Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-15 / 111. szám

1924. május 15, tSáSS&wsBit&masm 3 Ma már csak buzaértékben lehet földet venni Szabolcsban is. Nem tudnak tömörülni gazdáink. Nyíregyháza,, május 14. A Nyirvidék tudósítójától . Szabolcsvármegye alispánja a má­jusi közgyűlésen előterjesztett félévi je­lentésében figyelemre méltó adatokat tár fel vármegyéink mezőgazdasági állapo­táról. Az ingatlanok adás-vételéről szóló részben rámutat az alispáni jelentés a Szabolcsban jelenleg földárakra is. — Ma már nemcsak a haszonbbérek,, de a vételi illetve eladási árak is búzában köttetnek ki a szerződésben — mondja a jelentós. Ma egy. kh. föld ára 70—10(1 mm. buza, bére pedig 100—280 kg. buza vagy rozs ára aszerint, hogy. az buza vagy rozs talaj-je Ezen felül a bérlő fizeti az összes adókat A szőlő ára kh.-ként 10—12 millió korona. Szőlő inkább képezi eladás tár­gyát,, mert a munkáltatást költség nincs arányban a bor árával. , Az 1920. XXXVI. tc. alapján ingat­lan feldarabolása végett két esetben ada­tolt ki tanúsítvány es pedig Nagyhalász községre,, hol (34 kh. 622 négyszögöl 23 ér­demes között és Nyiradony községre,, hol 04 kh. 214 négyszögöl 10 érdemes között daraboltatott fel. A vármegyei gazdasági felügyelőhöz érkezett végzések alapján állami elővásár­lási jog gyakoroltatott 87 kh. .1595 négy­szöge) l terüle tre. | A szabolcsi gazdák társadalmi szer­vezetéről a következőket állapítja meg az alispán: i i , i ---IMJ A gazdatársadalmi érdekképviseletre hivatott Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara egy. évi működése után is jelentős ered­ményeket tud felmutatni. A nemesített vetőmagvak használatá­nak terjesztése érdekében szeptember ha­vában rendezett »Legszebb Kalász pályá­zaton vármegyénkből is több nagy-,, kö­zép és kisbirtokos velL részt és nyert ki­tüntetést. Jelentős lépést telt a Kamara a mezőgazdasági hitelválság enyhítése cél­jából,, mely az 1923. X<XXVIIÍ. tc. életbe­léptetésével eredményre is vezetett és a »Tiszántúli Birtokosok Körzeti Ili tetsző­vel kezet« meg is alakult. Vármegyénk gazdáinak méltánylást érdemlő kívánsága az,, hogy amennyiben a mezőgazdasági Kamara székhelye nem 1 Nyíregyházára tételeit,, legalább egy ilyen Hitelszövetkezet álliltassék fel a várme­gye központjában. Az tény,, hogy bár­mennyire is elismerésre méltó és eredmé­nyes tevékenységei fejt ki egy Mezőgazda­sági Kamara,, annak előnyeit, használ el­sősorban azon vármegye és város gazda­közönsége élvezi, hol a Kamara székel;, Igy. pl. a továbbképző tanfolyamok is„ me­lyeket a Kamara rendezett,, inkább a he­lyi gazdaközönség ismeretét gyarapították. Amily eredményes munkásságot fejt ki a Kamara,, éppen olyan eredménytelen­séget mutat az alsó tagozatot képező vár­megyei mezőgazdasági,, járási és községi mezőgazdasági bizottság 1923. évi munkás­sága. A tagok az ülésen alig jelennek meg, ha megjelennek is, a járási bizottságok munkássága a földhöz juttatandók érde­mességének megállapításában és az érke­zett hatósági rendeletek felolvasásában merül ki. ' Általában gazdáinknál az intenzív, összetartás érzéke még ma is hiányzik,, ér­dekük előmozdítására tömörülni nem tud­nak és annak kell tulajdonilani azt is, hogy egy oly vármegyében mint Szabolcs a Gazdasági Egyesület 1923. évi munkás­sága is a legszűkebb térre szorítkozott, éppen azért az egész Egyesület jelenben átszervezés alatt áll és nagyobb munka­programmot dolgoz ki. / Gazdakörök vannak 17 községben, Nyíregyháza r .t. városban pedig Gazda­szövetség. Ezenfelül a járási felügyelő közbenjárása folytán Nyirábrány, Nyirlu­gos és Nyirgelse községekben van alaku­lóban. ' . | M | A nyíregyházi alt. tanítóképzőbe május 31-ig kell folyamodni felvételre. A pályázati feltételek. Nyíregyháza, május 14. A Nyirvidék tu­dósítójától. A nyíregyházi m. kir. állami tanítóképző­intézetbe rövidesen megkezdődnek a jövő iskolai évre szóló jelentkezések, pályázatok. A Szabolcsvármegyében és a felső Tiszántúlon általában egyetlen tanítóképző intézet iránt a milliók nagy száma érdeklődik, ezért az alábbiakban közöljük az igazgatóság által kiadott pályázati feltételeket. Ezek a feltételek a következők : A nyíregyházi m. kir. áll. el. népiskolai tanítóképző-intézet 1. osztályába az 1924— 25. iskolai évre felvétetnek azon tanulók, akik életük 14. évét betöltötték, de a 18. élet­évet még nem érték el, továbbá jóerköicsüek és a polgári iskola, gimnázium vagy reális­kola IV. osztályát, esetleg a felső népiskolát sikeresen elvégezték, vagy a folyó iskolai