Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-15 / 111. szám

1924. május 13. Vásárhelyi vasárnap. Papp-Váry Elemérné pár soros verse azért lett a magyar nemzet imádsága a legsu^ lyosabb esztendőkben, mert legjobban kife­jezte azt a hitet, amelynek birtokában kell, hogy legyen a nemzet minden egyes fia. — Bethlen István gróf miniszterelnök hódmező­vásárhelyi beszámolójában szintén hangoz­tatta, hogy ezekben a napokban, amikor min­den igyekezetünk talpraállásunkra irányul, hitre rendithetetlen bizakodásra, egészséges optimizmusra van szükség. Vezető férfiainkat is ez a lelki felkészültség tölti el s kell, hogy ugyanez járja át a nemzet minden egyes tag­ját. Ezt a nem túlzott optimizmust szinte kényszerítve involválja a miniszterelnök hód­mezővásárhelyi nagy beszéde, mert azok a korszakalkotó kijelentések, amelyeket ő felelőssége teljes tudatában tett, garancia ar­ra, hogy a nemzet gyors tempóban fog visz­szatérni a normális viszonyokhoz. Gazdasá­gi tekintetben olyan energikus megindulás történt, aminek a vége csak eredményes le­het. A miniszterelnök azonban politikai szem­pontból is tett nagyon figyelemreméltó kije­lentéseket. A legmegszivlelendőbb szókat a főváros felé fordulva mondotta. Az ország sorsa érdekében a gyűlölség megszüntetésé­re hivta fel a főváros keresztény és liberális vezetőit. Budapest az ország szive s ha itt likvidálódik végre véglegesen az az egymás elleni marakodás, ami évek hosszú során át bénította a nemzet erejét, nagyobb a kilátás arra, hogy ugyanez fog történni a vidéken is. Egységes, polgári felfogásnak kell kialakul­nia, amelynek egységben ép oly tömörnek kell lennie, mint amilyen egységes az ellen­lábas szociáldemokrata és radikális felfogás A legközelebbi fővárosi választások alkalmá­val a polgári front amelyik ma még gyűlöl­ködve tekint egymásra, egy kompakt egésszé kovácsolt szélsőséges felfogású ellenzékkel fog találkozni. Ennek az ellenzéknek nagy esélyei vannak a győzelemre, ha a polgári front szétmorzsolódva küzd ellenük. Hisszük, hogy a miniszterelnök rendkívül komoly fel­hívása a székesfővárosban nyitott fülekre fog találni. Ha a béke és az együttműködés lehetősége fennáll, Budapesten mi sem dönt­heti meg a polgárság uralmát. Ugyancsak fontos kijelentéseket tett a miniiszterelnök a házszabályrevizióról is. Magyarországnak a rendelkezésére álló időt okosan és céltudato­san kell felhasználnia. Nagy reformok idejét |éljük s ezek a napok még égetőbben sürge^ tik a reformok megalkotását, mint az 1840-es esztendők. Az akkori idők magyar­jai megértették az idők szavát s nekünk nem szabad mögöttük maradnunk. Ezért van szükség a házszabályok revíziójára is, mert a tapasztalat nagyon szomorúan bizonyította, hogy életbevágó országos kérdések tárgya­lásakor is akadt mindig olyan ellenzéki cso­port, amelyik a komoly parlamenti vitát haj­landó volt lesülyeszteni egész az obstruk­cióig. Ezt a luxust ma a magyar parlament nem engedheti meg magának. A nemzet ér­deke fennhangon követeli, hogy a nemzet­gyűlés akcióképes legyen, dolgozzon fárad­hatatlanul azon a nagy munkán, amelyik a nemzet feltámasztását fogja eredményezni, ezt a célt szolgálja a házszabályok