Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-19 / 139. szám

1924. junius 17. JSSíhjtidék 5 Akit öngyilkossága előli , megszánt az ihlet. Egy véletlenen mult,, hogy a napihí­rek közt nem jelent meg a sablonos ön­gyilkossági hir. K. I. szobafestősegéd a népkert padján mellbclőtte magát. Tet­tének oka ismeretlen. Holttestét a Morgó­ba szállították. K. I. szobafeslő-ste£éd a mult napok egyik verőfényes hajnalán a népkert­ben mellbe akarta lőni magát. De á pisz­toly, mint az ilyenkor egy jól nevelt pisz­tolyhoz illik,, csütörtököt* mondott. Az ál­lomás felé igyekvő málházó észrevette az eijkeseredHlc ember tervét s addig nem tágított mellőle,, mig nem jött vele az ál­lomásig. Itt többen leikére beszéllek,, mire lemondott sötét tervéről. Nagy faggatásra előadta, hogy nagy elkeseredésének szülő­anya Fortuna, aki teljesen elfordult tőle — Szerelmes,, de reménytelenül. Szive vá­lasztottja 'tegnap esküdött örök hűséget mással. Arra a kérdésre,, hogy nagv elhatáro­zással szánta el magát sötét tervének vég­rehajtására. Keményen válaszolta: nem. Leültem a padra s 'írtam egy verset, amit meg is mutatott. Pár sort leközlünk belőle, bizonyságául annak, hogy H. I.­ben nemcsak egy szobafestőt,, de egy te­hetségles kezdő költőt is elveszhettünk volna. Nézd meg a Koronát,,nézd m*g a Lengyelt. Nem látni olt más,, csak gondtalan embert. Nem féltek Istentől ily kevélynek lenni S mások pusztulását semmibe se venni? A szerelem tövises útját jártam — Elfáradtam,, pihenni vágytam. — . Svéd újságíró Nyíregyházán. Dr Leffler Bélával érkezeit meg. Meglepte a város szépsége, tisztasága. Több fényképfelvételt készített. — Cikket ir Nyíregyházáról a Dagens Nyheter-be. —• A svéd ujságiró a finn szabadságharc kitüntetett hőse. Nyíregyháza, junius 18. A Nyirvidék tu- 1 hoaa érdekelte, végül a Jósa Muzeumba dósiiójától. Dr. Leffler Béla egyetemi magántanár, a stockholmi Magyar Tártaság főtitkára Svéd­orságból néhány napi tartózkodásra hazaérke­zett. Moct csak rívid időre jöttem, mondotta Leffler dr., de a következő félévben kéthónapi szemeszterem lesz a debreceui Tisza István Egyetemen s akkor többszőr jövök át Nyíregyhá­zára is. Baszélgettünk dr. Letfier|professzofral a svédországi viszonyokról Békés, boldog nemzet fairól, fejlődőidről, virágzó országról hallunk csak szépet s különösen örömmel tölt el ben­nünket, mikor a svédek magyar barátságáról hallunk. Mi jól tudjuk, hogy e barátság kimé­lyitesebeo, mily jelentős szerepe van dr. Lef/lernek. Most egy nagyszabású könyvvel fogja szaporítani szóinak a könyveknek szá­mhit, amelyekben a magyar géniusz nagyjait, legbatarozottabb megnyilatkoztatott szólaltatja meg svéd nyelven. A most készülő mü na­gyobbszabásu, illusztrált monográfia lesz Ma­gyarországról. A Jósa-Muzeumban. Dr. Leffler Bélával erdekes vendég érké­zéit Nyíregyházára: Sture Appelberg, a Dagens Nyheier-aek egyik legtekintélyesebb svéd lap­nak munkatársa. A vármegyei Jósa Muzeum­ban találkoztunk vele, amelyet dr Leffler Béla és dr. Borbély Sándor ári eszéki ülnök tarsasá­gában tekintett meg. M>nt minden hozzáértő idegen, ő is a legnagyobb elragadtatással nézte a Jósa Muzeum páratlanul gazdag gyüjtemé nyeit, különösen a bronzkori kuliura virágzá­sának félreismerhetetlen dokumentumait, ame­lyekre Kiss Lajos igazgató mutatott rá. A mü zeumban megjegyezte, hogy a svéd trónörökös is szenvedélyes és kiválóan képzett archeo­lógus. Sture Appelberg. Sture Appelberg szélesváilu, magas, erős férfi, tiszta észak germán tipus. Khaki-szövet­ből