konzu­látus támogatását kikérve,, hazájába ke­rüljön, hosszú regénybe illő hányt-vetett élete után. Junias 18 19., szerdán 7 és 9 órakor, csütörtökön 3, «, 7 és 9 órakor: a Diadal Mozgóban: Diadalmas ököl dráma 7 felvonásban. Kisérff műsor rendkívül kacagtató vígjáték 2 felv. Szakácsnő kersstetik

Next

/
Thumbnails
Contents