revíziója is, amit azt hisszük, az egész ország közvé­leménye osztatlan elismeréssel és örömmel fogad, mert éppen eléggé megcsömörüihetett attól az áldatlan parlamenti szócsatározástól, amelyik gyakran keserű mulattatására szol­gált a nemzetnek. Brodway szépe Kis táncosnő Mae Murray Brodway szépe Kis táncosnő Mae Murray A gyermeklélek és az alsófoku nevelés. Irla Fehér Gábor II. ' Bizonyos,, hogy a gyermeklélek és a felnőtt lelke közötti különbség nem ab­ban áll és nem fejezhető ki ugv, mintha az előbbi az utóbbinak fejletlenebb, kez­detlegesebb formája volna. Igaz ugyan,, hogy az életfenntartásra vonatkozó prakti­kus tevékenység szempontjából a gyermek nagyon lemarad a felnőttel szemben. De a lelket nem szabad ugy felfogni,, mintha az pusztán csak az életfenntartás ösztöné­nek praktikus tanácsadója volna. — Ez mindenesetre benne van ti lélekben,, de végeredményében annak csak egy nagyon kis töredékét képezi,, amelynek Fontossá­gát csak azért vagyunk hajlandók túlozni, mert a lélek működésének ez az egyetlen pontja,, ahol az Istentől belénk adott erő tevékenysége konkrét eredményekben nyi­latkozik. A lélekkel Isten sokkal többet akar,, mint földi életünk óvását és bizto­sítását,, hiszen erre az állatok ösztöne is teljesen elég lett volna. A lélek célja nem kinn a világban,, hanem benn, önmagában van s ha ezt egyszer beláttuk és ráléptünk az önismeret magasba vezető útjára,, akkor — egyszerre megváltozik az egész életnéze­tünk,, egész gondolkodásunk. Amit eddig fontosnak láttunk,, az mind elhalványul; viszont olyan dolgok nyernek fontosságot, melynek létezéséről eddig fogalmunk se volt. Más emberek lelkiéletének egész gaz­dagsága terül fel előttünk s gyakran az em­berek legegyszerűbb teltei mögött nagy mélységek távlatait pillantjuk meg. És meglátjuk azt is„ hogy az emberek tette vagy szavai sohasem a lélek lényegét tük­rözik vissza,, legfeljebb csak azt, hogy a lélekben egy erő pillanatnyilag túlsúlyba jutott a többiekkel szemben és világossá lesz előttünk,, hogy lelkünk igazi élete az értelmi működés határain tul azon a pon­ton kezdődik, ahol a szavak birodalma be­végződött s a gondolatok tolmácsolását át­veszi a — csend. j Ha egyszer eljutottunk az igazságnak ilyen belátásáig, akkor világossá lesz a gyermek és felnőtt közötti különbség is. Ez legrövidebben igy fejezhető ki: A gyermek elsősorban érez,, a felnőtt első sorban gondolkozik. Ennek megfelelően a gyer­meké a hangulatok világa,, a felnőtteké a logikus gondolkodás köre. A gyermek a dolgokat ösztönös mó­don fogja fel. Tudatos Ítéleteket nem min­dig alkot róluk, de figyelme azért szaka­datlanul külső környezetére van irányítva. Nem mondhatunk,, nem tehetünk előtte semmit; se jót,, se rosszat, ami figyelmét kikerülte volna. Ez a figyelem sokkal ébe­rebb, mint a mienk; a gyermek minden iránt jobban érdeklődik,, mint a felnőitek, igy sokkal többet él át ugyanazon idő alatt,, mint mi. És tanul, válogatás nélkül mindent megtanul,, ami elébe kerül. Bebi­zonyított tény,, hogy életünk első öt évé­ben többet tanulunk,, mint azután az egész életen át. A gyermeknek ez a fáradhatatlan és szünetlen figyelme a lélek számára renge­teg anyagot hord