készült sportrana feszül izmos alakján, a mellét több vitézségi érem szalagja ékesiti. Nyíregyházára Budapestről jött. Dr. Leffler Bela Kalauzolásával megtekintette a muzeu­mokat s nem tudott eleget gyönyörködni a ;ő város szépségeiben. Budapestről két hosszabb cikket irt lapjának, Kiszálltak Debreeenbnn is, ahol megnézte a városi*muzeumot, az egye­temi klinikákat, gyárakat, templomokat. Nyír­egyházán tisztelgő látogatást tett Geduiy Hen rik püspöknél, Káilay Miklós főispánnál, akik nsk személyiségéről meleg szavakban nyilat­kozott. Megtekintette a templomokat, az ág. ev. központi iskola egyik osztályát, kikocsizott az orosi szőlőkbe, ahol a földmivelő nép ott­lsrt be A svéd ujságiró Njiregjházáról. Sture Appelberg szires készséggel közölte velünk nyiregyüázi impresszióit. Az első be­nyomásom — mondotta — az volt, hogy egy dél-svédorszagi városkába léptem, olyan fás, kertes, kedvesen otthonos városka az önősé. A lakosság, az arcok, a típusok, amelyek olyan sajá­totok t annyira eltérők az északi emberekétől, éreztettek, hogy messze kerültem hazamtól. Eső után érkeztem ide, minden olyan friss, üde, mosolygó, hogy rendkivül rokonszenvesnek tüot lel ez az alföldi városka, amint megpillantot­tam. Voltam a Baza téren, a vásáron és na­gyon meglepett, mikor azt látt&m, hogy mi­lyen patriarkális itt az élet. Láttam egy jól öltözött, pirosruhás hölgyet, amint a vásárról tehenet vezetett, urakat, akik malacot haj­tottak. Ez mind nagyon sajátos, ami szemünk ben érdekes vonása a közvetlen embereknek. Le is fotografaltam egy-két ilyen piaci jelene­tet. Nyíregyházát magát jól gondozott, rende­zett, tiszta városnak látom s ebben a tekintet ben is nagyon kedrezöen hat rám. A templomos közül az ág. ev. templo­mot figyeltem meg behatóan. Rendkívül szép, artisziikus, tiszta barokk-épület a a reUefszerú belső festés stilaaos. A püspök ur őméltósagá­val való ismerkedésemnek nagyon örüíös, ked­ves közvetlensége, bensőséges modora valami sajátos varázzsal hatott rám, Nagyon sajnálom, hogy nem volt időm a többi felekezet képvi­viselőinél való tisztelgésre. Nekem, avódaek szokatlan a felekezetekre tagolódás. Voltam az egyik iskolateremben is, ahol nagyon meg­hatott a gyermekek éneke. Elszomorított azocban, hogy itt önöknél egy teremben mi­lyen so& gyermek van és különösen azt nem tudtam megérteni, hogy ezen a gyönyörű tavaszi napon hogy taníthatnak csukott abla­kok mellett. Nálunk Svédországban szigorúan kötelező: nyitva minden ablakot! (Bizonyara & zaj ellen való védekezés miatt volt zárva az ablak. Szerk) Minden ház egy-egy idül. Nagyon tetszett Nyíregyháza határa, az erosi szőlők kertes városrésze. Nagyon szép, piros pozsgás gyermekarcokat láttam. Egy-egy bogárhátú ház, aaelyre duslomhu fa simul, az öreg diófás udvarok, egy-egy idill mindenik és tájképi szépsége ragyogó. Lefényképeztem egy­egy festői részletet 3 közöltetni fogom az Egyik stockholmi képas újságban, A finn szabadsághős. Most S uro Appelberg vitézségi érmeire A bűnös város Sir Hall Gaine „The Christian*' c. regénye filmen. I. rész: II. rész: A I Pénteken, szombaton 7 és V2IO, vasárnap 4, 7 és ValO órakor II Városi Szinház Kelemen Károly WW»/WVVVVVVVVVVt/VVVVVV'VV'VVVVVV'VV^SVVVVVVVVVV'VV uri divatcég Nyíregyháza, Takarékpalota Ajánlja a legfinomabb uri divatkülönlegésségeit, elsőrangú uri­szabóságát, Borsalino, Habik és Gyukits kalapkülönlegességeit <éa Lichtmann cipőuidonságait a legszolidabb napi árak mellett •V #5flfcE=?59 1

Next

/
Thumbnails
Contents