Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-15 / 111. szám

1924. május 13. Vásárhelyi vasárnap. Papp-Váry Elemérné pár soros verse azért lett a magyar nemzet imádsága a legsu^ lyosabb esztendőkben, mert legjobban kifejezte azt a hitet, amelynek birtokában kell, hogy legyen a nemzet minden egyes fia. — Bethlen István gróf miniszterelnök hódmezővásárhelyi beszámolójában szintén hangoztatta, hogy ezekben a napokban, amikor minden igyekezetünk talpraállásunkra irányul, hitre rendithetetlen bizakodásra, egészséges optimizmusra van szükség. Vezető férfiainkat is ez a lelki felkészültség tölti el s kell, hogy ugyanez járja át a nemzet minden egyes tagját. Ezt a nem túlzott optimizmust szinte kényszerítve involválja a miniszterelnök hódmezővásárhelyi nagy beszéde, mert azok a korszakalkotó kijelentések, amelyeket ő felelőssége teljes tudatában tett, garancia arra, hogy a nemzet gyors tempóban fog viszszatérni a normális viszonyokhoz. Gazdasági tekintetben olyan energikus megindulás történt, aminek a vége csak eredményes lehet. A miniszterelnök azonban politikai szempontból is tett nagyon figyelemreméltó kijelentéseket. A legmegszivlelendőbb szókat a főváros felé fordulva mondotta. Az ország sorsa érdekében a gyűlölség megszüntetésére hivta fel a főváros keresztény és liberális vezetőit. Budapest az ország szive s ha itt likvidálódik végre véglegesen az az egymás elleni marakodás, ami évek hosszú során át bénította a nemzet erejét, nagyobb a kilátás arra, hogy ugyanez fog történni a vidéken is. Egységes, polgári felfogásnak kell kialakulnia, amelynek egységben ép oly tömörnek kell lennie, mint amilyen egységes az ellenlábas szociáldemokrata és radikális felfogás A legközelebbi fővárosi választások alkalmával a polgári front amelyik ma még gyűlölködve tekint egymásra, egy kompakt egésszé kovácsolt szélsőséges felfogású ellenzékkel fog találkozni. Ennek az ellenzéknek nagy esélyei vannak a győzelemre, ha a polgári front szétmorzsolódva küzd ellenük. Hisszük, hogy a miniszterelnök rendkívül komoly felhívása a székesfővárosban nyitott fülekre fog találni. Ha a béke és az együttműködés lehetősége fennáll, Budapesten mi sem döntheti meg a polgárság uralmát. Ugyancsak fontos kijelentéseket tett a miniiszterelnök a házszabályrevizióról is. Magyarországnak a rendelkezésére álló időt okosan és céltudatosan kell felhasználnia. Nagy reformok idejét |éljük s ezek a napok még égetőbben sürge^ tik a reformok megalkotását, mint az 1840-es esztendők. Az akkori idők magyarjai megértették az idők szavát s nekünk nem szabad mögöttük maradnunk. Ezért van szükség a házszabályok revíziójára is, mert a tapasztalat nagyon szomorúan bizonyította, hogy életbevágó országos kérdések tárgyalásakor is akadt mindig olyan ellenzéki csoport, amelyik a komoly parlamenti vitát hajlandó volt lesülyeszteni egész az obstrukcióig. Ezt a luxust ma a magyar parlament nem engedheti meg magának. A nemzet érdeke fennhangon követeli, hogy a nemzetgyűlés akcióképes legyen, dolgozzon fáradhatatlanul azon a nagy munkán, amelyik a nemzet feltámasztását fogja eredményezni, ezt a célt szolgálja a házszabályok revíziója is, amit azt hisszük, az egész ország közvéleménye osztatlan elismeréssel és örömmel fogad, mert éppen eléggé megcsömörüihetett attól az áldatlan parlamenti szócsatározástól, amelyik gyakran keserű mulattatására szolgált a nemzetnek. Brodway szépe Kis táncosnő Mae Murray Brodway szépe Kis táncosnő Mae Murray A gyermeklélek és az alsófoku nevelés. Irla Fehér Gábor II. ' Bizonyos,, hogy a gyermeklélek és a felnőtt lelke közötti különbség nem abban áll és nem fejezhető ki ugv, mintha az előbbi az utóbbinak fejletlenebb, kezdetlegesebb formája volna. Igaz ugyan,, hogy az életfenntartásra vonatkozó praktikus tevékenység szempontjából a gyermek nagyon lemarad a felnőttel szemben. De a lelket nem szabad ugy felfogni,, mintha az pusztán csak az életfenntartás ösztönének praktikus tanácsadója volna. — Ez mindenesetre benne van ti lélekben,, de végeredményében annak csak egy nagyon kis töredékét képezi,, amelynek Fontosságát csak azért vagyunk hajlandók túlozni, mert a lélek működésének ez az egyetlen pontja,, ahol az Istentől belénk adott erő tevékenysége konkrét eredményekben nyilatkozik. A lélekkel Isten sokkal többet akar,, mint földi életünk óvását és biztosítását,, hiszen erre az állatok ösztöne is teljesen elég lett volna. A lélek célja nem kinn a világban,, hanem benn, önmagában van s ha ezt egyszer beláttuk és ráléptünk az önismeret magasba vezető útjára,, akkor — egyszerre megváltozik az egész életnézetünk,, egész gondolkodásunk. Amit eddig fontosnak láttunk,, az mind elhalványul; viszont olyan dolgok nyernek