össze a benyomások min­den fajtájából. Mit .csinál á gyermek az így szerzett tapasztalatokkal? Mint már mondottuk, tudatos logikai ítéletet nem al­kot róla; hanem ennél sokkal alaposabb sokkal maradandóbb munkát végez: t. i. megérzi a dolog lé^^egét és ösztönös mó­don levonja annak tanulságait. Ez az ösz­tönös megismerés pedig magasabbrendü valami,, mint a felnőttek gondolkodása és pozitív tudása. Igaz,, hogy nem oly vilá­gos,, a gyakorlatban nem oly könnyen al­kalmazható, de összehasonlíthatatlanul mé Ivebb és igazabb. Arra különben,, hogy valamit megérezni több,, mint megtanulni, a praktikus élet is ezernyi példával tanit. Mert csak az a szellemi kincs igazán a mienk,, amire ösztönös módon jöttünk rá. Az igazi,, Istentől elhivatott művész és tu­dós nem is olyan értelemben tanul, hogy lelkébe attól teljesen idegen tudásanyagot gyűr bele a memorizálás erőszakos és természetellenes utján. Az igazi "tudós a tanulás révén csak felébreszti,, tudatossá teszi lelkében azt az ismerettömeget,, amely; mint diszpozíció ott volt már születésé­től fogva. Amit az első értelemben tanú*­lünk meg, az rövid időn belül pusztulás­nak adódik át a felejtés révén; csak azok az ismeretek lesznek vérünkké,, amelyeket éreztünk már régen,, mielőtt annak szóba öltöztetett formáját meglátlak vagy ma­gunk felfedeztük volna. Az az ösztönös mód,, amivel a gyerme­kek,, művészek és tudósok az igazságot meglátják,, az emberiség legnagyobb lelki kincse. Az a forrás,, amely szellemi életün­ket időről-időre felfrissíti és a magában véve tehetetlen logikai gondolkodásnak uj anyagot nyújt. — Mert & logikai gon­dolkodás, amit pedig az intellektuelek naiv tipusa olyan nagyra becsül,, lénye­gében puszta gépies,, mechanikus munka, amely merev sémák szerint dolgozik. — Eredetére nézve pedig nem egyéb ez,, mint az ösztönös megérzés gépiessé válása a folytonos gyakorlat áltál. A gyermeklélek ben eredetileg csak tiszta ösztönszerüség volt. Azon cselekvéseinkre vonatkozó ösztönös működésünk,, melyeknek gyakori ismétlését az önfenntartás követeli tő­lünk,, lassanként gépiesekké, motorikusak­ká lesznek Természetes, liogy az igy ki­alakult értelmi működés csak addig hasz nálható,, amig az élet sablonszerű jelen­ségeivel állunk szemben,, de azonnal cser­ben hagy,, amikor vizsgálódásunk olyan kérdésre meg}- át,, amely e sablonok kö­rén kívül esik. (Folyt, köv.) Legolcsóbb napi árban kaphatók: Gazdaságok, szeszgyárak, malmok, szőlőbirtokok részére szükséges összes cikkek: mint gépolajak, gépzsírok, ben­zin. gépszijak, kocsikenőcs, tö­mítőanyagok, kenderáruk, mű­trágya, kénezőanyagok, rázgálic, ekék, boronák, vetögépek, tize­des és százados mérlegek stb. Vevők vagyunk a~ legmagasabb napi árban: az összes ter­ményekre és gyapjúra. PYRAMIS MAGYAR FÖLDBIRTOKOSOK ÉS FOLDBÉRLŰK KERESKEDELMI fU. 43 ftókja, Nyiregí lulza, Jókai-utca 2. Dalos éjszakák Dalos éjszakák Dalos éjszakák Dalos éjszakák Dalos éjszakák Dalos éjszakák msa Diadal XKEozgó: Május hó 14-én és 15-én, szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel Forgószél kisasszony (A. huncut Patty.) Egy szeleburdi fruska tragikomédiája. Főszereplő: Mae Marsh!

Next

/
Thumbnails
Contents