év végén sikeresen elvégzik. A felvétel folyamodás utján történik. A folyamodók kérvényeiket a vallás- és közok­tatásügyi m. kir. miniszterhez címezve leg­később f. évi május 31-ig az intézet igazgató­ságánál nyújtsák be. • Azok a tanulók, akik előző tanúim á- , nyaik során valamely tantárgy tanulása alól fel voltak mentve; úgyszintén azok is, akik felsőbb népiskolai bizonyítvánnyal folya­modnak, sikeres felvételi vizsgálatot tartoz­nak tenni a tanév elején. A 10.000 K-ás bélyeggel ellátott kérvény hez a következő okmányok csatoolandók : 1. születési anyakönyvi kivonat; 2. ujkeletü ha­tósági orvosi bizoonyitvány arról, hogy az illető éptestü, érzékszervei egészségesek, be­szélőszerve hibátlan és hogy tanítói pályára alkalmas; 3. iskolai bizonyítvány annak iga­zolására, hogy folyamodó a polgári iskola, gimnázium, reáliskola IV. osztályát, illetőleg a felső népiskolát sikeresen elvégezte. Ha a folyamodó kérvényének beadása idején a IV. osztálybeli bizonyítvánnyal még nem ren­delkezik ,az esetben 111., illetőleg utolsó előt­ti osztálybeli bizonyítványát és a IV. osztály béli félévi értesítőjét csatolja, de a IV. osz­tályról, illetőleg a felső népiskolai végző bi­zonyítványát legkésőbb f. év julius hó l-ig az igazgatóságnak pótlólag beküldeni kö­teles; 4. ujkeletü hiteles községi bizonyit­i vány a családfő polgári állásáról, vagyoni állapotáról, jövedelméről, továbbá a család­j tagok számáról, azok életkoráról s a Családfő gondozása alatt álló gyermekek számáról; 5. magyar honosságot igazoló helyhatósági bizonyítvány ; 6. azok a folyamoodók, akik a folyó iskolai évben mint rendes növendé­kek iskolába nem jártak, községi előljárósági bizonyítványt is tartoznak mellékelni erkölcsi magaviseletük kifogástalanságáról. Minden melléklet 1000 K-ás okmánybé­lyeggel látandó el. Akinek ujkeletü hiteles szegénységi bizonyítványa van, annak folya­modványa és mellékletei bélyegmentesek. A közép- vagy polgári iskola VI. osztá­lyából jelentkező tanulók a tanítóképző-inté­zetbe különbözeti vizsgálat alapján a III. évfolyamra vehetők fel. Az intézettel kapcsolatos interná,tusban és köztartásban kifogástalan magaviseletű, szorgalmas és jó előmenetelü szegény tanu­lók államköltségen kaphatnak ingyenes vagy kedvezményes ellátást. A kedvezmények a következők : bentlakó tanulóknál : a) ingyenes teljes ellátás ; b) havi 20.000 K befizetése mellett tel­jes ellátás ; c) havi 10.000 K befizetése mellett tel­jes ellátás ; künnlakó tanulóknál : d) ingyen ebéd. A köztartási dij havonta előre fizetendő az intézet pénztárába. A bentlakó növendékek az internátusi helynek elfoglalásával egyidejűleg 100 kg. főzőlisztet, 10 kg. zsírt, 5 kg. cukrot, 5 kg. szappant és 5 kg. hüvelyest (bab, borsó, lencse) tartoznak beszolgáltatni a köztar­tásba. Ezt a beszoolgáltatást készpénzzel megváltani nem lehet és kötelező minden bentlakóra nézve, bármily kedvezményre vé­tetett is fel. Közszolgálati alkalmazottak gyér mekei ehelyett az »Ellátási jegyek« minden­kori készpénzmegtéritését kötelesek beszol­gáltatni. A felvételről, a segélyezésről és a je­lentkezés idejéről a folyamodók a vallás­és közoktatásügyi miniszter határozata után legkésőbb f. év julius hó 15-ig értesíttetnek, felvételük azonban csak az iskolai év elején az intézetben tartandó orvosi, zenei hallási és szinérzéki vizsgálat kedvező eredményének megállapítása után válik érvényessé. Az érdeklődőknek a felvételre vonatkozó vagy azzal kapcsolatos bármilyen természetű felvilágosítást az intézet igazgatósága ad. Megkeresésekhez válaszbélyeg csato­landó. Nyíregyháza, 1924. évi május 10-én. Kuzaila Péter s. k., igazgató. Román mandolinpengetés. Már egyezséget szeretnének kötni. Nagyvárad,, május 13. Jorga Miklós román politikus érdekes nyilatkozatot tett egy újságíró előtt Magyarország és Romá­nia közeledéséről. Többek között azt fej­tegette,, hogy mi történne, ha Románia és Magyarország között egyezség jönne létre egymás jövőjének biztosítására. Az következnék, mondotta, hogy a mi terü­letünkön levő magyarság,, amely politikai uralmat nem gyakorolhat,, részünkről minden kulturális megnyilvánulásában vé­delmet nyerne. — Szilágyi Mihály kutépitő vállalkozó irodája: Széchenyi-tér 6. — Telefon 292. — Pola Ncgri a Diadalban. — A KIS TÁNCOSNŐ - ALOLLÖ. í llí • ni u r III, r-rnri«-wnr —— irm- fTr^tj"""*"-*--^ -^-.-u--. ••wninmii 1 i. l ateS^^L^gauia gww ^iai mM ^rt aa'^ j^j/ mm ^ísr^ssEs^ ap (QlRCUS DAY) Egy árva fiu kalandjai a «irkuszban. főszereplésével

Next

/
Thumbnails
Contents