fontosságot, melynek létezéséről eddig fogalmunk se volt. Más emberek lelkiéletének egész gazdagsága terül fel előttünk s gyakran az emberek legegyszerűbb teltei mögött nagy mélységek távlatait pillantjuk meg. És meglátjuk azt is„ hogy az emberek tette vagy szavai sohasem a lélek lényegét tükrözik vissza,, legfeljebb csak azt, hogy a lélekben egy erő pillanatnyilag túlsúlyba jutott a többiekkel szemben és világossá lesz előttünk,, hogy lelkünk igazi élete az értelmi működés határain tul azon a ponton kezdődik, ahol a szavak birodalma bevégződött s a gondolatok tolmácsolását átveszi a — csend. j Ha egyszer eljutottunk az igazságnak ilyen belátásáig, akkor világossá lesz a gyermek és felnőtt közötti különbség is. Ez legrövidebben igy fejezhető ki: A gyermek elsősorban érez,, a felnőtt első sorban gondolkozik. Ennek megfelelően a gyermeké a hangulatok világa,, a felnőtteké a logikus gondolkodás köre. A gyermek a dolgokat ösztönös módon fogja fel. Tudatos Ítéleteket nem mindig alkot róluk, de figyelme azért szakadatlanul külső környezetére van irányítva. Nem mondhatunk,, nem tehetünk előtte semmit; se jót,, se rosszat, ami figyelmét kikerülte volna. Ez a figyelem sokkal éberebb, mint a mienk; a gyermek minden iránt jobban érdeklődik,, mint a felnőitek, igy sokkal többet él át ugyanazon idő alatt,, mint mi. És tanul, válogatás nélkül mindent megtanul,, ami elébe kerül. Bebizonyított tény,, hogy életünk első öt évében többet tanulunk,, mint azután az egész életen át. A gyermeknek ez a fáradhatatlan és szünetlen figyelme a lélek számára rengeteg anyagot hord össze a benyomások minden fajtájából. Mit .csinál á gyermek az így szerzett tapasztalatokkal? Mint már mondottuk, tudatos logikai ítéletet nem alkot róla; hanem ennél sokkal alaposabb sokkal maradandóbb munkát végez: t. i. megérzi a dolog lé^^egét és ösztönös módon levonja annak tanulságait. Ez az ösztönös megismerés pedig magasabbrendü valami,, mint a felnőttek gondolkodása és pozitív tudása. Igaz,, hogy nem oly világos,, a gyakorlatban nem oly könnyen alkalmazható, de összehasonlíthatatlanul mé Ivebb és igazabb. Arra különben,, hogy valamit megérezni több,, mint megtanulni, a praktikus élet is ezernyi példával tanit. Mert csak az a szellemi kincs igazán a mienk,, amire ösztönös módon jöttünk rá. Az igazi,, Istentől elhivatott művész és tudós nem is olyan értelemben tanul, hogy lelkébe attól teljesen idegen tudásanyagot gyűr bele a memorizálás erőszakos és természetellenes utján. Az igazi "tudós a tanulás révén csak felébreszti,, tudatossá teszi lelkében azt az ismerettömeget,, amely; mint diszpozíció ott volt már születésétől fogva. Amit az első értelemben tanú*lünk meg, az rövid időn belül pusztulásnak adódik át a felejtés révén; csak azok az ismeretek lesznek vérünkké,, amelyeket éreztünk már régen,, mielőtt annak szóba öltöztetett formáját meglátlak vagy magunk felfedeztük volna. Az az ösztönös mód,, amivel a gyermekek,, művészek és tudósok az igazságot meglátják,, az emberiség legnagyobb lelki kincse. Az a forrás,, amely szellemi életünket időről-időre felfrissíti és a magában véve tehetetlen logikai gondolkodásnak uj anyagot nyújt. — Mert & logikai gondolkodás, amit pedig az intellektuelek naiv tipusa olyan nagyra becsül,, lényegében puszta gépies,, mechanikus munka, amely merev sémák szerint dolgozik. — Eredetére nézve pedig nem egyéb ez,, mint az ösztönös megérzés gépiessé válása a folytonos gyakorlat áltál. A gyermeklélek ben eredetileg csak tiszta ösztönszerüség volt. Azon cselekvéseinkre vonatkozó ösztönös működésünk,, melyeknek gyakori ismétlését az önfenntartás követeli tőlünk,, lassanként gépiesekké, motorikusakká lesznek Természetes, liogy az igy kialakult értelmi működés csak addig hasz nálható,, amig az élet sablonszerű jelenségeivel állunk szemben,, de azonnal cserben hagy,, amikor vizsgálódásunk olyan kérdésre meg}- át,, amely e sablonok körén kívül esik. (Folyt, köv.) Legolcsóbb napi árban kaphatók: Gazdaságok, szeszgyárak, malmok, szőlőbirtokok részére szükséges összes cikkek: mint gépolajak, gépzsírok, benzin. gépszijak, kocsikenőcs, tömítőanyagok, kenderáruk, műtrágya, kénezőanyagok, rázgálic, ekék, boronák, vetögépek, tizedes és százados mérlegek stb. Vevők vagyunk a~ legmagasabb napi árban: az összes terményekre és gyapjúra. PYRAMIS MAGYAR FÖLDBIRTOKOSOK ÉS FOLDBÉRLŰK KERESKEDELMI fU. 43 ftókja, Nyiregí lulza, Jókai-utca 2. Dalos éjszakák Dalos éjszakák Dalos éjszakák Dalos éjszakák Dalos éjszakák Dalos éjszakák msa Diadal XKEozgó: Május hó 14-én és 15-én, szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel Forgószél kisasszony (A. huncut Patty.) Egy szeleburdi fruska tragikomédiája. Főszereplő: Mae Marsh!